Minden meg van írva a génállományunkban

A DNS egy olyan molekula, ami jelen van minden sejtünkben, 3 milliárd betűt tartalmaz. Valójában csak négy betűről van szó, amelyek sorrendje 99,9 százalékban megegyezik minden embernél, de a megmaradt 0,1 százalékban találhatók azok a tulajdonságok, amelyben különbözünk egymástól. Vagyis ez a 0,1 százalék eltérés határozza meg, hogy milyen a bőrünk, a hajunk, vagy a szemünk színe, vagy azt, hogy valaki laktózérzékeny, vagy sem, hogy valakinek jó a hallása, másnak nem, és itt található meg minden a betegségeinkről is, a hajlam és velünk született betegségek is, magyarázta dr. Sonja Pavlović, a Molekuláris Genetikai és Génmérnöki Intézet ritka betegségekkel foglalkozó részlegének vezető tudósa.

A belgrádi intézetben tett látogatásunkkor a laboratóriumokban folytatott beszélgetésünk során dr. Sonja Pavlović, aki több tudományos munka szerzője, elmondta, vannak olyan ritka betegségek, amelyek a mi térségünkben gyakrabban előfordulnak, mint a Föld más területein. Kiemelte, a populáció-specifikus genetikai jellemzők útmutatóul szolgálnak a személyre szabott gyógykezelés meghatározásánál. Az egyik ritka betegség, amivel a hazai kutatótudósok behatóbban foglalkoztak, a thalassemia, ritka genetikai vérbetegség, aminek vannak könnyebb és súlyosabb változatai is. A legsúlyosabb esetben már csecsemőkortól az egyén egész életében vérátömlesztésre szorul. Megtudtuk, a thalassemia elsősorban a mediterrán térségre jellemző, Indiában, Délkelet-Ázsiában, vagyis mindenek előtt a malária megjelenésének területén. Ugyanis, mint elmondta, a thalassemiában szenvedők nem tudnak maláriában megbetegedni, hiszen a malárialárva a vörösvértestekben él, míg az adott betegséget a vörösvértestek szétesése okozza. Évek alatt a kutatások során kiderült, hogy Szerbia területén is vannak ennek a betegségek olyan változatai, amelyeket ugyan más területeken is regisztráltak, de például csak 0,01 százalékban jegyezték, nálunk pedig 37 százalékban jelentkezik a thalassemiában szenvedőknél. Vajdaság területére volt jellemzőbb ez a betegség, aminek az oka abban rejlik, hogy az ötvenes évekig a tartományban jellemzőek voltak a mocsaras területek.

– A tudományos kutatások után ismertté váltak a ritka vérszegénység megjelenésének okai, így ma, amikor felmerül a betegség gyanúja, nem olvassuk ki az adott DNS mind a 3 milliárd betűjét, csupán a leggyakoribb mutációkat vizsgáljuk meg, és ez jelentősen csökkenti a diagnosztikai költségeket. De nem ez a leggyakoribb ritka betegség nálunk, mégis ami a thalassemiát illeti, ez a leggyakoribb variáns. A másik ritka betegség, ami a területünkre jellemző, és amelyet egész Európában ritkábban jegyeznek mint nálunk, az a glikogenózis (glikogén-tárolási betegség), ami a metabolizmus rendellenességei mellett alacsony leukocitaszámmal jár, vagyis neutropéniát okoz – magyarázta a szakember. Hozzátette: – Intézetünk már 37 éve létezik. Egyik részlegét a biomedicina képezi, amelyen belül a molekuláris biomedicina laboratóriumban egyrészt a ritka betegségekkel, másrészt pedig a személyre szabott, vagyis precíz medicinával foglalkozunk. Ahhoz, hogy a gyógykezelés megkezdődhessen, fontos a diagnózis felállítása. Genetikai betegségek esetén fontos felismerni a genetikai változásokat. Csak ez után tudjuk elkezdeni a kauzális terápiát, így hívjuk mi a gyógykezelést, ami nem tüneti, hanem célzott terápia. Ha felismerjük a betegség genetikai alapjait, akkor olyan gyógyszert tudunk létrehozni, ami éppen arra a molekulára hat, ami a betegséget kiváltja – magyarázta dr. Sonja Pavlović.

