A poszt-Covid-szindróma olyan tünetegyüttes, ami a Covid–19-fertőzés után következhet be. A bizonyított koronavírus-fertőzés után néhány héttel vagy akár folyamatában is kialakulhat ez az állapot, mely igencsak befolyásolja a beteg életminőségét. A tünetek hasonlóak lehetnek a Covid-fertőzés tüneteire. Gyakori a szaglás és ízlelés tartós elvesztése, nehézlégzés, fáradékonyság, heves szívdobogás, és nem utolsósorban a ködös tudatállapot, valamint a poszttraumás stressz szindróma. Ez a tünetegyüttes alapvetően ugyanazokat a szerveket támadja meg, mint a vírus. A Covidból felgyógyult páciens panaszkodhat a keringési rendszert érintő különböző problémára, ingadozó vérnyomásra és felgyorsult szívdobogásra. A tüdő hasonló képet mutathat a különböző diagnosztikai műszereken, mint aktív koronavírus-fertőzés esetén. Ez nehézlégzésben, köhögésben, oxigénfelvételi zavarban nyilvánulhat meg. Az idegrendszeri kórképek közé tartozik az izomgyengeség, izomfájdalom és a pszichés terhelés, mely korai demenciás tünetekkel párosulhat. Nagyon kellemetlen állapotról van szó, mely nagy számban (akár 20-50%-ban) azoknál az embereknél jelenik meg, akik átestek a pandémiát okozó betegségen. Amennyiben a tünetek aggasztóak, azonnal orvoshoz kell fordulni, illetve azon nyomban a sürgősségi osztályra irányítani a pácienst. Ha viszont a poszt-Covid-szindrómának azzal a változatával találtuk magunkat szemben, amire a krónikusság, idültség a jellemző, akkor egy hosszantartó rehabilitációs időszakra számíthatunk. A rehabilitációs folyamat többféle lehet, melyet a különböző protokollok megléte magyaráz. Ide tartozhatnak a mozgásszervet érintő terápiák, légzőtornák, pszichés állapotok javítására szolgáló módszerek, illetve a gyógyszerészi gondozás kategóriájába eső elsődleges egészségügyi alapellátás. A koronavírus-fertőzés utáni tünetek enyhítésére, bár még nem alakult ki hivatalos gyógyszerészgondozási előirat, cikkemben megpróbálom összefoglalni azt, hogy milyen kérdéssel, kéréssel fordulhatnak a patikában dolgozó kollégáimhoz, ha az előbb leírtak alapján felismerik magukon a poszt-Covid-szindróma egyes tüneteit.
Mit tehet a gyógyszerész?
Ne lepődjünk meg, ha első lépésként a patikus elirányítja önöket az orvosukhoz egy részletes kivizsgálásra. Az imént említett tünetek nagy része egyáltalán nem nevezhető felületesnek, ugyanis komoly kezeléseket igénylő, szakorvost kívánó problémákról van szó. A gyógyszerészi gondozás leginkább a beteg monitorozását, megfigyelését foglalja magába. Mit jelent ez a gyakorlatban? A gyógyszerész a gyógyszerészi gondozás keretében odafigyel a beteg rendszeres és megfelelő gyógyszerellátására, felhívja a beteg figyelmét az egyes mellékhatásokra, ellenőrzi a gyógyszerek vagy étrendkiegészítők adagolását, és ha bármi olyat figyel meg a terápián lévő betegen vagy az arra használt gyógyszereken, ami nem elvárt vagy szokatlan, azt jelenti a páciens orvosának vagy a gyógyszergyárnak.
