A Magyar Szó weboldalának látogatóitól azt kérdeztük a múlt héten, hogy mivel közlekednek a leggyakrabban. A legtöbb válaszadó a kerékpárt jelölte meg, amely, mint ahogy arra utaltunk is, egészséges és költséghatékony. Az eredmény némiképp meglepő, de mindenféleképp örömteli, hisz a vajdasági kistelepüléseinken nincs is jobb és praktikusabb közlekedési mód a kerékpározásnál. Persze mindez csak akkor lenne igazán örömteli, ha azt látnánk, hogy a biciklisek számára jó minőségű utak állnának rendelkezésre, hogy a biciklisek mindegyike kifogástalan állapotban lévő járművet használ, és az autósok, kamionosok, de még a gyalogosok is egyenrangú félként tekintenének rájuk. De ne sopánkodjunk, hanem örüljünk a kis lépéseknek, a kis eredményeknek, a folyamatosan bővülő bicikliút-hálózatnak, amit egyszer talán tényleg kihasználnak majd az emberek. Ráadásul nemrégiben a média arról is informálta a közvéleményt, hogy az autómentes világnap alkalmából Újvidék polgármestere, Miloš Vučević kerékpáron érkezett a munkahelyére. Bízzunk benne, hogy ez a lelkesedése nemcsak egy napig tartott, és hogy e tette számos követőre talál a jövőben.
A biciklizésnek az imént említett feltételei közül a kerékpárunk állapotára tudunk a leginkább kihatni. Egy kerékpár megszerelése nem tartozik a legnehezebb feladatok közé, aki érez magában kellő mennyiségű elhivatottságot és ügyességet, bizonyára könnyen elboldogul vele, ráadásul a világhálón számos oktató videó is a rendelkezésre áll, amiknek az útmutatásai nyomán el lehet sajátítani a bicikliszerelésnek legalább az elméleti részét. Viszont rohanó világunkban nem mindannyian vesszük a fáradságot arra, hogy mindezt kitanulmányozzuk, kikísérletezzük, hanem szerencsére kerékpárszervizek is a rendelkezésünkre állnak.
A szabadkai Masa Zoltán 17 éves kora óta foglalkozik kerékpárokkal, és egy-két kisebb kitérő után tíz évvel ezelőtt nyitotta meg a Bringa nevű kerékpárszervizt, amely Szabadkán, a Teslatelepi piac közelében várja a kuncsaftokat, akik szükség esetén a város másik végéből is elhozzák taxival a biciklijüket. Vele beszélgettünk a kerékpárokról, a kerékpárok javításáról.
– Mindig is biciklikkel szerettem volna foglalkozni, és immár tíz éve vezetem a saját szervizemet.
A biciklik piacán az elmúlt csaknem harminc évben nagy változások következtek be. Manapság minden alkatrész Kínából származik. Még azon biciklik alkatrészei is Kínából érkeznek egy dobozban, amelyeket hivatalosan nálunk gyártanak, és itt csak összeszerelik őket. Mindez azt eredményezi, hogy a minőség egyre rosszabb, ami azt jelenti, hogy egyre több a javítani való. Valamikor volt néhány ismertebb kerékpártípus, amik elnyűhetetlenek voltak, és ha valami gond merült fel, meg tudtuk oldani. Több hazai kerékpárgyártó is volt, így könnyen be tudtunk szerezni alkatrészeket – fogalmazott Masa Zoltán.
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy az utóbbi időben rengeteg olyan kerékpárt hoznak hozzá, amelyeknek a gumija kilyukadt.
– A legtöbb feladatot a lyukas gumik adják, az elmúlt pár hónapban pedig különösen sokat hoztak hozzám. A javítások hetven százalékát a gumibelsők ragasztása teszi ki. Sajnos a kerékpárok könnyen megtalálják az üvegszilánkokat, drótokat, meg ilyenkor, ősszel a száraz növényi maradványokat az utak szélén. Persze a gumik rossz minősége is közrejátszik ebben. Korábban nem lyukadtak ki ilyen könnyen. Ezt nem csak én tapasztalom, a többi szervizes is erre panaszkodik. Régebben inkább mechanikai problémákkal találkoztunk, a javítások legnagyobb részét azok tették ki. Ma a mechanikai meghibásodásokat csak az adott alkatrész cseréjével lehet elhárítani. Már nem lehet javítani az alkatrészeket, így ha tönkremennek, el kell dobni, és venni helyettük másikat, ami minden valószínűség szerint szintén nem lesz hosszú életű. Ha alkatrészek cseréjére van szükség, a kuncsaft akár elhozhatja az adott alkatrészt, de legtöbbször a beszerzést is rám bízzák, mert sokan nem akarnak ezzel foglalkozni. Az alkatrészeket vagy szaküzletekből szerzem be, vagy az interneten keresztül rendelem meg. Utóbbira elsősorban akkor van példa, ha olyan bicikliről van szó, amit külföldről hoztak be, vagy speciális alkatrészeket igényel. Időnként külföldről is rendelek alkatrészeket, mert valamit nálunk nem lehet beszerezni. A koronavírus-járvány miatt az alkatrészekhez is nehezebb hozzájutni, nincs behozatal, itthon pedig nincsenek gyártók – mondta a szakember.
Az emberek leggyakrabban a munkahelyükre való eljutásra használják a biciklit, és szemmel láthatóan igen magas azoknak a száma, akik külföldről behozott, használt kerékpárokkal közlekednek.
– A legtöbben a munkahelyükre járnak kerékpárral, illetve a gyerekek is sűrűn bringáznak. Egyre több biciklit hoznak hozzám is javításra, szóval lehet abban valami, hogy a világjárvány miatt többen választják a kerékpárral való közlekedést. Viszont az is megfigyelhető, hogy a legtöbben az idősebb korosztály tagjai közül használják. Sajnos kevesebben vannak az olyan fiatalok, akik nemcsak munkába járásra vagy a városban használják a bicikliket, hanem például túráznak is. A külföldről behozott biciklikkel sok gond van. Elsősorban nem újak, így nem tudjuk, hogy mennyit használták előtte, és hogy mennyire figyeltek oda a rendszeres karbantartásukra. Éppen itt van nálam egy, amin fogaskereket és láncot is kell cserélni, és ha kiszámolja az ember, még egy használt kerékpár árát rá kell költeni, mert az alkatrészek nem olcsók – nyilatkozta Masa Zoltán.
A beszélgetésünk végén a szakember a rendszeres karbantartás fontosságára hívta fel a figyelmünket.
– A biciklik rendszeres karbantartása során az olajozásra kell figyelni, és arra is ügyeljünk, hogy a bicikli gumija télen-nyáron fel legyen pumpálva. A gumi folyamatosan szárad és ettől megrepedezik, de ha fel van pumpálva és rendes tartása van, akkor tovább is eltart. A gumibelsők ma már nem gumiból készülnek, hanem műanyagból. Az olajozást minden évben a tavaszi szezon előtt ajánlatos elvégezni, és utána nyugodt az ember. Ha egyszer ezek a mai láncok berozsdásodnak, nagyon nehéz helyrehozni és újraindítani őket, ami szintén a minőség hiányára vezethető vissza – mondta Masa Zoltán.