Az évad harmadik bemutatójához ért a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, Tennessee Williams Camino Real című darabját, Keszég László rendezésében, holnap tekinthetik meg először a nézők. Ezt követően szombaton lesz az első repríz, 19-én pedig a második. A Camino Realt még sose játszották magyar nyelven, és ebben a régióban sem került még bemutatásra. A darabot a társulat részére Upor László fordította magyarra. Az előadásról Gyarmati Kata, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetője, a produkció dramaturgja számolt be:
– Léteznek szerzők, akik nagyon híresek, mégis akadnak darabjaik, amelyek sokáig várnak bemutatásra, nem futnak túl nagy sikerszériát. Ilyen Tennessee Williams Camino Real című darabja is, amelyet 1953-ban írt, csaknem azonos időben a Macska a forró bádogtetőn művével és A vágy villamosával. Utóbbi kettő nagyon híres lett, a Camino Reálról viszont azt állítják bizonyos elemzők és kritikusok, hogy a legszürreálisabb, ugyanakkor a legjobb drámája. Tennessee Williams szerint mindent beleírt, amit a világról tudott. Ez a világ szürreális, olykor kegyetlen, de rokona a mai valóságnak. A színpadi megfogalmazása is ügyesen rendbe szedett kaotikus őrület, amely hordozza a show elemeit, de gyomorba vágó jeleneteket is tartalmaz. Az előadás az önkormányzat, a tartomány és az NKA támogatásával valósul meg, aminek köszönhetően létrejöhetett a fordítás is – hallottuk Gyarmati Katától a sajtótájékoztatón, majd pedig Keszég László szólt a darabról.
– A szerző sok mindent a saját életéből is beleírt, például az alkoholproblémáját, pozícióját az életben, amely során nem találta meg mindig stabilan a helyét, valamint a depresszióval és őrülettel küzdő nővérét. Örülök, hogy a színház nyitott arra, hogy bemutassa ezt a darabot. Ez egyfajta ősbemutató, mivel nincs előttünk példa, nem lehet viszonyulni semmilyen színpadi megoldáshoz, úgymond ismeretlen területre vetődtünk. Az előadás aktív nézői figyelmet követel, szórakoztató ugyan, de nagy kérdéseket boncol az életről. Ennek látomásszerű, gyorsan pörgő megfogalmazása történik majd a színpadon. Mindenképpen egy összetett darabról van szó. Fontosnak tartom, hogy a társulat ilyen igényes szövegekkel foglalkozzon – mondta a rendező.
Az előadás szereplői: Péter Ferenc, Baráth Attila, Csernik Árpád, Hajdú Tamás, Mezei Zoltán, Pesitz Mónika, Sziráczky Katalin, Vicei Natália, G. Erdélyi Hermina, Pámer Csilla, Szilágyi Nándor, Pálfi Ervin, Szőke Attila, Ralbovszki Csaba és Takács Tibor – Faki. A jelmeztervező Marina Sremac, a díszlettervező Marija Kalabić, a zeneszerző Zságer-Varga Ákos, a koreográfus pedig Szőke Attila, aki az előadás táncrészéről szólt:
– Latin-amerikai stílusú táncokkal, salsával, rumbával, csacsacsával találkozhatnak a nézők, de előjönnek kolumbiai népi elemek és a bokszolókra jellemző mozgásvilág is. Nagyon jó, hogy ezek a táncok az előadás részét képezik, hiszen ezáltal sokkal színesebbé válik, egyfajta revüvilágot varázsolnak a közönség elé – hallottuk Szőke Attilától.