Szaglás- és ízlelésvesztés
Mégis mely tünetek enyhítésén tud segíteni a gyógyszerész? Ide tartozik például a szaglás és ízlelés elvesztése. Először is tisztáznunk kell azt, hogy magának a szaglásnak az elvesztése járul hozzá ahhoz, hogy gyengébben érezzük az ízeket, pont úgy, mint egy egyszerű megfázás esetén. Ilyenkor az orrnyálkahártya gyulladása, duzzanata miatt, illetve a rajta elhelyezkedő sűrűbb és nagyobb mennyiségű váladék miatt az illatmolekulák az ételből nem tudnak eljutni az orrunkban lévő receptorokhoz, így a szaglóideg aktivitása is csökken, és nem alakul ki az érzet. Több teória is létezik, hogy a Covid-fertőzés ideje alatt vagy utána miért jelenik meg a szaglásvesztés. Elsődlegesen az egyszerű meghűlés esetén is előforduló gyulladásos elváltozásokat tehetjük felelőssé. Mint ismeretes, a koronavírus az egész légzőszervet képes megtámadni, azaz pont azt a nyálkahártyaréteget, amelyben, az orr esetében, az illatmolekulákat befogató receptorok helyezkednek el. A másik teória szerint nem a nyálkahártya krónikus gyulladásával magyarázható a probléma, hanem a gyulladás miatt kialakult idegszövet károsodásával. Ez az idegszövet-károsodás érintheti az agyban található szaglóközpontot vagy az orrban fellelhető receptorokat, melyek nagyon érzékeny műszerként alakítják át a kémiai ingert ingerületté. A különböző gyulladásos, immunrendszeri folyamatok károsíthatják ezeket a műszereket, pont úgy, mint ahogy a háborúban nemcsak a harctér, de a lakott területeken található épületek is rongálódhatnak. Erre megoldást nyújthat egy olyan gyógyszer, illetve étrendkiegészítő, a tioktinsav vagy más néven alfa-lipoinsav, mely különbséget csak a hatóanyag mennyisége jelenti a két kategória között. Ez a hatóanyag nagyon erős antioxidáns tulajdonsággal bír, és az teszi különlegessé, hogy a C-vitamintól vagy az E-vitamintól eltérően, melyek csak vízben, illetve zsírban oldódnak, az alfa-lipoinsav képes mindkét közegben oldódni, és kifejteni a hatását. A tudósok már hosszú évtizedekkel ezelőtt felfedezték, hogy e sejtvédő funkcióját ennek a molekulának igencsak ki lehetne használni a különböző perifériás idegrendszeri károsodások ellen, főképp a cukorbetegség által előidézett polineuropátia kezelésében. A diabéteszes polineuropátia, a nem kezelt cukorbetegség által előidézett idegkárosodást jelenti, mely a szem, az ízlelés és a bőr érző idegeinek degradálódásával és krónikus fájdalommal jár. Ezt a logikát követve a Covid által előidézett szaglóreceptorok károsodása ellen is egy igazán hatásos fegyver lehet ez a hatóanyag. Adagolásáról és szedésének szükségességéről mindenképp kérjük ki egy szakértő véleményét, ám ha mégis úgy döntenénk, hogy az étrendkiegészítő formájában a szabadon kapható változatát szednénk, akkor mindenképp az esetleges megbetegedés kezdetén kezdjük el a terápiát. Az alfa-lipoinsav könnyen képez komplexet különböző fémsókkal, melyek megnehezítik az így is rossz felszívódási tulajdonságú anyag hasznosulását a szervezetben. Ezért a napi 600 mg-os dózist mindenképp két részletben ajánlom szedni, éhgyomorra, az étkezést megelőző egy-két órában. Véralvadási problémákkal küszködők még inkább támaszkodjanak orvosuk véleményére az alfa-lipoinsav szedésével kapcsolatban.
Alvászavarok, poszttraumás stressz
Végül, de nem utolsósorban az esetleges alvászavarok, poszttraumás stressz szindróma kezelésében nyújthat segítséget a gyógyszerész. Természetesen most nem a vényre kapható szorongáscsökkentő gyógyszerekre gondolok, hanem olyan recept nélkül kapható készítményekre, melyek bizonyítottan képesek csökkenteni a szorongást vagy megkönnyíteni az alvást. Ide tartoznak a különböző, akár gyógyszernek is minősülő, gyógynövények kivonatából készült termékek, melyek macskagyökeret, komlót, citromfüvet, golgotavirágot vagy kamillát tartalmaznak. Mindenképp szükségét érzem felhívni a figyelmet arra, hogy a belsőleg használt orbáncfű (szerbül: kantarion) szedése az esetek legnagyobb hányadában kontraindikált. Bár ebből a növényből készült kivonatok és tinktúrák bizonyítottan csökkentik a depresszió és egyes szorongásos megbetegedések súlyosságát, a bennük található hatóanyag szinte az összes általunk ismert gyógyszerrel „konfliktusba” tud kerülni a szervezetben, ami súlyos következménnyel járhat, nem beszélve a fototoxicitásról, ami komoly leégési tünetként nyilvánulhat meg a nyári hónapokban. Ha azonnali és gyors megoldást keresnek alvásproblémájukra, nyugodtan kísérletezhetnek melatonin tartalmú készítmények használatával. Ez a táplálékkiegészítő kategóriába tartozó hormonszerű anyag, mely természetesen is termelődik szervezetükben, elősegíti és meggyorsítja az elalvást. Függőséget, komoly mellékhatásokat nem okoz, csak az álmok intenzitását növeli, melynek pozitív vagy negatív megélése teljesen egyénfüggő.
Mai világunkban az egészségügy minden egyes szintje le van terhelve, ami sajnos természetes következménye az ilyen pandémiás helyzetnek. A gyógyszerészek a legegyszerűbben elérhető professzionális egészségügyi dolgozók az egészségügyi alapellátási rendszerben. Tudásukat és szakértelmüket vegyük igénybe, amikor a koronavírus által előidézett betegség utáni poszt-Covid-szindróma tüneteit észlelnénk magunkon.
(A cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
