A gračanicai székhelyű Pristinai Népszínház és az újvidéki Szerb Nemzeti Színház sikeres koprodukciójában Ženidba címmel mutatták be az orosz Nikolaj. V. Gogol Leánynéző c. vígjátékát – előbb Gračanicában, a Pristinai Népszínház fennállásának 70. évfordulója alkalmából, majd a székváros Szerb Nemzeti Színháza Pera Dobrinović-színpadán.
A kétszeres Sterija, valamint a Bojan Stupica- és a Joakim Vujić-díjas Milan Karadžić rendező az eredetileg kétrészes darabot, amelyet Gogol 24 évesen, 1833-ban írt, egyrészes produkcióként állította színpadra. Gogol fanyar komédiájának témája ma is időszerű. Podkoljószin kamarai tanácsost mindenáron meg akarják nősíteni. Ő nagy nehezen beleegyezik, az utolsó pillanatban azonban inába száll a bátorsága, és megfutamodik. A menyasszonyjelölt egyedül marad, mert Podkoljószin miatt öt kérőt kikosarazott.
A székvárosban a bemutató és a reprízelőadás közönsége igen sokat derült a komikus helyzeteken, a fanyar humoron, és nagy tapssal jutalmazta a színészek kiváló alakításait.
A rendező szerint Gogol elsősorban ki akarta nevetni a korabeli társadalom betegségeit: a kétszínűséget, a rangkórságot, a polgári társadalom elvárásainak való megfelelés kényszerét. A leánynézésnek ugyanis nem szerelem az indítéka. Ez valójában társadalmi kötelesség, státusszimbólum. Férfinak, nőnek eleget kell tenni a formának. A szereplők erre vágyakoznak, s ez az, ami őket nevetségessé teszi. Habár majd kétszáz év telt el a darab megírása óta, mindezek a rákfenék igenis jelen vannak a mai társadalomban, a mienkben is, és ezekről a rendező szerint a színházban kell beszélni.
Saját elmondása szerint ez a darab őt elsősorban a pszichológiai rétege miatt érdekelte, illetve Gogol mesterien árnyalt figurái miatt. Ezek nem fekete-fehér szereplők, hanem valóban élők, ugyanakkor elítélhetők és sajnálhatók kedvetlenségük, szorongásuk, lelki lustaságuk miatt. Félnek kilépni a saját „biztonságukból”, nem képesek bármit változtatnia az életvitelükben. Ha meg akarjuk érteni őket, mindössze annyit kell tennünk, hogy belenézzünk a tükörbe – mondta a rendező, aki ezzel a darabbal folytatja a Pristinai/Gračanicai Népszínházzal való együttműködést, illetve ennek az intézménynek az együttműködését az újvidéki Szerb Nemzeti Színházzal. Számára öröm volt dolgozni a kiváló színművészekkel. Elégedett a játékukkal. Véleménye szerint Jelena Orlović, Milena Jakišić, Anika Grujić, Milan Vasić, Igor Damjanović, Milorad Kapor, Nebojša Đorđević, Bojan Stojčetović, Branko Babović és Tamara Tomanović a lehető legjobb módon mutatták be ezt az univerzális történetet, amelyet a tervek szerint Vajdaságtól Koszovóig láthat majd a közönség.
Olvasóink közül egyesek még bizonyára emlékeznek arra, hogy Gogolnak ezt az aktuális darabját 9 évvel ezelőtt Gyarmati Kata adaptációjában, László Sándor rendezésében az Újvidéki Színház színészei és az Újvidéki Művészeti Akadémia főiskolai hallgatói sikerrel mutatták be az Újvidéki Színházban. Crnkovity Gabriella a hoppon maradt lányt, Gombos Dániel Podkoljószin kamarai tanácsost, Elor Emina Dunyáska szolgálót alakította.
