Puskástól Szoboszlaiig

Hétfőn volt hetvenegy éve, hogy a magyar válogatott az „évszázad mérkőzésén” 6:3-as megsemmisítő vereséget mért az angolokra, ráadásul tette mindezt a szigetországi labdarúgás bölcsőjében, a már akkor is méltán híres Wembley Stadionban. Az Aranycsapat egyetlen meccsel átírta a foci történetét – az angol labdarúgás addigi 90 éve alatt először fordult elő, hogy egy, a kontinensről érkezett válogatott saját otthonában győzze le Angliát. A Magyar Labdarúgó-szövetség 1993-ban, a diadal 40. évfordulóján a történelmi győzelem és az Aranycsapat tiszteletére nyilvánította november 25-ét a magyar labdarúgás napjává. Azóta az MLSZ ezen a napon minden esztendőben megemlékezik valamennyi legendájáról, labdarúgójáról, szakemberéről.

A foci népszerűsége már rég töretlen, ha megkérdeznénk tíz embert az utcán, melyik a legnézettebb sportág, kilenc közülük valószínűleg arra voksolna, világszerte mintegy 3,5 milliárd rajongója van, s mintegy 20 millióan játsszák. Nem véletlen, hogy az Aranycsapat híre már akkoriban is bejárta az egész földkerekséget, ahogy az sem, hogy a gárda őstehetsége, Puskás Ferenc a mai napig az egyik legismertebb magyar.

A legendás együttes az eredményesség szempontjából is elkényeztette a drukkereket, a Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán alkotta gerinc 1950. májusa és 1954. júliusa között megőrizte veretlenségét, emellett aranyérmes lett az 1952-es helsinki olimpián, és a második helyen zárta az 1954-es svájci világbajnokságot. Az alakulat 1956-ban ugyan végleg felbomlott, ám a magyar labdarúgás ezt követően sem maradt sikerek nélkül. A nemzeti tizenegy 1964-ben bronzérmes lett az Európa-bajnokságon, megnyerte a tokiói olimpiát, az 1968-as mexikói játékokon meg is védte címet, 1972-ben Münchenben pedig ezüstérmet szerzett. Ezt követően mélyrepülésbe kezdett a gárda, 1985-ben csúfos kudarcot vallott a vb-n, majd 30 éven át egyetlen világversenyre sem jutott ki a csapat. A hosszú böjtöt 2016-ban a Bernd Storck vezette együttes törte meg, nem csak kijutott, de a nyolcaddöntőig menetelt az Eb-n.

Minden csapat népszerűségének egyik alapja, hogy a játékosait ne csak elismerjék, de kedveljék is. Nem volt ez másként az Aranycsapat, vagy a későbbi magyar válogatott esetében sem. Ha nem is futott olyan jól a szekér, a játékosok szerethetősége valamelyest kárpótolta a szurkolókat. Puskás zsenialitása a mai napig megkérdőjelezhetetlen, ám a magyar foci szerencséjére kortársai és utódjai között is voltak és vannak kimagasló tehetségek. Grosics, Kocsis, Hidegkuti, Bozsik mind nagyszerű focisták voltak. Majd jött Albert Flórián, később Gera Zoltán, Illés Béla, Fehér Miklós, Lisztes Krisztián, Dárdai Pál, Király Gábor, Dzsudzsák Balázs, Szalai Ádám – mind olyan nevek, akiknek nem volt szükségük közösségi médiára, önfényezésre, egyszerűen játéktudásukkal, kisugárzásukkal tűntek ki a tömegből, és váltak korszakos figurává.

Az utóbbi években aztán egyre jobban halad az a szekér, és új „bálványok” jelentek meg a színtéren, akik a válogatott mellett már a nemzetközi színtéren is bizonyítanak: Gulácsi Péter, Sallai Roland, Csoboth Kevin. A legkiemelkedőbb nyilvánvalóan a nemzeti tizenegy jelenlegi csapatkapitánya, a Liverpool üdvöskéje, Szoboszlai Dominik. A 24 éves támadó középpályást akarva és akaratlanul is Puskás Öcsihez hasonlítják. A szakértők szerint nem véletlen, hiszen Puskás részben fizikai adottságai miatt vált nagyszerű játékossá, állítólag sokan továbbra is a mintájára „alkotott modellt” követik a fiatal tehetségek kiválasztásakor. Szoboszlai testileg jócskán különbözik a magyar legendától, néhány dolog azonban közös bennük: hosszú lábuk és viszonylag kis cipőméretük erőssé, pontossá és különlegessé teszi lövéseiket, a labda ezek hatására különleges röppályát kap. A hozzáértőkkel márpedig nem vitatkozunk, ha ezt állítják, valószínűleg így van. Ebből kiindulva talán nem kacsa, hogy a hírek szerint Szoboszlai gyerekkorában is inkább kisebb, szorosabb cipőt hordott. Ha ez nem is, az viszont igaz, hogy Dominik már a Salzburgban is virgonckodott, kitűnt a tömegből: 83 meccsen lépett pályára az osztrák alakulat színeiben, 26 gólja mellett 34 asszisztot jegyzett. A Leipzigban valamelyest visszafogottabb volt, 91 találkozón 20 alkalommal mattolta az ellenfél védelmét, emellett 22 gólpasszt adott. 2023-as liverpooli szerződtetését követően hamar Jürgen Klopp együttesének alapemberévé vált, az utóbbi időben pedig igazán elemében van az angoloknál, s Arne Slot is egyre komolyabban számol vele.

Szoboszlainak már nem egyszer felvetették, hogy az új Puskásként tekintenek rá, amire csak annyit mondott, nem érzi tehernek az összehasonlítást, és azonnal aláírná, ha valaki felajánlaná neki, hogy ugyanazt elérheti, mint az Aranycsapat legendája. Hogy a székesfehérvári játékosból végül mi lesz, nem tudni, puskási magasságokig még biztosan nem kell magasztalni, annyi azonban bizonyos, hogy az ínséges harminc esztendő után a magyar labdarúgás újbóli dicsőségéhez több ilyen focistára lenne szükség.