Talán mindenki látott már bonszai fácskát, amely létével mintha csak napjaink felgyorsult világának igyekezne példát mutatni türelemből, elmélyülésből. Aki egyszer látott bonszai fácskát, nem feledheti azt a harmóniát, ami e tálba ültetett növényből sugárzik. A bonszai története több évszázadra nyúlik vissza, és ha szóba kerül, nemcsak egy növénynevelési módszerről beszélünk, hanem művészetről és filozófiáról, amelynek elsajátítása igen hosszú időt vesz igénybe, és közben önismeretet és önkontrollt is tanulunk.
A bonszai fák művészete Kelet-Ázsiából indulva mára meghódította az egész világot, és talán bolygónk minden szegletében találhatunk olyan személyeket, akik vagy autodidakta módon, vagy könyvekből, videókból, esetleg mester segítségével igyekeznek elsajátítani ezt a tudást. Természetesen Vajdaságban is találkozhatunk a bonszai kedvelőivel, akik úgy döntöttek, hogy nemcsak gyönyörködni szeretnének e kicsiny fákban, hanem maguk is formálni és alakítani akarják azokat, és kezük nyomán szebbnél szebb alkotások jönnek létre. Közülük az egyik a szabadkai Kis József, akinek elmondása szerint, aki elkezd bonszaijal foglalkozni, előbb-utóbb gyűjtővé válik, és egyfajta fanatizmus is eluralkodik rajta. Vele beszélgettünk szenvedélyéről, mindeközben pedig arra is odafigyeltünk, hogy az érdeklődőknek néhány gyakorlati tanáccsal is szolgáljunk.
Hogyan ismerkedtél meg a bonszaijal?
– Gyerekkoromban a Karate kölyök című filmben láttam először bonszait, és már akkor felfigyeltem rá. 5-6 éves lehettem akkor, és egy joghurtos pohárba homokba nyomtam egy tujaágat, ami persze néhány nap után elszáradt. 2016-ban voltunk Budapesten a Fővárosi Növény- és Állatkertben, ahol látható a nemzeti bonszai gyűjtemény is. Akkor újra elkapott a hév, és az interneten elkezdtem a bonszaihoz köthető tartalmakat keresni, videókat néztem, könyveket olvastam, és beszereztem az első pár fámat a faiskolákból, illetve a házunk körül található facsemeték közül is többet begyűjtöttem. Manapság az internet megkönnyíti az információszerzést, a bonszaijal kapcsolatban is vannak csoportok, ahol sokat lehet tanulni, ahol választ tudunk kapni a kérdéseinkre, illetve elolvashatjuk mások tapasztalatait.
A vajdasági bonszaiosok és mentoruk, Drávecz Károly a tavaly Bácsföldváron megrendezett műhelymunkán (Fotó: Kis József magánarchívuma)
Milyen fából nevelhetünk bonszai fát, illetve hogy tudjuk beszerezni?
– Faválasztás előtt érdemes utánaolvasni, hogy melyik fának milyenek az igényei. A döntésben a lehetőségeinkre is oda kell figyelni, mivel például ha olyan lakásban élünk, amelynek nincs terasza, akkor olyan növényt kell választanunk, amelyet bent kell tartani. A fikuszok nagyon hálásak tudnak lenni, ráadásul viszonylag olcsók is, így könnyebb szívvel tudunk vele kísérletezni. Vannak a vidékünkön őshonos fajok, amiket nem tudsz bevinni a házba, mert a növény össze fog zavarodni, nem tudja megkülönböztetni az évszakokat és elpusztul. Ezzel szemben a virágüzletben vagy nagyobb üzletekben vásárolt bonszaiok között vannak olyanok, amelyeket csak bent kell tartani, és ezek általában egzotikus növények. Szerbiában nincs olyan kertészet, amelyik bonszaiokkal foglakozik, de Magyarországon találhatunk ilyeneket, sőt olyanok is vannak, amelyek Japánból is importálnak fákat. Emellett azt is megtehetjük, hogy ha a természetben tetszik egy fa, akkor begyűjtjük és elkezdjük nevelgetni. Például a szilek nagyon alkalmasak az ilyen nevelésre. Bármekkora fa nevelését el tudjuk kezdeni. Egy kis magoncot szinte bármikor ki tudunk venni, és át tudjuk ültetni, de a nagyobb, karvastagságú fákat csak ősszel vagy tavasszal tudjuk begyűjteni, és ha ősszel szedjük fel, akkor fagymentesen kell teleltetni. Nálunk nem egyszerű a fák begyűjtése, mivel a homokos talajon elsősorban lefelé növesztik a gyökerüket, karógyökeret nevelnek, míg sziklás talajon a gyökerek és a növény is máshogy fejlődik. A begyűjtés mellett magvetéssel is próbálkozhatunk, de az egy hosszabb út.
Szóval már az első lépés megtétele előtt is sok mindenre oda kell figyelni, de gondolom, ha már megvan a fánk, még több figyelmet igényel. Hogyan néz ki egy bonszaios nap és egy bonszaios év?
