Fény derülhet a Temerin központjában levő, a város egyik meghatározó jelképének számító Szécsen-kastély történetére: olyan építészeti elemekre bukkantak ugyanis a homlokzat felújítása során, amelyek felfedhetik az épület homályos történetét, és a tervező kilétét is megerősíthetik. A kastélyról az eddigiekben annyit lehetett tudni, hogy a 18. század végén, 19. század elején építette gróf Szécsen Sándor, a forradalom évei felperzselték, és legutóbb az 1900-as évek elején újították fel. Mára igencsak elhasználódott a szakközépiskolaként működő épület. A kidolgozott terveknek köszönhetően viszont bekerült a Szerbia Kastélyai programba, amely által megteremtődtek a feltételek a műemlékvédelem alatt álló épület felújítására. Idén a homlokzatot rekonstruálják: a munkálatokra 19 millió dinárt fordítanak – tudtuk meg Vladimir Kubettől, a községi tanács településrendezési, területrendezési és ökológiai tárcájával megbízott tagjától.
Vladimir Kubet az építőművészet doktora, az Újvidéki Művészeti Akadémia professzora. Négy éve került a községi vezetőségbe, amikor a városrendezési tervet véglegesítették. A Szécsen-kastély felújítását már akkor előirányozták – tekintett vissza a projekt megvalósításának kezdetére kérésünkre a szakember.
Vladimir Kubet, az építőművészet doktora
– A műemlékvédelem alatt álló kastély, illetve a hozzá tartozó, természetvédelem alatt álló park az 1940-es években került védelem alá, és azóta lényegében jelentős rekonstrukció nem történt. A városrendezési tervezet kidolgozásakor az említett területeken is megalapoztuk a fejlesztések lehetőségét. Ezután következett az urbanisztikai tervezet kidolgozása, amelyben azzal is foglalkoztunk, hogy a kastélyban működő Lukijan Mušicki szakközépiskolát hova tudnánk áthelyezni annak érdekében, hogy minél jobban megőrizzük a kastélyt. Ugyanakkor az iskola számára is előnyösebb lenne, ha az oktatási szempontokat figyelembe vevő épületben tudna működni. Az új iskolaépület megépítésére vonatkozó ötletterv kidolgozása folyamatban van: a városrendezési és urbanisztikai tervek szerint ugyanazon telek alsó részén építenénk meg – utalt arra a területrészre az építőmérnök, amely egy vonalban fekszik a Petar Kočić Általános Iskolával és a sportcsarnokkal.
Az új iskolaépület megvalósítását követően a Szécsen-kastélyt teljesen új tartalmakkal töltenék meg: a földszintet kulturális célokra használnák, az emeleten pedig közigazgatási szolgálatok működnének, és tanácstermeket hoznának létre – mutatott rá a tervek által biztosított többfunkciós lehetőségre a szakember.
FRANCIA SZAKEMBEREK TEMERINBEN
Az önkormányzat a teljes rekonstrukció tervezetének kidolgozására tavaly kapott támogatást a kulturális minisztériumtól: ebben előirányozták az egész épület külső és belső felújítását is. A külső borítás rekonstrukciója több mint 40 millió dinárba kerül, ebből idén a homlokzat újítására pályázott a községi vezetőség – mondta a tanácstag.
– Meg kell említeni, hogy a kulturális minisztérium kiírásán előnyben részesítik azokat a településeket, amelyek részt vettek a Szerbia Kastélyai programban. Tavaly decemberben ugyanis Temerinbe látogatott az a párizsi szakmai csoport, amelyet a francia kulturális miniszter küldött területeinkre. A szakemberek hónapokig járták a Vajdaságban fellelhető kastélyokat, javaslatokat adtak a felújításukra vonatkozóan, külön hangsúlyt fektetve az újjáélesztésükre. Olyan projektek kidolgozását várták, amelyek által nemcsak fizikailag újulnak meg a szóban forgó épületek, hanem új tartalmakkal is gazdagodnak. Ez ugyanis a záloga annak, hogy a befektetések ne vesszenek kárba, hanem megmaradjanak az utókornak – utalt az „élő épületek” jelentőségére a professzor.
