A szabadkai 20. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál megnyitójára vasárnap este 8 órától kerül sor a Jadran színpadon. Ezt 19 órától egy kiállításmegnyitó előzi meg a Szabadegyetem földszinti galériájában. Mivel az idei fesztiválon a szerbiai bábjátszás és gyermekszínházi alkotómunka kerül középpontba, a kiállítás is ezt a témát célozza meg.
Az utána következő egy hétben, 25-éig, az érdeklődők tizennégy ország huszonegy színházának huszonegy előadását tekinthetik meg. Mindezt három helyszínen: a Jadran színpadon, a Gyermekszínházban és a Kosztolányi Dezső Színházban.
Az idén ötven ország 225 előadását jelentették be a rendezvényre, a versenyprogram végül ezekből állt össze, így naponta négy előadást nézhetünk meg. Az idei résztvevő országok Ausztria, Fehéroroszország, Bulgária, Horvátország, Franciaország, Olaszország, Japán, Magyarország, Macedónia, Lengyelország, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia és Szerbia lesz. Magyarországról két előadás érkezik, egyik a Budapest Bábszínház Lúdas Matyija, amelyet Fazekas Mihály története alapján Tasnádi István írt és Fige Attila rendezett, a másik pedig a pécsi Bóbita Bábszínház Péter és a farkas előadása Kuthy Ágnes rendezésében. Versenyjellegét tekintve a fesztiválon ezúttal is több díjat osztanak ki, amelyek odaítélésről zsűri dönt. A zsűrit Predrag Bjelošević költő és drámaíró Bosznia-Hercegovinából, David Burman oroszországi rendező és bábszínész, Jacque Trudeau kanadai színész, az UNIMA bábegyesület főtitkára, Siniša Jelušić filozófus és irodalmár Montenegróból, valamint Miroslav Radonjić szerbiai színikritikus alkotják. Az idei Kis herceg-életműdíjat Eva Farkašová szlovákiai díszlet- és jelmeztervező, valamint Predrag Bjelošević boszniai költő és drámaíró veheti át.
A fesztiválnak idén is lesznek kísérőrendezvényei. Versenyprogramon kívül is láthatunk előadásokat Franciaországból, Oroszországból, Nagy-Britanniából, Montenegróba és Szerbiából. Megrendezik továbbá az ötödik nemzetközi színházművészet-kutató fórumot is, amelynek montenegrói, finnországi, romániai, horvátországi, iráni, izraeli, magyarországi, mexikói, lengyelországi, oroszországi, szlovéniai és szerbiai résztvevői lesznek. Mindemellett könyvbemutatók, műhelymunkák, kiállítások és filmvetítések is zajlanak, szép idő esetén pedig a téren is programokkal várják az érdeklődőket.
A fesztivál idején némely előadásokat más szerbiai városokban is játsszák, a fesztivál ún. repríze pedig 21. és 25-e között lesz Szegeden, ahol hat előadást mutatnak be. Erre a szegedi Kövér Béla Bábszínházzal történő együttműködésből fakadóan kerül sor, immár harmadik éve.
Slobodan Marković fesztiváligazgató többek között azt hangsúlyozta, hogy évről évre nagyobb az érdeklődés a fesztivál iránt, ezt bizonyítja például, hogy saját költségre távoli országokból is érkeznek hallgatók a tanáraikkal tanulmányozni a fesztivált, a cambridge-i könyvtár pedig kiadványt adna ki az elmúlt évek színházi fórumairól.
A fesztivál végrehajtó producere ezúttal is a Szabadegyetem. Blažo Perović, a Szabadegyetem igazgatója a pénzügyi helyzetről számolt be. Mint elmondta, a fesztivál az idén is 15 millió dinárból gazdálkodik, amely városi, tartományi és köztársasági pénzből áll össze. Azonban a köztársasági támogatásról – amely megközelítőleg hatmillió dinárt tesz ki – eddig még nem történt szerződés-aláírás, így egy héttel ezelőtt is fontolgatták, hogy lemondják a fesztivált. Ezt mégsem tették meg, mint hozzátette, azt remélik, hogy formalitásról van szó, és egy héten belül ez is megoldódik.
Az előadásokra és rendezvényekre a belépés díjtalan, ezért a szervezők arra figyelmeztetnek, hogy a színházak férőhelyeinek száma korlátozott. Vonatkozik ez különösen a Gyermekszínházra és a Kosztolányi Dezső Színházra, a fesztivál egyik fő problémájának ugyanis még mindig a férőhellyel való küszködést nevezték meg.
