Ötletgazdag fejlesztési tervek

A közelmúltban zárult a Prosperitati Alapítvány közepes- és nagyléptékű, mezőgazdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések vonatkozásában meghirdetett két pályázati kiírása, amelyekre összesen 150 beadvány érkezett. Százezer euró nettó beruházási érték feletti projektumok megvalósítására lehetett pályázni. Juhász Bálint ügyvezető a pályázati beadványokról, a korábban megvalósított közepes- és nagyléptékű beruházások eddigi eredményeiről, valamint a jövőben esedékes kiírásokról nyilatkozott lapunknak.
Mit érdemes kiemelni a nemrégiben lezárult pályázati kör kapcsán?

– Fontos elmondani, hogy az említett két kiírás egy nagyobb logikai egység részét képezik, hiszen az első közepes- és nagyléptékű fejlesztésékre kiírt pályázati kör után, amikor ismét nagyobb fejlesztésekben kezdtünk el gondolkodni, felmértük, hogy milyen projektumok valósulhatnának meg itt, a Vajdaságban. A felmérés keretében nagyjából 160 projektötlet érkezett be, négy területre, nevezetesen az ipari innovációk és a technológiai fejlesztések bővítésének, valamint a mezőgazdasági feldolgozóipar, továbbá a szolgáltatóipar és a turizmus területeire vonatkozóan. Tavaly lebonyolítottuk és decemberben döntést hoztunk az ipari innováció és a turizmus témaköreiben – akkor 45 projektumot támogattunk –, majd azonnal meghirdettük a mezőgazdasági feldolgozóipar és a szolgáltatóipar támogatását szolgálni hivatott, közepes- és nagyléptékű fejlesztéseket megcélzó kiírásainkat. Március 31-én lezárult a pályázati kör és mintegy 150 pályázat érkezett be, ami összességében hatalmas szám, a forrásigény is megközelíti a 11 milliárd dinárt. Azt, hogy ez a szám mennyire nagy, talán az is szemlélteti, hogy tavaly a hasonló pályázati kiírás keretében háromszor kevesebb pályázat volt, mint jelen esetben. Valamennyivel hangsúlyosabb a mezőgazdaság területe, de nagyjából fele-fele arányban érkeztek pályázatok mindkét kategóriában. A mezőgazdaságban kifejezetten a feldolgozó kapacitásoknak a növelését céloztuk meg, összhangban a fejlesztési stratégiával, elsősorban az élelmiszer előállítását, valamint a nagyobb hozzáadott értékű termékeknek az előállítását. A szolgáltatóipart megcélzó kiírás minden egyéb olyan tevékenységet megszólított, amelyik nem sorolható a többi kategóriába és a harmadlagos szektorhoz kapcsolódik.
Értékelése szerint mit tükröz a nagy érdeklődés?
– Egyrészről azt, hogy a pályázatírói, illetve pályázat kidolgozói kapacitások megerősödtek az elmúlt időszakban, másrészről pedig az ötletgazdagságot. Abban is biztos vagyok, hogy sokan a jó példákat, valamint az alapítvány eddigi munkáját alapul véve döntöttek a pályázás mellett. Az önrész vonatkozásában több cég is eljutott odáig, hogy bele tud vágni nagyobb értékű fejlesztésbe. Decemberben például egy olyan, több mint 100 ezer eurós projektum megvalósítására vonatkozó pályázat támogatásáról döntöttünk, amelynek benyújtója 2016-ban még kezdő vállalkozóként pályázott nálunk. Ha annak idején nem lett volna a kezdő vállalkozókat megszólító pályázat, ez a pályázó talán soha nem is kezdett volna vállalkozásba. Ilyen szempontból is haladtak előre vállalatok Vajdaságban, részben a programnak, részben pedig saját kreativitásuknak és üzleti döntéseiknek köszönhetően.
Vannak-e „érdekesebb" pályázati beadványok, olyanok, amelyek a korábbiakban esetleg nem támogatott tevékenységekre vonatkoznak?
