Napjainkban alakul a szemünk előtt egy történet, már csak az a kérdés, hogyan meséljük el. Talán az elején kezdjük, mert bizarr, a többi pedig megítélés kérdése.
A harminchat éves amerikai rapper sztár, Kanye West a sorrendben hatodik stúdióalbumát szokatlan módon harangozta be. Honlapján közölt egy térképet, hogy pontosan hol, mely városokban mely épületekre vetítik ki az új lemez egyik dalának, a New Slavesnek a hivatalos videóját. A happeningről számos felvétel készült, ezek mindegyike megtekinthető az interneten.
Fontos városok ismert épületeire vetítették a filmet május 17-én este. New Yorkban a SoHo, San Franciscóban a Union Square, Chicagóban a Wicker Park Hotel előtt gyülekeztek, de ugyanebben az időpontban vetítették Los Angelesben, Párizsban, Londonban és Berlinben is.
A magyar médiában a fentiekből utólag csak annyi jött át, hogy „Kanye West lenyúlta a Gyöngyhajú lányt”.
Hogy mégis miről van szó, miért érdekes ez a dal, vagy miről szól, arról továbbra sem esik egy szó sem, holott amiért érdemes egyáltalán erről beszélni, annak a lényege inkább a dalban van, és annak sztárallűrjeiben.
A dal címét talán „újkori rabszolgaságnak” kellene fordítani, arról szól ugyanis, hogy már összetettebb lett az a probléma, amit korábban csak fajgyűlöletnek vagy megkülönböztetésnek neveztek: „You see it’s broke nigga racism.” Kialakult a gazdagok és számkivetettek ellentéte és kasztja Amerikában, bőrszíntől függetlenül, és erre megannyi ironikus célzás történik a dalban. Monoton felsorolások, redundancia, rapklisék, valóban „elgondolkodtató”, ha van olyan réteg bárhol a világon, amelynek szókincse ennyire silányra redukálódott. Már évtizedek óta nem háborodunk fel a világ egyetlen nyelvén sem a káromkodáson, a nemi élettel kapcsolatos szavakon vagy a társadalom romlottságán, képmutatásán. Az utolsó mondat így hangzik: Now what the fuck they gon’ say now?
Ekkor csendülnek fel a videoklip végén a Gyöngyhajú lány jól ismert akkordjai, úgy hangzik fel így, mint egy himnusz. A többi a zajba vész.
A Yeezus című albumon viszont nem vész zajba. Lényeges különbség. West a szám utolsó mintegy másfél percében használta fel a Presser Gábor zenéjére és Adamis Anna szövegére 1969-ben született Omega-számot. Kóbor János eredeti énekével a dal négy sora is hallható magyarul, ahogyan az 1969-es 10 000 lépés című albumon.
Egyáltalán nem mindegy, hogy négy magyar dalsor elhangzik-e eredetiben egy official HD videóklipben a falra vetítve – vagy csak néhány taktusnyi az instrumentális részből. Ennyi a különbség a dal két változata közt, a cédé és a fal között.
Ekkor érkezett a hír, hogy dalszerzők jogdíját egy nemzetközi megállapodás szabályozza, erre a kiadó a teljes nagykereskedelmi bevétel 9 százalékát fizeti. Ez az összeg oszlik meg a lemez dalai között másodpercarányosan. Az Omega-dalért végül összesen húszmillió forintot fizet a magyar szerzőknek, valamint a zenekarnak Kanye West.
