2024. augusztus 21., szerda

Meghalt Psota Irén

A kétszeres Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész, a Nemzet Színésznője 87 évesen halt meg

Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten szegény családban. A Mária Valéria telepen nevelkedett. Kislánykorában önképzőkörben szavalt. Már akkor tudta, hogy színésznő akar lenni.

1948-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, utána a Madách Színházhoz szerződött. Pályája elején rövid ideig Dávid Irén néven szerepelt, később azonban visszavette nehezen kimondható, eredeti vezetéknevét, bízva abban, hogy a közönség így is meg fogja jegyezni.

A zenés színház világában is otthon volt. Számtalan sanzont és csacska dalocskákat varázsolt slágerré. A butuska Lujzaként évekig állandó szereplője volt a rádiókabaréknak, Major Tamás oldalán. A bohóc szerepköre sem idegen tőle: párosuk Ruttkai Évával hatalmas siker volt.

Filmszerepei közül máig emlékezetes a púpos Tera szerepében (Ház a sziklák alatt, 1958). Mátyás király feleségét, Beatrixet játszotta a Mit csinált felséged 3-5ig? című vígjátékban (1964), bordélyházi madámot az Egy erkölcsös éjszakában, Cecíliát a Csárdáskirálynő filmváltozatában (1971).

Első kiugró sikere Brecht Kurázsi mama című darabjában a néma Kata szerepe volt. Alakításába annyira beleélte magát, hogy estéről estére berekedt, noha végig nem szólt egy szót sem. Sokoldalú, nagy formátumú színésznővé vált, aki nagy erővel jeleníti meg a tragikus hősnőket éppúgy, mint a zaklatott lelkű asszonyfigurákat vagy a szélsőségesen groteszk színpadi alakokat.

Tehetségét sokszor, sokféleképpen ismerték el: 1959-ben Jászai Mari-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal. 1976-ban lett érdemes, 1982-ben kiváló művész; 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 1996 óta tagja a Halhatatlanok Társulatának, és 2000 óta a Nemzet Színésze.

2007-ben másodszor is megkapta a Kossuth-díjat színházi és filmszerepek emlékezetes megformálásáért, méltán népszerű, sokoldalú művészi munkásságáért, életpályája elismeréseként. 2009-ben elnyerte a Prima-díjat is. Önéletrajzi kötetei, a Szerelmeim, szerepeim és a szemtanúk 1988-ban, a Psota pedig 2004-ben, a Csak a halálom előtt olvasható el, de siess! 2008-ban jelent meg. Számos nagylemez őrzi hangját, Psota (1983), Akarsz-e játszani? (1986), Roncsderby (1990). Válogatott slágereiből összeállított CD-je Psota, te édes címmel 1999-ben jelent meg.