Nem jönnek a darvak

A Törökbecsétől 5-6 kilométerre, keletre található, a Tisza egykori medrében kialakult Sóskopó a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legértékesebb szikes tava, amely számos védett és fokozottan védett madár, emlős, kétéltű és növényfaj otthona. Északról a Törökbecse–Beodra, délről pedig a Törökbecse–Basahíd közötti utak határolják.

Az észak–déli madárvonulási útvonalon fekvő, a vándormadarak számára pihenő, táplálkozó és éjszakázó hely az elmúlt néhány évben a csapadékhiány és a szélsőségesen meleg időjárás következtében gyakorlatilag tavasztól késő őszig szárazon maradt. Az október folyamán elvégzett vízpótlás ellenére a Sóskopó medre továbbra is teljesen száraz, emiatt a november elején megindult daru- és vadlúdvonulás alkalmával ide látogató vízimadarak a vártnál jóval kevesebb számban érkeznek erre a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyre.

A Sóskopó megközelítőleg ezerhektáros területe Speciális Természeti Rezervátum státust élvez. A terület kezelője a Törökbecsei Vadászegyesület, amely felfüggesztette a vadászatot a Sóskopón. A vadőrök rendszeresen járják a terepet és ügyelnek arra, hogy senki se háborgassa az itt található élővilágot.

– Az utóbbi három évre a kimondottan száraz éghajlat a jellemző. Korábban a Sóskopón a kiadós csapadéktól ősszel megjelent a víz, és csak a következő év áprilisában, májusának elején száradt ki. Idén azonban már március közepén kiszáradt a kopó medre, teljesen eltűnt a víz ezen a területen. A valamikor rendszeresen fészkelő madarak sem találták meg a költéshez szükséges feltételeket tavasszal. Ami a madárvilágot illeti, jelen pillanatban szinte nincs élet a Sóskopón – osztotta meg korántsem biztató tapasztalatait Bitó Ottó, a rezervátumot felügyelő Törökbecsei Vadászegyesület vadőre, aki azt is elmondta, hogy október másodika és 28-a között folyamatosan, két váltáson keresztül pumpálták a vizet a DTD-csatornából a szomszédos Postakopóba, így próbálták meg legalább részben pótolni a katasztrofális vízhiányt, de nem jártak sikerrel.

– A 30–70 centiméter vastagságú vízréteg az ideális a madár- és állatvilág számára, utoljára hét-nyolc évvel ezelőtt volt ennyi víz. Az elmúlt öt évben nem volt 25–30 centiméternél magasabb vízállás, de az is csak télen, illetve kora tavasszal. A talajvíz szintje annyira lesüllyedt az elmúlt aszályos években, hogy már a földalatti vízerek is megszakadtak, nem továbbítják a vizet a talajban a Postakopóból a Sóskopóba. A Sóskopó egész területét el kellene árasztani 20–30 centiméter vastag vízréteggel, hogy egyáltalán meg tudjon maradni valamennyi víz. Óriási mennyiségű vizet kellene átpumpálni, hogy ezt elérjük. A Postakopóból természetes átszivárgással a talajon keresztül ez már nem működik, évek óta folyamatosan veszítjük a talajból a vizet. A talajvíz szintje folyamatosan húzódik lejjebb és lejjebb, megszakadt az összeköttetés a felszíni víz és a talajvíz között. A túl hosszan tartó száraz periódusok után nem tudjuk közvetett úton pótolni a Sóskopóban a vizet. Csak akkor tudnánk hatékony vízpótlást végezni, ha új csatornát ásnánk, és közvetlenül a Sóskopóba vezetnénk bele a DTD-csatorna vízét. Vannak műszereink, amikkel tudnánk szabályozni a víz só- és pH-tartalmát – fogalmazott a vadőr.

