Az Újvidéken 61. alkalommal megrendezett Sterija Játékokon a szakmai zsűri a legjobb színészeknek járó díj egyikét Balázs Áronnak, az Újvidéki Színház színművészének ítélte oda a Hegedűs a háztetőn című előadásban Tevje tejesember színészi megformálásáért. Ugyancsak ő kapta meg az újvidéki Dnevnik napilap díját. A Béres Attila által rendezett Hegedűs a háztetőn című előadás, amely az Újvidéki Szerb Nemzeti Színház és az Újvidéki Színház közös produkciójaként valósult meg, a közönségdíjat is kiérdemelte. Mindezek után az Újvidéki Színház évadzáró műsora előtt beszélgettünk el az elért sikerekről az immár háromszoros Sterija-díjas művésszel, aki 2008-ban és 2010-ben is átvehette ezt a rangos elismerést.
Hogyan élte meg a Sterija Játékokon elért sikereket? Mit jelent a legjobb színészeknek járó elismerés, illetve a Hegedűs a háztetőn című előadásnak járó közönségdíj?
– Mindenekelőtt beszélnék a közönségdíjról, mert az szerintem egy nagyon fontos mutatója ennek az egész produkciónak. Nagyon jól érintett, hogy a közönség így szavazott. Próbálgattam fejtegetni, hogy kinek milyen színházi ízlése van, vagy kinek mi tetszik. Itt most a közönség így döntött, ami nem azt jelenti, hogy ez a legjobb előadás, viszont ez az eredmény értéket képvisel, ezért tiszteletben kell tartani, és én ennek nagyon örülök.
Ami a díjat illeti, meglepett. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esett jól, persze nagyon jólesik. Végül is ez a munkám elismerését jelképezi, és persze mindenki – foglalkozzon bármivel is – szeretné, ha elismernék a munkáját, megbecsülnék. Ezt én így raktározom el magamban. Persze az elvárások ezek után mindig nagyobbak lesznek, hogy annak meg tudok-e felelni vagy nem, az más kérdés. Persze ugyanúgy fogok igyekezni, ahogy azt eddig is tettem.
Hogyan értékeli az Újvidéki Szerb Nemzeti Színház és az Újvidéki Színház együttműködését?
– Jó ötlet, és jó együttműködés. A kollégákkal régebb óta ismerjük egymást, de alkalmunk együtt dolgozni nem sok volt. Ahogy befejeztem az egyetemet, akkor volt alkalmam a Szerb Nemzeti Színházban játszani, és most ennyi év után ismét. Ez egy jó dolog, ápoljuk a kapcsolatot.
Milyen kihívással nézett szembe Tevje tejesember színészi megformálásakor?
– Legyen az bármilyen figura, végül is valahol az ő igazát, igazságát, az ő emberségét, kell megkeresni, és én is ezt próbáltam. Egy egyszerű embernek a problémái is ,,eget rengetőek” önmaga számára, így van ez a tejesember esetében is. Most ezzel kellett valahogy találkoznom.
Hogyan értékeli az évadot?
– Inkább így fogalmaznék: nagyon örülök, hogy vége van az évadnak, és jöhet egy kis szabadság.
