A három tavaszi hónap közül az április a legszeszélyesebb, a legtitokzatosabb s talán a legszebb is. A fák menyasszonyi csokrokként tündökölnek, még őrzi virágát az aranyeső, a jácintok bódító illata lengi be a kerteket, a nárciszok sárgállanak, fehérlenek s ontják mézédes illatukat. S itt vannak a kecses, de büszke tulipánok. Olyan méltóságteljes és elegáns virágok ezek, amilyenből csak keveset ismerek. Olyanok mint a Chanel kosztümök. Nincs rajtuk egyetlen felesleges vonal vagy ránc sem. A simogató tavaszi napsugarakra válaszolva kibontják szirmaikat s szinte nevetnek. S jó időben, május végén már az orgona is virágzik. Micsoda színkavalkád és illat- tobzódás!
Idén mintha a világjárvánnyal kötött volna szerződést az időjárás. Nincs is igazi tavasz, nincs símogató napsütés, lassú felmelegedés, a fák is csak lassan bontják koronáikat. Idén esett az áprilisban valaha mért legtöbb hó a szerbiai hegyekben, de nemcsak a magasan fekvő területeken, hanem a völgyekben is havazott még néhány hete. Öt évvel ezelőtt április 16-án megdőlt a Szerbiában 1956-ban mért melegrekord, 28 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, másnap az ország déli részében még egy fokkal magasabb volt a levegő hőmérséklete. Most enyhe fagyokkal kell számolnunk, s 10–15 Celsius-fok körül van a nappali csúcshőmérséklet. Nagyon szégyellősen érkezik a tavasz. A meteorológiai érkezését tudva, idén meglehetősen lassan, tétován váltja a telet.
Szerencsés helyen születtük, hogy négy évszakot is élvezhetünk. Eddig legalábbis megkülönböztethető volt az évszakváltás. Most a télikabát és a könnyű tavaszi viselet is kéznél kell, hogy legyen. S ez nem a bolondos április miatt van így, ez már nem fér bele a szeszélyesnek mondott időjárás fogalmába. Rendhagyó és hideg április az idei. Rossz hangulatunkat, a betegség árnyékában töltött napjainkat még ez is rontja.
Április a retek, a zöldhagyma és a zöldsaláta hónapja is. Sok minden van ilyenkor már a piacokon, de igazából a legjobban vágyott zöldség a fenti három. Kitűnő saláták alapanyaga s kitűnő fogások kiegészítőjeként éppen áprilisban kerülnek leggyakrabban az asztalokra.
Szombaton Szent György napja van. Nem csak a keresztény világ ünnepli a tizennégy segítőszent közül Szent György napját, de a néphit is megőrizte a leggyakrabban sárkányölőként ábrázolt egykori római katona legendáját és gyártott belőle az évszázadok alatt magának legendákat, népi hiedelmeket.
Szent György Diocletianus császár katonája volt, ám amikor a császár üldözni kezdte a keresztényeket, az ifjú, tehetséges katona ellene fordult. Kegyetlen kínzásokat követően 303-ban kivégezték, de hitétől nem tudták eltéríteni.
Szent Gyögy legendája azt a hitet élteti, hogy a gonosz és a démonok is hittel legyőzhetők. Ebből táplálkozik az a néphit alkotta hiedelemvilág, miszerint Szent György napján különböző praktikákkal megvédhetők az állatok, a gazdálkodásban pedig gyarapodás érhető el. A Szent György-napot pásztornapnak is nevezik, mert ezen a napon hajtották ki a pásztorok először a nyájat a legelőre. Mielőtt azonban az állatok az istállóból, karámból kimentek, a gazdák a bejáratba ágakat, gallyakat tettek vagy fokhagymával kenték be az istálló küszöbét meg félfáját, mert abban hittek, hogy ez megóvja az állatokat a rontástól. Az állatokat még a harmat felszáradása előtt kihajtották ezen a napon a legelőre, mert úgy tartották, hogy a Szent György-napi harmat gyógyító erejű, illetve megvédi az állatokat a betegségtől. Az aszonyok ezen az éjszakán fehér lepedőkbe gyűjtötték a harmatot és tették a tejes edényekbe, hogy jó sok vaj legyen majd az elkövetkezőkben. Szent György a katonák és a földművesek védőszentje.
Ez a nap volt régen a gazdasági év kezdete. Ekkor szerződtették a béreseket, akiknek megbízatása Szent Mihály napjáig, azaz szeptember 29-ig tartott. A néphit úgy tartja, ezen a napon kezdődik a tavasz, ekkor kezdődik a vetés időszaka. A természet körforgásának nyitánya.
A népi kalendárium áprilist Szent György havának mondta. Ez az év első harmincnapos hónapja. Ennek a hónapnak is Romulus adott nevet. Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták, ami feltörni, kinyílni jelentéssel bír. A szómagyarázat szerint ilyenkor törte fel az eke a talajt és ilyenkor nyíladozik a természet.
A népi kalendáriumban tavaszhozónak meg szelek havának is nevezik. Számomra az április a tulipánok hava: a sárgáké, pirosaké...
