A Szeged–Szabadka vasútvonal teljes rekonstrukciója tavaly nyáron kezdődött el, és a kivitelezőnek rövid idő alatt, a szerződésben foglalt határidő előtt sikerült befejeznie a munkát. Jelenleg az utolsó simítások zajlanak a vasútvonalon, és hamarosan az üzembe helyezéshez szükséges engedélyek beszerzése is megtörténhet. A vonalon a tervek szerint augusztusban megindul a nemzetközi teherforgalom, míg a nemzetközi utasszállítás csak jövőre kezdődhet el. Viszont jó hír a vasútvonal szerbiai szakasza melletti települések lakosainak, hogy a belföldi utasforgalom ennél korábban megindulhat.
Minderről, valamint a Szeged–Szabadka vasútvonal körüli egyéb kérdésekről Kern Imrével, Szabadka alpolgármesterével, korábbi építésügyi, közlekedési és infrastrukturális ügyekkel megbízott államtitkárral beszélgettünk.
Kern Imre (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Hogy áll jelenleg a Szeged–Szabadka vasútvonal rekonstrukciója?
– Az építési munkálatok gyakorlatilag befejeződtek a szerbiai szakaszon. A műszaki átvétel a vége felé jár, és a vasúti működési engedély beszerzése is folyamatban van, és a forgalom bármelyik pillanatban megindulhat ezen a szakaszon. A magyar fél azt jelentette be, hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása miatt a teherforgalmat a Kiskunhalas–Szabadka vasútvonalról augusztustól szeretné átirányítani erre a szakaszra. A személyforgalom megindítása Horgos és Szabadka között már most lehetséges lenne, erről jelenleg is folynak az egyeztetések. A Szeged és Szabadka közötti utasforgalom elindítása sajnos csak jövőre esedékes, mivel a magyar fél nem tudta olyan állapotba hozni a vasútvonalat, hogy az a személyszállításra is alkalmas lenne. Szeretnénk, ha őszre, a tanév kezdetére beindulna az utasforgalom Szabadka és Horgos között, mert akkor a diákok sokkal jobb körülmények között, gyorsabban és olcsóbban tudnának bejutni a városba Horgosról, Királyhalomról, Hajdújárásról vagy Palicsról.
A vonatokat magas szintű elektronikai rendszerek vezérlik (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Hány járat lesz Szabadka és Horgos között, illetve ha beindul az utasforgalom Szabadka és Szeged között, akkor ezen járatok megmaradnak-e?
– Természetesen akkor is lesz olyan járat, amely csak Szerbiában fog közlekedni. Azt szeretnénk, és Magyarkanizsa községgel közösen egy olyan beadványt juttattunk el a Szerbiai Vasutaknak, hogy kilenc pár szerelvény indulhasson naponta Szabadka és Horgos között. Terveink szerint három vonatpár indulna a reggeli órákban, három a délutáni időszakban, amikor az iskola befejeződik, illetve a munkások hazamennének, egy délelőtt és kettő este. Ez fedezni tudná a polgárok szükségleteit. Ez megfelelne azoknak is, akik Hajdújárásról vagy Királyhalomról utaznának a városba az ügyeiket intézni, ugyanis olcsóbb lesz, mint személyautóval bejutni, arról nem is beszélve, hogy itt a parkolásért is fizetnie kell, ráadásul nehéz is parkolóhelyet találni. Amikor megindul Szeged felé a forgalom, akkor még sűrűbben lesznek járatok. Aki elhalad az állomások, megállók mellett, láthatja, hogy már felszerelték a kamerákat, az órákat és a hangosbemondókat is. Látható az is, hogy be vannak kapcsolva a vasúti irányító szemaforok is. Egyelőre minden pirosan világít, és az órák éjfélt mutatnak, de minden készen várja azt a pillanatot, amikor megindulhat a rendszer.
A vasúti irányító szemaforok egyelőre pirosan világítanak (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Volt egy olyan elképzelés, hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása miatt egy ideig teljesen lezárják a szabadkai vasútállomást. Ha ez megtörténik, hogyan közlekednek a vonatok Horgos és Szabadka között?
