Jelenet az előadásból
Az égig érő fa című magyar népmese alapján készítette el legújabb előadását a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata, amelynek tagjai Crnkovity Gabriella, az Újvidéki Színház színésznője rendezésében vitték színre a közismert népmese történetét, amelynek színpadi megjelenítése az alkotók elmondása szerint többféle értelmezési lehetőséget kínál majd a nézők számára.
– Nagyon megörültem, amikor a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója felkért, hogy rendezzek náluk. Ám amikor azt javasolta, hogy készítsünk népmese-feldolgozást, igencsak megijedtem, mert bár a feladat az első pillanattól fogva rendkívül izgalmas kihívásnak tűnt, felmerült bennem a kérdés, vajon tudok-e én ilyet, hiszen korábban még soha nem rendeztem gyermekelőadást. Azután azzal nyugtattam meg magam, hogy ez a megállapítás nem teljesen helytálló, hiszen az elmúlt évek során nagyon sokat dolgoztam gyermekekkel, és azt, amit velük csináltam, tulajdonképpen nekik, azaz az ő korosztályuknak készítettük – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Crnkovity Gabriella, az előadás rendezője, aki elmondta, miután elfogadta a felkérést, kiválasztott tizenöt olyan mesét, amelyeket el tudott képzelni a színpadon, majd tízre szűkítette a kört. Ezt követően a színház vezetőségével együtt kiválasztottak ötöt, majd hármat, és végül közösen döntöttek úgy, hogy Az égig érő fa cíművel fognak foglalkozni.
– A mese színpadi adaptációját Lénárd Róbert készítette el, aki nagy hangsúlyt fektetett a szereplők karakterére, ugyanis ez az egyik legfontosabb jellemzője azoknak a Jankovics Marcell által készített népmese-feldolgozásoknak is, amelyeket valamennyien ismerünk és kedvelünk. Emellett szerettük volna megtartani a mese gerincét is, ugyanis rendkívül fontosnak tartottuk azt a fejlődési ívet, amit a főszereplő a felnőtté válás útját járva leír. A korábbi rendezéseim során soha nem volt olyan munkatársam, aki megírta volna a szöveget, ez most nagy újdonságot jelentett számomra, ugyanakkor nemcsak megkönnyítette a munkámat, hanem igen inspiratívan is hatott rám, hiszen hihetetlenül izgalmas volt számomra, hogy Robi olyan dolgokat is bele tudott vinni a szövegbe, amik nekem talán eszembe sem jutottak volna, éppen ezért azt hiszem, hogy a közös munka még inkább gazdagítani tudta az előadást – magyarázta az előadás rendezője, aki szerint a csapat mögött összességében igen jó hangulatú és eredményes próbafolyamat áll.
– Január elején kezdtük meg a próbákat, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal zajlottak, így annak ellenére, hogy a színházban szinte mindig azt mondjuk, hogy kevés az időnk egy-egy produkció létrehozására, ezúttal minden tekintetben a tervezett ütemben tudtunk haladni. Sokat gondolkodtam a szereposztáson, és közben arra jöttem rá, hogy bárhogyan is forgatnám, valószínűleg mindenhogy jó lenne, ugyanis a szerepek mindegyik színész számára izgalmas kihívást tudnának jelenteni. A csapat tagjai egyébként mindvégig nagyon kreatívak voltak, igencsak kivették a részüket az alkotófolyamatból, aminek köszönhetően úgy érzem, az elmúlt hetek során valamennyien nagyon jól éreztük magunkat együtt. Az utolsó napokban, amikor úgy éreztem, már minden a helyén van, azt kértem a színészektől, hogy kezdjenek el igazán, önfeledten játszani, ugyanis úgy gondoltam, hogy ha már nem kell arra koncentrálniuk, hogy mi után mi következik, hanem elkezdenek szabadon létezni a színpadon, természetesen olyan keretek között, amit a karakterük megenged, akkor az még egy fontos réteget hozzá tud adni a produkcióhoz, és remélem, hogy ennek az eredményét a közönség is érezni fogja majd – emelte ki Crnkovity Gabriella, aki elmondta, ahogyan a mese, úgy az előadás is többféle értelmezési lehetőséget kínál a nézők számára.
– Az égig érő fa című mesében magam is egészen mást láttam gyermekként, mint amit most, felnőttként látok, és azt hiszem, ezzel korántsem vagyok egyedül. Abban bízom, hogy ez a többrétűség az előadásban is visszaköszön majd, ugyanis bár az elsődleges célközönségét értelemszerűen a gyermekek képezik, és ezért rendkívül fontos, hogy ők megtalálhassák benne azokat az értékeket és azokat a gondolatokat, amelyeket be tudnak építeni a saját világukba, azt szerettük volna, ha a felnőttek is találhatnának benne olyan elemeket, amelyek meg tudják érinteni őket, és amelyeket magukkal vihetnek – fejtette ki Az égig érő fa rendezője, aki szerint az előadás egyik legfőbb üzenete talán az lehet, hogy senki sem születik hősnek, ám egy kicsit mindenki azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.
A Zentai Magyar Kamaraszínház Az égig érő fa című produkciójában Janit, a kondáslegényt Virág György; Kurtát, a kurtafarkú malacot Szilágyi Áron; Etelkát, a király lányát Verebes Judit; a királyt Nešić Máté; a főkamarást Dévai Zoltán; a háromfejű sárkányt Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán és Lőrinc Tímea; Bajvant, a varjút Dévai Zoltán; a rókát Nešić Máté; a Vasorrú Bábát Lőrinc Tímea; a táltoslovat pedig Papp Arnold játssza. A mesét Lénárd Róbert alkalmazta színpadra és ő írta a dalszövegeket is. Az előadás zeneszerzője Bakos Árpád, jelmeztervezője Aleksandra Pešić, rendezője pedig Crnkovity Gabriella. A produkció ünnepélyes bemutatóját ma, csütörtökön 10 órai kezdettel tartják meg a Zentai Magyar Kamaraszínház nagytermében, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak.