A nedvesebb, csapadékosabb években, amikor tartós vízborítás alakult ki a tómederben, november közepétől december elejéig, vagy amíg be nem fagyott a Sóskopó, akár 15–18 ezer daru is itt éjszakázott. Ekkora darutömeggel Vajdaság és Szerbia más vidékein sehol sem találkozhatunk. A rikácsoló, krúgató darvak mellett több ezer vadliba és vadkacsa is látogatja a szikes mocsarat. A madártömegeket a táplálék elérhetősége, a terület kedvező földrajzi elhelyezkedése és zavartalansága biztosítja. A rezervátumban és környékén eddig több mint kétszáz madárfaj jelenlétét sikerült bizonyítani, közülük 70–80 faj fészkel is. Különleges élővilága miatt a Sóskopó 2004-ben bekerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Ramsari egyezményébe, és IBA-terület, azaz nemzetközi jelentőségű madárélőhely.

– A területen tavasszal és ősszel igen jelentős, több tízezres daru-, vadliba-, vadkacsa- és partimadárseregek vonulnak át, megpihennek, táplálkoznak, egyesek pedig itt is maradnak költés céljából. A vízhiány következtében idén azonban egyáltalán nem fészkeltek madarak a Sóskopón. Azok a fajok, amelyek más édesvizeken szaporodnak, télen a Sóskopón találják meg a nyugalmat, mivel itt nagyon nagy a madárfrekvencia: több ezer daru, négy-ötezer vadliba, négy-ötezer vadkacsa jelenik meg. Ezek a madárfajok szeretik, ha minél többen vannak, így nagyobb a biztonságérzetük, és a nagy hangzavarnak köszönhetően elzavarják a ragadozókat, mint amilyen a kóbor kutya, a róka, a sakál vagy a vadmacska. A darvak a skandináv országokból érkeznek az őszi madárvonulás során. Emellett a daru bizonyára az egyik leglátványosabb madárfaj a Hortobágyon, a tavaszi és őszi vándorlási időszakban akár több mint 100 ezer példány tartózkodik egyszerre a Pusztában és a környező halastavakban. Amíg be nem fagy a Sóskopó, illetve amíg nincsenek azok a kemény fagyok, addig a darvak itt táplálkoznak, itt erősödnek meg, majd tovább repülnek délre. Nem nagy számban ugyan, de vannak csoportok, amelyek itt is telelnek, de nem jönnek be mindennap a Sóskopóra, mivel számukra a víz elengedhetetlen. Az elmúlt három évben visszaesett az idelátogató darvak száma. Ez úgy működik, hogy egy kisebb csoport átszáll Magyarországról ide hozzánk, a Sóskopóra, és mivel nincs meg a szükséges feltétel, két-három nap után visszarepülnek Hortobágyra, egy-másfél nap alatt megteszik ezt az utat. A vízhiány okozza a darvak létszámának csökkenését a Sóskopón. Az idei év talán a legrosszabb: legutóbb körülbelül ötven példányt számoltam, eddig csak egy csoport érkezett. Ha érkeznek is még további darvak, számításaink szerint a vízhiány miatt csak nagyon rövid ideig, talán két hétig tartózkodnak majd itt – mondta a vadőr.

A terület egyébként évtizedek óta kedvelt kiránduló- és megfigyelőhelye a hazai és a külföldi ornitológusoknak és természetfotósoknak, hiszen kora tavasztól késő őszig sokféle vízimadár vonul itt át, gyakran többezres vagy tízezres tömegekben. A Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum látogatóközpontjánál a Törökbecsei Vadászegyesület szervezésében az elmúlt két év kivételével minden évben megrendezték a Darufesztivált. Az egész napos rendezvényen a diákok megismerhetik a rezervátum élővilágát, a területen található ritka növény- és állatfajokat, utána pedig az őszi madárvonulást tekinthetik meg az érdeklődők. A szervezők elmondása szerint a látványos madárvonulás valószínűleg elmarad az idén, de bíznak a legjobbakban, és remélik, hogy újabb darvak érkeznek a Sóskopóra.