– A beérkezett pályázatok első átnézését követően annyit mondhatok el, hogy az eddig megszokott gabona-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozási kapacitások növelése mellett valóban megjelentek egyéb érdekes területek. Vannak olyan projektumok, amelyek már nemcsak a zöldség gyorsfagyasztásában, vagy a friss zöldség, esetleg a palánta előállításában gondolkodnak, hanem a savanyítást is megcélozzák. Utóbbi értékelésem szerint fontos terület, hiszen kibővíti a termékpalettát, és lehetővé teszi, hogy a terményt szinte egész évben értékesítsék. A vetőmag-nemesítéshez kapcsolódóan is vannak érdekes projektumok. A szolgáltatóipart megcélzó kiírás keretében a különböző logisztikai, kivitelezői, építőipari szolgáltatásokra vonatkozó pályázatok is érkeztek, de megjelentek a gépjárműiparhoz fűződő szolgáltatások is. A magasan szakképzett, mérnöki tudást kiközvetítő szolgáltatások úgyszintén megjelennek. Izgalommal várjuk, hogy úgy formai, mint tartalmi szempontból feldolgozzuk a pályázatokat. Természetesen a megszokott jogi, pénzügyi és műszaki előminősítéseket, valamint szakmai értékeléseket is lebonyolítjuk.

Mikor számíthatunk a pályázati eredmények kihirdetésére?
– Korábban azt mondtuk, hogy a nyári szabadságok időszaka előtt szeretnénk befejezni ezt a folyamatot, ám 150 pályázat esetében ez meglehetősen nagy kihívást jelent. Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, annyi biztos, hogy mindent megteszünk a határidő betartásának érdekében. Sok mindentől függ ez, egyebek mellett a pályázati beadványok minőségétől, vagy attól, hogy bizonyos részletek okán szükség lesz-e a pontosítás céljával kérdéseket feltenni a pályázónak. Azon dolgozunk, hogy biztosítsuk a megfelelő kapacitásokat, több értékelőt és szakembert vonunk be a folyamatba.
Mekkora a rendelkezésre álló keretösszeg?
– A keretösszeg ilyen vonatkozásban teljesen lényegtelen. Eddig átlagban tíz pályázóból kilencen nyertek. Inkább az a kérdés releváns, hogy hány szakmailag megalapozott, jó minőségű pályázat van és ennek tükrében tárgyalunk, illetve kapunk általában támogatást a támogatótól. Az a mérvadó, hogy mennyi a jó pályázat. Eddig akármikor több jó pályázat volt, a tervezett keretösszeghez viszonyítva, a szükséges eszközök rendelkezésre lettek bocsátva.
Hol tartanak ma a korábban támogatott nagy- és közepes léptékű beruházások? Van-e közöttük olyan sikertörténet, amelyet mindenféleképpen fontos lenne kiemelni?
– A nagyléptékű fejlesztések mind átadásra kerültek, ünnepélyes keretek között, a megvalósítás a fenntartási időszakban már folyamatban van. Azt is fontos elmondani, hogy ezek a támogatottak munkásaik számát a vállaltnál nagyobb mértékben növelték. A bérszínvonal növekedése szintén jellemző. Kitűnő piaci pozíciót tudtak maguknak kiharcolni. Például a történelem során először gyógyszergyártás, illetve gyógyászati szerek gyártása kezdődött meg Szabadkán. A Palicsi Pincegazdaság, mint egy, a XIX. század végén alapított és azóta branddé avanzsált, vállalat is megmenekült. Az adai kis és valamivel nagyobb iparosoknak a teljesítménye az egyedi szerszámok gyártásában szintén kimagaslik, méghozzá európai viszonylatban. Azt is emeljük ki, hogy Szabadkán van egy cég, amelyik az üvegszövet-gyártás egyik európai központja, az itt gyártott termék a német és a francia piacon is érvényesül. Olyan közepes léptékű fejlesztést megvalósító támogatottunk is van, amelyik olyan nagy cégekkel, illetve jogi személyekkel működik együtt, mint a Gebi, a Coca-Cola, vagy a Szerbiai Nemzeti Bank. A pályázatok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, több szempontból is. Azt tapasztaljuk, hogy gazdasági versenyképességük, valamint piaci elismertségük növekedett. Azt látjuk, hogy aki ebben a programban részt vett, legyen szó a vállalkozókról és alkalmazottjaikról, vagy a fiatal házaspárokról, illetve a többi támogatottról és családtagjaikról, 90–95 százalékban itt, Vajdaságban képzelik el a jövőjüket.

