Hamarosan az évad második bemutatójához ér a Kosztolányi Dezső Színház. A tervek szerint október 31-én 19.30-tól a Lars von Trier, Christian Lollike és Vedrana Božinović szövege alapján, Urbán András rendezésében készült Dogville című produkciót láthatja a közönség. Az előadás kiindulópontját az azonos című film adja. A sajtótájékoztatón Urbán Andrástól megtudhattuk, hogy kis csapattal készítette az előadást:
– Ennek oka nem csupán a szűkös pénzügyekben keresendő. Egy olyan produkcióban gondolkodtam, amelyet most ilyen helyzetben, minél kevesebb bonyodalommal, külsősök nélkül is létrehozhatunk és játszhatunk. Ez az előadás egy történetet mond el egy közösségről, egy kisvárosról, a főhősnőről Grace-ről, habár valójában a település lakói a főszereplők. A Dogville róluk szól, rajtuk keresztül pedig egyebek közt az elfogadásról, az elutasításról, a mássághoz való viszonyulásról, az erkölcsi mércékről és tulajdonképpen a bosszúról is. Ezt a szót nem használom szívesen, de a történetünkben arra is kitérünk, hogyan jut el valaki addig az erkölcsi szintig, ahol már a bosszú jön elő megoldásként. Amikor e mellett a darab mellett döntöttem, a rendezői ambícióm az volt, hogy egy történetet meséljünk el. A film valójában csak kiindulópont, nem azzal foglalkozunk – emelte ki Urbán András.
A Dogville sajtótájékoztatója (Fotó: Lukács Melinda)
Az előadás dramaturgja, Vedrana Božinović:
– Amikor a Dogville film elkészült, Lars von Triernek felrótták, hogy éles társadalomkritikát fogalmaz meg Amerikáról, holott sohasem járt Amerikában. Az viszont, hogy ezek után szerte a világban előadásként is játszották, inkább azt bizonyítja, hogy nem kifejezetten az Egyesült Államokról szól. Ez egy szomorú történet Dogville-ről, az emberi természetről, tulajdonképpen mindannyiunkról, függetlenül attól, hogy hol élünk. A mindennapi életről szól. Megközelítőleg fél éve különleges helyzetben élünk. Az ilyen helyzetek gyakran nagyítóként hatnak, felnagyítanak momentumokat, amelyeket egyébként az élet természetes részeként fogunk fel, ezáltal pedig láthatóvá válnak a negatívumok is. A Dogville egy történet arról, hogy mindannyian jó emberek vagyunk, mindaddig, amíg elébünk nem kerül egy tükör, amely megmutatja az igazi természetünket. Ezt a tükröt gyakran másvalakiben látjuk meg. A Dogville szól a nőkről és a nők helyzetéről is. Egy mély és elgondolkodtató előadást hoztunk létre, amely ugyanakkor érthető, könnyen kísérhető és valamiféleképpen szórakoztató is. A legjobb, ha beleéljük magunkat – hallottuk Vedrana Božinovićtól.
A KDSZ társulatát nemrég óta ismét öten alkotják, és őket láthatjuk az előadásban is. A Dogville szereplői Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Búbos Dávid, valamint a két új tag: Fülöp Tímea és Verebes Andrea. Kucsov Borisz elmondása szerint a Dogville egy jó történet, és mint olyan, örök érvényű:
– A próbák során sokat beszéltünk arról, hogy mit jelent ma az ún. dogville-i jelenség, és ezt is felveti az előadás. Ez a történet és a produkció valamilyen módon mindenkit megérint majd – mondta Kucsov Borisz.
Mészáros Gábor az előadás formájáról szólt:
– Nagyon izgalmas narratív színházi formát választottunk, és valójában a film is egy narratíva. A filmben tizenöten lakják a várost, ezt az öttagú társulatra szűkítettük, ettől pedig egészen feszültté vált a produkciónk – tudtuk meg Mészáros Gábortól.
Az előadásban Fülöp Tímea formázza meg Grace-t:
– A Dogville egy fontos film és sokan látták. Az előadásbeli karakterem azonban eltér a filmbéli figurától. Ez az előadás nem is csupán egy településre irányul, kisebb közösségben, a közvetlen környezetünkre is gondolhatunk, magunknak is feltehetjük a kérdést, vajon hogyan viselkedünk, amikor valaki új jön. Ez az előadás átlép bizonyos határokat, de fellelhetőek benne a mindennapokat érintő mozzanatok is – fejtette ki Fülöp Tímea.
Búbos Dávid izgalmas próbafolyamatról számolt be:
– Nagyon jó az, hogy teljes kapacitásban dolgozhattunk, hiszen két új társulattaggal bővültünk. Ez azért is jó, mert az új emberekkel új energiák mozdulnak meg. Valójában én is még szinte új vagyok, egy éve csatlakoztam a KDSZ-hez. Urbán Andrással viszont csak rövid ideig dolgozhattam, ezért annak is örülök, hogy most erre teljes próbafolyamaton keresztül sor kerülhetett – hallottuk Búbos Dávidtól.
A próbákat Verebes Andrea is érdekesnek tartotta:
– A próbafolyamat elején fel kellett tennem magamnak a kérdést, hogy mikor vagyok rossz és mikor jó, mikor tartozok valahova és mikor nem. Ami engem illet, nagyon örülök, hogy a társulathoz tartozok, diákkorom óta kísérem a KDSZ és Urbán András tevékenységét – mondta Verebes Andrea.
Az előadásban Vivaldi zenéje lesz hallható. A plakáttervet Kreszánkó Viktória készítette. A produkció támogatói: Szabadka Város, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