– Ha bonszai fát nevel az ember, olyan mintha háziállata lenne, ugyanis naponta többször is rá kell nézni, hogy figyelemmel kísérjük a fejlődését, és gond esetén időben tudjunk reagálni rá. De az öntözés is nagyobb figyelmet igényel, mint más növényeknél, ugyanis ezek levegősebb, áteresztőbb közegben vannak. Minden évszakban más-más feladata van a bonszait nevelőnek. A fákat néhány évente át kell ültetni, és erre a legjobb a tavasz, és ekkor tudjuk megmetszeni, illetve ritkítani a gyökérzetét. Tavasszal tudunk drótozni is, amivel a fát formáljuk, de ezt jobb ősszel elvégezni, mivel így nyárig hosszabb időn keresztül tud a fán lenni. Tavasszal nagyon várod, hogy újra levélben legyenek a fák. A kifejlett fák esetében májusban levélmetszést végzünk, leszedjük az összes levelet, majd amikor újra kihajt, a levelek sokkal kisebbek lesznek, és ez is fontos szempont, hogy a kis fán arányosan kis levelek is legyenek. Ezzel a vegetációs időszakban két vegetációja lesz, és lerövidülnek az ízközök is. A fa tápoldatozását akkor kezdjük, amikor a fa már elkezdi felélni az elraktározott tartalékait. A fánk gyökerének levegős közegben kell lennie, ezért a nyári hónapokban naponta akár kétszer-háromszor is kell locsolni, illetve bizonyos esetekben árnyékba kell tenni, hogy ne érje közvetlen napfény. Persze a növényeket fajtól függően ki lehet tenni az időjárási körülményeknek, viszont például a gyertyán törzse meg tud perzselődni a naptól, és az utána nem mutat szépet. A nagy szél is nagy ellenségünk, nagyon szárítja a közeget, és fel tudja lökni a fákat. Az értékes és kis fákat egymáshoz közel kell tenni, vagy kikötözni. Ősszel valójában szinte csak gyönyörködünk a fákban, ugyanis ekkor színeződnek a levelek. Télen teleltetjük a növényeinket. Teleltetés közben nedvesen kell tartani a talajukat. A bonszaiokat eredetileg vermeléssel teleltetik, de ha tartósan erős fagyok vannak, akkor fagykárok keletkezhetnek. A fenyőket muszáj a szabadban teleltetni. Emellett a tálakra is oda kell figyelni, mert azok is szétfagyhatnak.
A tavasz érkeztével levélbe borulnak a fák (Fotó: Kis József magánarchívuma)
Ha valaki jelen írás nyomán kap kedvet a bonszaiokhoz, milyen fával kezdje az ismerkedést?
– Olyan fát vegyünk, ami tetszik. A piacokon több faj megtalálható, és van, amelyik kevésbé igényes, viszont van, amelyik kényesebb. Kereskedelmi forgalomban leginkább a Ficus Ginsenget lehet kapni. A Ficusok egy kicsit érzékenyebbek a huzatra, a helyváltoztatásra, hőmérséklet-változásra, de jól lehet velük boldogulni. A kínai szil is nagyon hálás, mindenkinek csak ajánlani tudom. Ezeknél egy fokkal igényesebb a szagerécia, az ezercsillagfácska, valamint a különféle bukszusfajták. A legkényesebb a borágófa, aminek érdekes alakú levele van, de nevelésére már specializálódni kell. Szupermarketekben már 1300–1500 dinárért, de virágüzletekben is 1500–2500 dinárért vehetünk kis bonszai fákat. Ezek iparilag tenyésztett fák, amiket dugványokkal vagy légbujtással szaporítanak. És ami fontos, hogy ha megvásároljuk a bonszait, akkor türelmesnek kell lenni vele, és nem szabad azonnal a metszéssel kezdeni a vele való ismerkedést.
Mindezek után kinek ajánlanád a bonszai fákkal való foglalkozást?
– Elsősorban olyanoknak ajánlanám, akik tudnak lelkiismeretesen bánni a növényekkel. Nem azért nevelünk bonszait, mert a szomszédnak is van, hanem mert szeretjük a természetet és a fákat. Azt is figyelembe kell venni, hogy az ember könnyen fanatikussá válhat, és elkezdi gyűjteni a fákat. A kezdők is beleesnek abba a hibába, hogy olyan fákat is hazavisznek, amelyek nem is felelnek meg az elvárásaiknak, hanem csak azért veszik ki, hogy ilyenjük is legyen. Pár év gyakorlat kell ahhoz, mire tényleg csak olyan növényekkel foglalkozol, amiben igazán van fantázia, mozgás, vagy a kérge egy kicsit repedezett, amiből látszik, hogy idős. Kell, hogy valami megfogjon a növényben, és meglegyen benn a harmónia, amit keresel.
Aki szeretne többet megtudni a bonszai fákról, bátran kövesse a Facebookon a beszélgetőpartnerünk által működtetett Vajdasági Bonsai nevű oldalt.
Nyitókép: A szélsőséges időjárás megnehezíti a mindennapokat, de jelentősebb kárt nem okozott (Fotó: Kis József magánarchívuma)