A Szécsen-kastély felújítási tervei bekerültek azon 14 projekt közé, amelyeket a francia szakemberek és a műemlékvédelmi intézet munkatársai szerint a leghatékonyabban meg lehet valósítani.
Döme Szabolcs műépítész
ÚJ LELETEK: BIZONYÍTÁST NYERHET A TERVEZŐ KILÉTE
A temerini Szécsen-kastély történetéről a mai napig keveset tudni. A felújítás folyamán azonban lekerült a teljes borítóréteg, és alatta olyan építészeti elemek kerültek napvilágra, amelyek a tervező kilétére is utalhatnak – mesélte kérésünkre Döme Szabolcs, a temerini önkormányzat építkezési osztályának ügyintézője.
– Bizonyos nyomok korábban is utaltak arra, hogy annak idején Kiss József építész tervezte a temerini Szécsen-kastélyt is, ám ezt egyértelműen nem lehetett bizonyítani. A magyar építészt a Duna–Tisza–Duna-csatorna tervezésével bízták meg Vajdaságban, emellett grófoknak, földbirtokosoknak is tervezett területeinken. A vízművek mellett tehát több középület terveit is bizonyíthatóan ő készítette. A temerini kastély tekintetében azonban kérdéses maradt a tervező kiléte. A levéltári adatokban ugyanis felmerültek Temerinhez kötődő tervei, de eddig úgy tűnt, hogy az egy másik, földszintes épület lehetett. A felfedett építészeti elemek alapján azonban arra lehet következtetni, hogy mégis ő tervezte a temerini Szécsen-kastélyt. A vakolat letisztításával ugyanis bebizonyosodott, hogy a kastély eredetileg egy földszintes épület lehetett vendégfogadóval, konyhákkal és szobákkal, a jelenleginél valamivel nagyobb kőrámás ablakokkal és ajtókkal. A forradalmat követő években tűz pusztított a településen, és ezek után építették a megmaradt épületrészre az emeletet. Ezt már német stílusban, boltíves ablakokkal tették. A jelenlegi kinézetét az ezerkilencszázas évek elején kapta meg: a neobarokk és a neoklasszikus stílus keverékét láthatjuk ma. Ekkor építették ki az épület hátsó részét, és becsukták az átriumos részt is: így alakult ki a ma már ismertetőjegynek számító erkély – tekintett vissza az épület múltjára a műépítész.
– A homlokzat szakszerű felújítása kőkereteket fedett fel a földszinti ablakok és ajtók körül. Kiderült, hogy a főbejárat is az első homlokzaton volt: az emeleti kis erkély alatt ugyanis a borítóréteg eltávolítását követően kirajzolódott a befalazott ajtó. Az eredeti tervrajzokhoz még mindig nem sikerült hozzájutnunk: a felfedett építészeti jellegzetességek alapján következő lépésként a budapesti levéltárban próbálnak majd a tervek és a tervező nyomára bukkanni – tette hozzá Döme Szabolcs.
A vakolat alól felbukkanó kőkeretes, befalazott ajtó, amely felfedheti a Szécsen-kastély történetének homályos időszakaszait (Tóth D. Lívia felvétele)
KŐBŐL ÉPÍTETT MÚLT ÉS JÖVŐ
A felújítás folyamán feltártakat megpróbálják megőrizni, megmutatni. Ilyenkor több eljárás is alkalmazható: jelenleg arról folynak az egyeztetések, hogy a valamikori főajtó körül elhelyezkedő kőkeretet milyen módon őrizzék meg az utókornak.
