A Csík-ér Szabadkától nyugatra Csikéria (Magyarország) településnél ered és feltehetően a csík halról (réti csík) kapta a nevét. A patak 95 kilométer hosszan kanyarogva szeli át délkeleti irányban Bácskát, majd Bácsföldvárnál torkollik a Tiszába. A Csík-ér felduzzasztásával Szvetityevónál 240 hektáros mesterséges tó keletkezett, amelynek vizét öntözésre használják. A patakvölgyet 1986-ban 575 méter hosszú betonozott földgáttal zárták le. Zsilippel szabályozzák a 4 millió köbméter vizet befogadó mesterséges tó vízszintjét. A Tornyos–Zentagunaras úttól déli irányban haladva, két helyen elgátolták. A keresztgátak alatt zsilipekkel szabályozzák a csapadékvíz átfolyását.
A duzzasztás nyomán nagykiterjedésű nádasok alakultak ki, rejtett gémtelepekkel, gazdag élővilággal, a vízimadarak sokasága kínál látnivalót. Számos horgász keresi fel a tavat, egyre több bodega, stég épül a tavat körülölelő szegélynádasban, megbontva ezzel a természetes zöld övezetet és esztétikailag sem a legszebb látvány. A teljes Csíkér-völgy fokozottan védett állat- és növényfajok élőhelye és a nemzetközi ökológiai folyosó része.
A Csík-ér medre a nádrengeteg közepén
A Csík-érnek ezen a szakaszán a patak medre képezi a zentai és topolyai községek határát. A Tornyos és Kevi közti Csíkér-völgyben a duzzasztása nyomán kialakult nádas, gyékényes, sásos terület kétharmada Zenta községhez tartozik. A széles nádsáv a megművelt völgypart pereméig ér, aminek a helyi gazdák, jószágtenyésztők nem nagyon örülnek. Ha csak tehetik, széles sávban lekaszálják a part menti füves-nádas sávot, addig mennek, míg nem kezd a traktor kereke elsüllyedni a nádban.
Szárazság idején kitűnő fűszénához jutnak, ami máshol nem teremne meg. Figyelembe sem veszik a sárgára festett vasoszlopokat, amelyeket a terület kezelője annak idején azért helyezett el, hogy a gazdák lássák, meddig szánthatnak, mekkora sávot kaszálhatnak. Helyenként ezek az oszlopok 50–100 méterre vannak a nádszegélytől, ilyen széles sávban kisajátították, szántják vagy kaszálják az állami földeket, amelyek az akkumulációs tórendszerhez tartoznak.
Az egyik juhtartó a birkái számára alkalmi szálláshelyet alakított ki a két földzárógát közötti szakaszon található egyik szigeten. Építési törmelékből parttól a szigetre vezető utat készített. Sőt már azt tervezi, hogy téli szállást alakít ki a szomszédos szigeten, ahol traktor és eke segítségével elkezdte kialakítani a bejáratott. A vadászok szerint az illető alaposan gyanúsítható, bár tettenérés hiányában bizonyítani nem lehet, hogy ő gyújtotta fel a Csík-ér nádasát. Idén tavasszal két alkalommal is égett a Csík-ért nádasa, az új zsenge nád, sás és fű, kiváló jószágtakarmány, csak kaszálni kell a „senki földjét”, ami persze nem senkié, állami földterület, kaszáló vagy mocsár néven van nyilvántartva a kataszterben.
Zentagunaras felé esik a Csík-ér folyásiránya szerinti jobb partja. A Vajdaság Vizei Közvállalat annak idején, a duzzasztómű kialakításakor, ezen a topolyai községhez tartozó part mentén is kijelölte vastag sárga vasoszlopokkal a művelhető területek határát. És láss csodát, a gunarasi gazdák betartják a játékszabályokat, a sárga vasoszlopokon nem mennek túl a Csík-ér irányába. A használható kaszálóréteket szerződések alapján hasznosíthatták a gazdák.