A tudós szakembertől megtudtuk, hogy éppen a daganatos betegségek kezelésében fejlődött a legtöbbet a kauzális terápia, aminek köszönhetően ma már a daganatos megbetegedés krónikus betegségnek számít, annak ellenére hogy mint kiemelte, a daganatos megbetegedés genetikai betegség. Rámutatott, éppen ezért a citosztatikumos terápiát lassan felváltja a célzott gyógykezelés, úgy hogy az új generációs szekvenálásnak (next generation sequencing) köszönhetően leolvasható a teljes génállomány, és azon belül felismerhetők a változások, amire felállítható a terápia. Régen mindent kézzel végeztek, ma már a génállomány leolvasását gép végzi. Alkalmanként 200 minta leolvasására képes az a gép, miközben dr. Sonja Pavlović a csodagépet mutatta. Kiemelte ugyanakkor, hogy a rendellenességek megtalálása és értelmezése a szakemberek feladata.

– Ma már nem az a legfontosabb, hogy emlőrákot vagy vastagbélrákot diagnosztizálnak a szakorvosok, fontosabb, hogy milyen változásokról van szó, hogy az adott mutációkat célzott terápiás anyaggal (terapeutikával) gyógykezeljük. Eddig a legjobb célzott terápiát éppen a daganatos megbetegedéseknél állítottuk fel. Akiknél olyan genetikai változásokat tapasztalunk, amire már van célzott terápiás anyag, azoknak szerencséjük van, hiszen a Köztársasági Egészségügyi Alap terhére célzott terápiát kaphatnak – mutatott rá dr. Pavlović, majd hozzátette, ma már a daganatos betegségek gyógykezelésénél használt protokollok figyelembe veszik a genetikát is. – Egyre több tumormintát kapunk, és amíg a világon már rutinszerűen viszonyulnak a páciensek ilyen jellegű kezeléséhez, nálunk is egyre természetesebbé válik, hogy minden betegnél, akinél daganatos betegséget diagnosztizálnak, genetikai vizsgálatot is elrendeljenek. Az egészségügyi alap a fehér listára tette a személyre szabott, célzott gyógykezelést is – mondta.

Az intézetben tett körsétánk során a vezető tudós kihangsúlyozta, hogy a legfejlettebb metódusnak számító új generációs szekvenálás alkalmazása a ritka betegségek gyógykezelésében az ország számára mérföldkő. Mint mondta, 2021-től alkalmazzák és azóta 2-3 ezer páciens mintáján alkalmazták. Ottlétünkkor mi is betekintést nyerhettünk a szekvenálás folyamatába, ami teljes zárt, steril környezetben történik. A laboratóriumot cipővédőben tudtuk megközelíteni, ahol csak ablakon keresztül nézhettük, mi történik a laboratóriumban. Megtudtuk, havonta 150–200 minta érkezik az intézetbe, olyan betegektől, akiknél felmerül a ritka betegség gyanúja. Minden gyógykezelés első lépése a diagnózis felállítása. Éppen ezeknek a modern berendezéseknek köszönhető, hogy a diagnózis felállításáért nem kell a pácienseknek külföldre utazniuk. Több betegség esetében a gyógykezelésért pedig azért kell külföldre menni, mert a specifikus terapeutikákra vagy még nincs elfogadott protokoll, vagy azok nem elérhetők mindenki számára. Mint kihangsúlyozta a szakember, így volt ez a spinális izomatrófia vagy gerinc eredetű izomsorvadás (spinal muscular atrophy – SMA) esetében is, amely betegség szűrővizsgálatát ma a belgrádi Biológiai Egyetemi Kar végzi az újszülötteknél, ám korábban Magyarországra, vagy más országokba kellett a pácienseknek elutazniuk azért, hogy felvegyék a terápiát. Miután a Tiršova utcai Gyermekklinikán elsajátították az ehhez szükséges protokollt, ma már a SMA-pozitív csecsemők a belgrádi klinikánkon vehetik fel a terápiát.

Dr. Sonja Pavlović elmondta, az intézetük dolgozik a ritka betegségek gyógykezeléshez használt célzott terápiás anyagok előállításán is, mindenek előtt a glikogén-tárolási betegség gyógykezelését kutatják. Ám ez rendkívül időigényes feladat, éveket vesz igénybe. Amikor majd elér a terapeutika a proof of concept (megvalósíthatóság igazolása) fázisba, a gyógyszeripar veszi át a további kísérletezés költségeit. Rendkívül drága gyógyszerek ezek, mondta.