7 975 105 157. Ennyire becsülte a Föld idei népességét július 11-én népesség-előreszámításában az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának népességi osztálya. Európa népességét 744 millióra becsüli a dokumentum, Észak-Amerikáét 377 millióra, Ázsiáét 4,7 milliárdra, míg Afrikáét 1,4 milliárdra. Az előreszámítás szerint 2040-ig szinte a világ összes térségében tovább növekszik a népesség: Afrikában 2,1 milliárdra, Ázsiában 5,2 milliárdra, Észak-Amerikában 410 millióra.
Amikor 1987. július 11-én a világ népessége elérte az 5 milliárdot, az ENSZ ezt a napot jelölte ki a népesedési világnappá. Tizenkét évvel később, 1999. október 12-én, már 6 milliárd volt az emberek száma. A számításokkal ellentétben a népességnövekedés az elmúlt években nem lassult, sem a háborúk, vagy a világjárvány következtében, mondta Danica Šantić népesedéskutató.
A mindenekelőtt Afrikát és Ázsiát jellemző tendenciákkal ellenben Európában csökken a népesség, a feltételezések szerint ez a következő évtizedekben sem változik. Az Ókontinensen 2040-ben várhatóan már csak 722 millióan élnek majd. Az Európát jellemző negatív trend nem kerüli el Szerbiát. Egy amerikai népesedéskutató ügynökség szerint Szerbia negyedik Európában a népességcsökkenés szempontjából, az ország népessége már csak 6,8 millió. Egy közelmúltbéli kimutatás értelmében ez 315 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben, 626 ezerrel kevesebb, mint 2002-ben és 965 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben. A Köztársasági Statisztikai Hivatal előreszámításai azt mutatják, hogy a század közepére Szerbia lakossága további 1,4 millióval csökken. Belgrád addig várhatóan lakosságának a 3,8 százalékát veszíti el, Vajdaság népessége 19,4 százalékkal csökken, míg az ország délkeleti térségének a népessége 40 százalékkal.
A társadalomkutatók egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy Szerbiában a népességfogyás elsősorban a természetes fogyásra és az elvándorlásra vezethető vissza. A világban naponta 218 ezerrel több csecsemő jön világra, mint amennyi ember elhuny, ugyanakkor Szerbiában az élveszületésekhez viszonyítva 200-zal többen hunynak el naponta. A termékenységi ráta Szerbiában 1,5. Ahhoz, hogy az élveszületések és az elhalálozások száma legalább kiegyenlítődjön, a népesedéskutatók szerint a termékenységi rátának legalább 2,4 százalékosnak kellene lennie. Tavaly Szerbiában 135 901 személy hunyt el, annyian, mint a második világháború óta egyik évben sem. Ezzel egyidejűleg 62 062 élveszületést jegyeztek az országban, így a természetes fogyás 73 839 főt tett ki. Utóbbi mutató a korábbi évtizedekhez viszonyítva szintén rekordmagasságú. A kimutatások szerint Szerbiából évente 49–51 ezer polgár költözik külföldre. Mindehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy nemcsak a népességfogyás jelenik meg problémaként, hanem a társadalom elöregedése. Míg a világban az átlagéletkor 30 év, addig Szerbiában 43,5 év. A lakosság 21 százaléka 65 évnél idősebb, a 18 évnél fiatalabbak aránya 14 százalék.
Az elmúlt tíz évben a köztársasági kormánynak nem volt egyetlen olyan összetétele sem, amelyik ne az expanzív népesedéspolitikát jelölte volna meg majdani tevékenysége egyik alapvető oszlopaként, hivatalba lépési beszédében a szerb köztársasági elnök is a megállíthatatlannak tűnő demográfiai katasztrófa kezelését sürgette. Az ember erőforrás. Amíg nem valósulnak meg bizonyos disztópiák, addig ember nélkül nincsen állam, nincsen gazdaság, nincsen fejlődés és nincsen stabil állami ellátórendszer. Már számtalan olyan gazdasági ágazat van, amelyik tekintetében szinte felér egy csodával, ha szakemberre bukkan a munkaadó. Az elemzések egyre gyakrabban szólnak arról, hogy bizonyos külföldi beruházók azért kerülik el Szerbiát, mert nem áll rendelkezésre kellő számú szakember. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának a szempontjából ugyancsak elengedhetetlenek az ideális népesedési mutatók, illetve arányok, hiszen a nyugdíjkasszában rendelkezésére álló összeget elsősorban a munkavállalási korú lakosság az össznépességen belüli aránya határozza meg. Bizonyos becslések szerint a nyugdíjrendszer akkor ideális, ha egy nyugdíjasra 3 aktív foglalkoztatott jut, ha egyre kettő jut, akkor még fenntartható a rendszer, ennél kedvezőtlenebb arányok esetében viszont labilissá válik. Míg a tavalyi év utolsó negyedében összesen 2,29 millió foglalkoztatottat jegyeztek az országban, addig novemberben 1,67 millió nyugdíjast. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap tavaly év végi kimutatása szerint az ország 145 helyi önkormányzata közül 30-ban több nyugdíjas él, mint munkavállaló, Vajdaságban ilyen például Kúla, Titel, Torontálszécsány és Zichyfalva.
A népesedéskutatók álláspontja szerint a népességcsökkenés megállításához elengedhetetlen a kiszámítható családtámogatás, továbbá a működőképes egészségügyi ellátórendszer és a kivándorlás mértékét enyhítő, illetve a visszavándorlást serkentő kivándorláspolitika. Ehhez a felsoroláshoz egyesek hozzáteszik a racionálisan tervezett bevándorláspolitikát, amelyik elsősorban a munkaerőhiányt hivatott kezelni. Az már nyílt titok, hogy a szerbiai építkezéseken számos külföldi munkás dolgozik, de a napokban olyan sajtóhír látott napvilágot, hogy mivel a városi tömegközlekedési vállalatok többsége nem talál elegendő sofőrt, külföldön keres alkalmazottat.
A szerbiai társadalomkutatók a népességcsökkenés kezelésének a témájához kapcsolódóan arra úgyszintén gyakran rámutatnak, hogy a pénzbeli támogatás nem elegendő. Érvelésük szerint úgy a gyermekvállalási kedv ösztönzésének, mint az elvándorlás csökkentésének a szempontjából elengedhetetlen a társadalmi stabilitás és a mindennapok kiszámíthatósága, ezzel összefüggésben pedig elsősorban a korrupció és az élet szinte minden szegmensére kihatással levő politikai befolyás minimális szintre való redukálása, azaz olyan társadalmi körülmények megteremtése, amelyekben az egyén boldogulása elsősorban saját igyekezetétől és szorgalmától függ.