A hazai és külföldi szakemberek által létrehozott eredeti projekt szerint az épületet neobarokk és neoklasszikus stílusban állítják vissza. Elfogadott hozzáállás ugyanis a műemlékvédők körében, hogy ha egy adott épületen keverednek a stílusok, és ezt be szeretnék mutatni, akkor azt a kort tükrözik túlnyomórészt, amelyben a legutóbbi beavatkozás történt – magyarázta Döme Szabolcs. Hozzátette: ugyanakkor a stílusok keveredésénél a műépítészetben sokszor alkalmazzák a tiszta üvegfelületeket, amelyek neutrálisak, mégis a mai kor termékei. Így a feltárt kőkeretbe kerülhet például üvegajtó is – mutatott rá a lehetőségekre a temerini műépítész. Kiemelte, hogy a végső megoldásról a műemlékvédelmi intézet szakemberei döntenek.
A homlokzat felújítására 60 napot kaptak a kivitelezők: az új leletek azonban új intézkedéseket követelnek. Így valószínű, hogy szerződésmódosítással további befektetésekre lesz szükség ahhoz, hogy a feltárt kőkeretek is megmutatkozzanak az utókornak. Ezzel pedig magasabb szintű műemlékvédelmi besorolást is kiérdemelhet a temerini magyarok öröksége.
Felújításra szorul az épület hátsó része is (Tóth D. Lívia felvétele)
A Szécsen-kastély, illetve a hozzá tartozó park együttes rekonstrukcióját azonban a mai napig gátolja az, hogy az együtteshez két olyan terület is tartozik, melynek továbbra is rendezetlenek a tulajdonjogai. Az egyik épp a kastély tőszomszédságában megépült sportközpont és medence mögött levő, a park belső sávján elhelyezkedő tavacska. A fás terület alatt ugyanis olyan gyógyvízforrások vannak, amelyek a feltörekvő etángáz miatt országos érdekű természeti kincsnek számítanak. A községi vezetőség emiatt tavaly év elején a környezetvédelmi minisztérium segítségét kérte ahhoz, hogy a tó környékéről az önkormányzat gondoskodhasson.
Az épület a jelenlegi kinézetét az ezerkilencszázas évek elején kapta meg: ekkor építették ki az épület hátsó részét, és becsukták az átriumos részt is. Így néz ki ma… (Tóth D. Lívia felvétele)
Sokkal bonyolultabb viszont annak a jelenleg elkerített területnek a jogi státusza, amely a Szécsen-kastély és a park között helyezkedik el. Az említett rész ugyanis a kisajátítások idején előbb közkézbe, majd magántulajdonba került. A park régi bejáratáról van szó, ahol többek között a kastélyhoz tartozó korabeli szökőkút és zenepavilon is áll. Mindkettő romlásra van ítélve, mivel az egykoron kertes vendéglőként működő terület tulajdonjogai rendezetlenek.
A hátsó erkély „újonnan”, azaz a hozzáépítés idejében (Németh Mátyás gyűjteményéből)
__________________________________________________________
A PARK IS MEGÚJUL(T)
Az épület értékét tovább növeli az a felújítás is, amelyet a kastélyhoz tartozó parkon végeztek el nemrégiben. Ahogyan arról tavaly áprilisban beszámoltunk, a természetvédelmi területet szakemberek vezetésével megtisztították, egyes területeken új csemetéket ültettek el, a zöldövezetek mellett megújultak a padok és a világítás is. Akkoriban a munkálatokra összesen 4,4 millió dinárt költöttek el: ennek több mint felét a községi büdzséből fedezték, a hiányzó összeg előteremtésére pedig az önkormányzat kihasználta azt a lehetőséget, amelyet az erdősítés keretében nyújtott a környezetvédelmi minisztérium. A parkok rendezésére ugyanis területeinken még mindig nem nyílnak pályázatok – mondta akkoriban a Magyar Szónak a projekt vezetője, Majda Adlešić kert- és tájépítő mérnök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló forrásokból nem tudják befejezni a 2018-as tervek alapján végzett felújítást, hisz annak teljesítéséhez legalább három-négy évre van szükség.
Nyitókép: A Szécsen-kastély egy múlt század eleji képeslapon (Ádám István gyűjteményéből)
