(Molnár Edvárd felvétele)
Jövő héten új produkciót láthatunk a Kosztolányi Dezső Színházban. A bemutató pénteken 19.30-tól lesz, repríze szombaton. A Furcsa hurok című előadás a Kosztolányi Dezső Színház, a Nyári Mozi Színházi Közösség és az Újvidéki Kultúrközpont közös produkciója, amelyet Döbrei Dénes rendezett:
– Simon Grabovac művei és Surányi Sándor feljegyzései alapján készül az előadás. Egy fiatal filozófusról szól, aki sehol sem tud munkát szerezni a szakmájában. Először rózsakertészetben kezd el dolgozni, de egyszer a déli melegben meglocsolja a rózsákat, amelyek elhervadnak, leégnek, ezért felmondást kap. Később egy kábelgyárban helyezkedik el, ami egy repetitív, unalmas munka számára. Azután lát egy felhívást, amelyben egy színház színpadi munkást keres. Megpályázza és felveszik. A színház különösebben nem érdekli, de amint bekerül ebbe a közösségbe, elkezdi figyelemmel kísérni a színészek munkáját. A színpad körül talált díszlet- és kosztümdarabokra, különböző papírfecnikre színpadi téziseit jegyzeteli, amelyekből saját szobájában kialakul egyfajta kiállítás. Ezeket a feljegyzéseket próbáljuk összefogni az előadásban. Surányi Sándor gondolatait olvasgatva, sokfelé ágazik a történet, szinte minden gondolatából egy újabb előadás jöhetne létre: hosszasan foglalkozik a csenddel, a színház felelős szerepéről, a kommunikációról a közönséggel stb. Sok Surányi Sándor van közöttünk, akik nem a szakmájukban dolgoznak. A színpadi műben főleg Simon Grabovac három írását használjuk, amelyben a kínai színházról értekezik, székekről és villámokról elmélkedik, azaz hogyan jelennek meg a különböző elemek a színházban. A székek például hangsúlyos szerepet kapnak Nagy József Pekingi kacsájában, Marina Abramović is használja előadó művészetében, Robert Wilson rendezői munkásságában pedig folyton visszatérnek. Előadásunkat befolyásolták más szövegek is, mint pl. Kosztolányi Dezső Mások, Chris Cutler There Must be Something, Ernst Jandl My Own Song című műve, Bernard Montaud, G. I. Gurdjieff és P. D. Ouspensky elmélkedései, valamint Hofstadter Bach, Esher és Gödel köré szőtt gondolatai. A Furcsa hurok közös munkánk eredménye, a szöveget, a koreográfiát együtt hozzuk össze. A zene, a hangok megpróbálnak szervesen beépülni az előadásba, a zeneszerző Milan Nenin újvidéki zenész, a díszlettervező pedig Pesti Emma szabadkai festőművész. Az előadás oly módon igyekszik kommunikálni a közönséggel, hogy megpróbálja lebontani azt a bizonyos negyedik falat, valamilyen módon bevonni a nézőket is a produkcióba – hallottuk Döbrei Dénestől.
Az előadás szereplői Czumbil Orsolya, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek, Nagyabonyi Emese és Varga Heni, a Furcsa hurok kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a próbákon sokat foglalkoztak a testükkel, a színpadi mozgással és improvizációkkal. Azt is tőlük hallhattuk, hogy az előadás impulzusokat próbál sugározni, amelyek alapján a nézők szabadon felépítheti saját történetüket, nyitottságot enged megtekintőjének, izgalmas képi világa pedig emocionálisan hatással bír.
A produkció létrejöttét Szabadka város, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nemzeti Tanács és a Köztársasági Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium támogatta.