„NEM SZERETNÉNK KONFRONTÁLÓDNI A GAZDÁKKAL”
A tornyosi Cipó Igor vadásszal, a zentai önkormányzat helyi közösségekkel megbízott tagjával bejártuk a felduzzasztott Csík-ér Zenta községhez tartozó partszakaszát, ahol volt mit látni. Kevés kivétellel a partról a patak felé lejtő parcellák szinte mindegyikét a nádas széléig szántják vagy kaszálják. Több tíz hektárról van szó, amit illegálisan művelnek, kaszálnak. Még olyan is megtörtént, hogy két gazda összeveszett, hogy ki hány hektárt kaszált le, pedig mid a ketten tudják, hogy nem a sajátjukat kaszálják. Jól jön a „potyaszéna”, drága a takarmány. Egyesek annyira elszemtelenedtek, hogy a saját hereszénájukat jó pénzért eladták, a jószágaikat pedig a Csík-ér mellől illegálisan levágott, hadd ne mondjam, lopott szénával etették. Tiszta haszon!
Cipó Igor a terepen
– A kapzsiság olyan méreteket öltött, ami már kimeríti a természetkárosítás fogalmát. Nem nézhetjük tovább a természet, a védett növény- és állatfaljok élőhelyének a kirablását, tönkre tételét. A vad búvóhelyét, madarak és emlősök élőhelyét teszik tönkre. Gondoljunk csak bele, mekkora értéket képvisel napjainkban 5–10 hold jó minőségű fűszéna. Idén már másodszor kaszálták le a nádas mentét, helyenként 50–100 méteres sávban.
A Tartományi Természetvédelemi Intézettől kapott átiratban világosan meg van fogalmazva, hogy minden a Csík-ér mentén sárga karókkal kijelölt területeken belül midenféle kaszálás, fakivágás, legeltetés, hulladék, szemét és építési törmelék kihelyezése szigorúan tilos. Átirat nélkül is tisztában van ezzel minden környékbeli földtulajdonos, Kevi jószágtenyésztői és mindazok, akiknek földjük, tanyájuk van a környéken, de mégis fittyet hánynak minden szabályra és előírásra.
A sárga oszlopokra fittyet hányva szántanak, kaszálnak
– Odáig fajult a helyzet, hogy a tornyosiak, vadászok és környezetvédők összefogásával a part menti sávba telepített több száz nyárfát és egyéb facsemetét egyszerűen kikaszálták, kitaposták a nagy traktorokkal. Pontosan tudjuk, kik azok, akik az illegális kaszálásokat végzik, de nem szeretnénk összetűzésbe kerülni ezekkel a jószágtenyésztőkkel, gazdákkal, de az elharapózott vandalizmust, pusztítást nem nézhetjük tovább tétlenül. A természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A hatóság nem véletlenül jelölte ki a Csík-ér felduzzasztásakor a terület határait.
Traktorszántás nyomai a szigetre vezetnek, utat készítenek a nádba
A zentai községi mezőőrszolgálattal karöltve fokozottan ellenőrizni fogjuk a Csík-ér mentét. Amennyiben szép szóval nem tudunk eredményt elérni, kénytelenek leszünk törvényes eszközökkel rávenni a felelőtlen gazdákat, hogy csak a sajátjukatszántsák és kaszálják. Akik állami földet bérelnek és művelnek a Csík-ér mellett, azok sem tartják be a szabályokat, a határt jelző sárga vaskarókon jóval túl szántanak – mondta Cipó Igor.
ROVAROK, MADARAK, EMLŐSÖK VESZÉLYBEN
A széles nádszegélyek biztonságos oltalmában vegyes gémtelep alakult ki, költ itt a ritka vörösgém, a viszonylag gyakori szürke gém és nagy kócsag, de kis kárókatonák is egyre gyakrabban mutatkoznak errefelé, hiszen bőséges táplálékforrással szolgál számukra a tóvá duzzasztott Csík-ér.
Vörösgém, amikor még volt hol vadászni a part menti növényzetben
A változatos nádfoltokkal tarkított tározó gazos, gyékényes, nádas vízparti bokrosokkal tarkított élőhelyei otthont adnak a különféle récefajoknak. Legtöbb a tőkés réce, de költ szép számmal a cigány réce és barát réce is. A vöcskök úszó fészkei a ritkás nádasok között bújnak meg, költ a búbos vöcsök, a kis vöcsök és a feketenyakú vöcsök is. Sajnos ez a gazdag madárvilág elvesztette otthonát, amikor tavasszal, költési időben felperzselték a nádast.