Lehet-e tudni, hogy ezek a vállalkozások pontosan hány személyt alkalmaztak a támogatás elnyerését követően?
– A nagy és a közepes beruházást megvalósítók 1300 új munkahely megnyitását vállalták, de mostanra nagyjából majdnem 1500 új foglalkoztatottjuk van. Az új, egyelőre meg nem valósult kör legalább újabb 200 munkahelyet jelent. A rendszerünkben nagyjából 2200 vállalkozás van és a már korábban, valamint a támogatást követően alkalmazott munkavállalókkal együtt mintegy 12 500 személyt foglalkoztatnak.
A korábbiakban, egyebek mellett tavaly, több pályázati kiírással is megcélozták az idegenforgalom területét, ám ez éppen azok egyike, amelyiket mindenhol a világban padlóra küldött a világjárvány. Miként boldogulnak a Prosperitati Alapítvány említett támogatottjai?
– Tavaly decemberben 11 turisztikai pályázat támogatásáról született döntés, a szerződéseket zömében januárban kötöttük meg, azóta valahol már alapkőletételre került sor, máshol az önrészből megkezdték a munkálatokat. Alapvetően az építési szezon csak most kezdődik. Természetesen figyelemmel kísérjük ezeket a projektumokat, az önrész és az esetleges hitel elköltését is nyomon követjük. Hiszem, hogy ha idén ezek a beruházások megvalósulnak, az újranyitást követő turisztikai „boomból" már ki tudják venni a részüket. Olyan pályázóink is vannak, akik csak a felújítást célozták meg, ezek már májusban indulni szeretnének. Kezdő turisztikai vállalkozókat és meglévő turisztikai vállalkozások kisléptékű fejlesztéseit is támogattuk. Egyik-másik apartman már elkészült, az átadásra is sor került. Azt látjuk, hogy a beruházások megvalósulnak, ám a kapacitások kihasználtsága sajnos nem kellő mértékű. Reméljük, hogy amint visszatér a normalitás, ez is megváltozik.
Mennyire viselte meg az alapítvány által korábban támogatott kezdő vállalkozásokat a járvány?
– A kötelezettségi moratórium nálunk is működik. Ha egy teljes ágazat nem működik, és nem maga a cég a problémás, akkor természetesen a vállalkozás üzemeltetésének a vonatkozásában moratóriumot tudunk biztosítani, azzal, hogy a fenntartási időszak ezzel hosszabbodni fog. Magunk részéről a szakmai teljesítés a legfontosabb, az összes többi kötelezettség tekintetében pedig rugalmasak tudunk lenni és meghosszabbítani a fenntartási időszakot. Szerződésszegésről nincsen tudomásunk. Ez mindenki számára nehéz időszak, erről tanúskodnak a visszajelzések is. A turisztikai vállalkozások tekintetében azt tudni kell, hogy a szolgáltatók jelentős része nem főállásban végzi ezt a tevékenységet, ez pedig jelen esetben szerencsés körülmény, ám vannak olyanok is, akik a tartalékjaikat élik fel.
A tavaly decemberi évértékelő sajtótájékoztatón tett bejelentés értelmében idén a kezdő vállalkozók támogatásának, ház- és termőföldvásárlás, valamint mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzése, továbbá öntözőrendszerek kialakításának és tenyészállatok vásárlásának a céljával írhatnak ki pályázatokat. Mikor kerülhet erre sor?
– Mindenféleképpen az említett tervnél maradunk. Arra készülünk, hogy a népszerű és a sikeres pályázatokat megismételjük. A nagyléptékű fejlesztéseket követően ismét kisösszegű támogatások vonatkozásában szeretnénk pályázatokat kiírni. Nincsen gazdaság a nagyvállalatok nélkül, ám a kisvállalkozásokra és a tömegességre is szükség van. Szeretnénk minél több emberhez eljutni. A téma vonatkozásában folyamatos az egyeztetés a támogatóval, a zárás, valamint a koronavírus elleni küzdelem jelen szakasza nyilván valamelyest késleltette a tervek megvalósítását, ám amint a helyzet megengedi, szeretnénk kiírni a pályázatokat. A tavaszban még mindig nagyon bízunk.