Közben jócskán akadtak magyar hozzászólók is a videomegosztón, akik ezt a körülményt sérelmezték (lopás, plágium, lenyúlta stb. – az angolban is szintúgy választékos a tett elkövetésének szinonimatára), már senki előtt nem maradt titok, hogy ezt a kérdést tisztázni kellene. „Egyszerűen kiszedte egy dal elejét, és odarakta a saját nótájának a végére. Ne már!” „Kóbor Janó sem az a kimondott gyémánttorok, de ez a majom úgy nyivákol, mint egy tökön rúgott kisegér.” „Ezek után ha valaki ócsárolja byealexet csak ezt hallgattatnám vele 24 órában.” Odalinkelték a magyar dalt, hogy bárki ellenőrizhesse, ez bizony kopizás. Az Omega ezzel most némi ismertségre tett szert Amerikában. A hozzászólásokból nem derül ki, hogy az Omega egész Európában népszerű volt a hetvenes években. Tucatnyi angol nyelvű lemezük jelent meg.
Nemigen szokott az efféle hozzászólásoknak foganatjuk lenni, talán inkább a média nyomására Kanye West a saját rajongóinak készített „verselemzést”. Az amerikaiaktól szokatlan szakmai alázattal még a Gyöngyhajú lány négy magyarul elhangzó sorát is lefordíttatta:
„Once the sun got so tired
It fell asleep on the deep-green lake’s surface
The people suffered from the darkness
And she regretted us, and she became one of us”
Az elemzés a honlapon pedig egészen érdekes: „A she (az alany) a dal címében szereplő Gyöngyhajú lányra utal, aki egyúttal a történet főhőse. A dalszövegben szereplő, haldokló nap a rabszolgaság új korszakát és a tudatlanságot szimbolizálja ma Amerikában. Yeezus a fény ebben a korban, még ha elbukott is, és ahogy a dal mondja, eljött közénk.
A haldokló napmítoszok az ókori Egyiptomba visznek vissza, és a Napisten, mindannyian tudjuk, a fáraók nyelvén szól az emberekhez. Nekünk csak aranyba burkolt démonjaink vannak, a gazdagság lett az imádat tárgya.”
Úgy tűnhet, mintha nekem, aki történetbe foglalja ezeket, legalábbis a kedvencem lenne a szirupos Gyöngyhajú lány. (Az Omegát legfeljebb Sülyi Péter és Bródy János szövegeivel tudom elviselni.) Nos, ma is kikapcsolom a rádiót, ha meghallom. Szintúgy vagyok Kanye West „életművével” is. De a történet megéri a fáradságot.
Tény, hogy Amerikában, Nagy-Britanniában és Ausztráliában is az eladási lista első helyén debütált Kanye West új lemeze, a Yeezus. Nyilván, mert a külvárosok kallódó fiataljainak jogaiért kiálló sztár imázsa még mindig bejön.
A kételkedők hangja egyre hangosabb lett. Nincsenek bírálhatatlanok! Aki popmilliókat arat, az viselje el a kritikákat is: „Kanye csak pénzért csinálja ezeket a hamis forradalmi dalszövegeket. C’mon, fuss a lemezkiadódhoz!”
A New Slavesből való ez a két sor is, amely a gazdag sztárokat sommásan bírálja:
So go and grab the reporters
So I can smash their recorders
Szóval bort iszik, és vizet prédikál – ha már olyan nagyon biblikusak akarunk lenni. Ezeknek a mondatoknak akkor lett igazán jelentőségük, amikor a Broadway legnyálasabb tévécsatornáján Ben Affleck konferálta fel az álszent rapsztárt és ezt a dalt május 20-án. Nota bene: az adásban élőben előadott dal végéről ismét lekeverték az Omega énekhangját.
Végül egy kis nyelvészet. Már tucatszor olvasom szó szerint a következő mondatot a magyarországi médiában: „Kanye West a Gyöngyhajú lányt hangmintázza új számában.” Az én nyelvérzékem idegenkedik ettől. Milyen mintázás ez? A kalocsai asszonyok a pingálással.
Itt nem arról van szó, hogy valaki feldolgozott volna egy dalt vagy annak egy részét, hanem simán átvette. Ahogyan egy szövegben is idézet az átvétel. A zenében ez mitől hangminta? Mitől minta? Majd megkérdezem Molnár Csikós Lászlótól, lett-e már ilyen szavunk.