– Korábban valóban volt egy olyan opció, hogy a régi hídon jövő márciusban, amikor elkezdődik az új híd építése, megszűnik a teherszállítás. Az volt az elképzelés, hogy mind a két hídrészt egyszerre újítják fel. De mivel a teherforgalmat nem lehet teljes egészében átirányítani Zenta, illetve Bánát felé, hanem továbbra is a zombori–hódsági–újvidéki vonalat kell használni erre a célra, a vasútállomást sem lehet teljes egészében lezárni. Ennek az az oka, hogy Bánátban van egy szakasz, Kumane és Beodra között, amelynek a teherbírása nem kielégítő.
Az órák éjfélre állítva várják a rendszer beindítását (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
A vasútvonal rekonstrukciója nagy tehergépjármű-forgalmat hozott magával, amit Szabadka kültelepülései esetében az utak is megsínylettek. Ezek rendezése mikorra várható?
– Megpróbáljuk minél jobban kijavítani a falvaink, Királyhalom, Hajdújárás és Palics úthálózatait. A közlekedési minisztériumtól azt az ígéretet kaptuk, hogy körülbelül 400 ezer euró áll majd a rendelkezésünkre az utak javítására. Mindezt a helyi közösségek vezetőivel fogjuk lekoordinálni, és a munkálatokat rövid időn belül elvégezzük, legelőször ott, ahol a legkritikusabb a helyzet. A palicsi Hegedűs József utcában lévő átjárónál a gyalogossáv a rekonstrukció folyamatában megszűnt. Úgy tűnik, a tervezők megfeledkeztek róla. Mi felhívtuk a figyelmet erre a mulasztásra, és heteken belül kijavítják ezt a hibát.
Az ígéretek szerint a vasútvonalat a legmodernebb biztonsági berendezésekkel látták el. A sorompókat, jelzőlámpákat látjuk, de mi az, ami nem látszik?
– Az látszik, hogy minden kereszteződésnél, még a földes utak esetében is sorompó és fényjelző rendszerek vannak kiépítve. Ami azonban nem látszik, viszont a vasúti rendszerbe be van építve, az egy GPS-es elektronikus irányítórendszer. Ezzel az emberi tényezőt gyakorlatilag kizárják, és a megfelelő magas szintű elektronikai rendszerek vezérlik a vonatokat. Ez így történik a Belgrád és Újvidék közötti felújított szakaszon, és így lesz nálunk is először Szabadka és Szeged között, utána pedig Újvidék és az országhatár között. Ezzel a rendszerrel a vasút is átjárható lesz. A közutak átjárhatóak, és ez a légi közlekedésben is megvalósult. A vasutaknál viszont az a probléma, hogy országhatáronként mozdonyt kell váltani. Magyarországon csak a MÁV vagy más ottani fuvarozók mozdonyai szállíthattak, Szerbiában pedig kizárólag a Szerbiai Vasutak mozdonyai. Az új rendszer biztosítja, hogy egy mozdony, legyen az akár szerb, magyar vagy osztrák, megindulhat Belgrádból, és a vagonokat elvontathatja például Hamburgig. Ez fontos a teherszállítás gyorsítása szempontjából. A gyors vonatok nem feltétlenül jelentik a menetidő csökkentését, a többi dolognak is egyeznie kell, egy egységes rendszerben kell működnie. Szállítmányozás során minden perc költség.
Szabadka és Horgos között két vasúti megálló lesz. Az egyik Hajdújárásnál (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Ha már az idő kérdése szóba került… Az új vasútvonalon a tervek szerint 35 perc alatt eljuthatunk Szabadkáról Szegedre. Viszont a tapasztalatok szerint az országhatáron olykor akár több órát is kell várakozni.
– Ez nem önkormányzati kérdés, és őszintén remélem, hogy a magyar és a szerb belügyminisztérium, illetve a vámhatóságok megoldják ezt a problémát. Ennek a beruházásnak nem sok értelme van, ha a tényleges menetidő 35 perc Szegedig, de útközben egy-két órát kell várni a határon. Erre megoldást kell találni. Egy komplikált rendszer, amit nemzetközi, vagyis a két ország közötti szerződés szabályoz, és ezt be kell építeni a megfelelő jogszabályrendszerbe Magyarországon és Szerbiában is. Ugyanez a helyzet a Belgrád és Budapest közti vonalon is. Olyan rendszert kell kidolgozni, ami minimálisra csökkenti a várakozást a határon, vagy egy másféle megoldással teljesen megszüntetni a várakozást.
