Manapság kétféle világ létezik. Az egyik a fizikai, hús-vér mivoltunk, ahogy megjelenünk, a mosolyunk, a hangunk, a mimikánk, a külső és a belső összhatása. A másik újdonsült tér, amely egyre jobban előtérbe kerül az előzővel szemben: a digitális én.
Az online tér egy újfajta világ, amely számos lehetőséget kínál. De mégis mennyire hatékony és valós? Vagy, ha nem is feltétlenül az általunk megélt valósággal foglalkozik, akkor ezt az újféle realitást kell elkönyvelnünk ,,valósként"?
Mielőtt mélyebb filozófiai berkekbe merülnénk, nézzünk szét a környezetünkben, milyen szinten és miként van jelen a közösségi média, a lájkok és a posztok világa. Mostanában, ha valaki nincs jelen ebben az ,,utcában" , szinte nemlétezőnek titulálják. Furcsának, különcnek nyilvánítják, ha nem lehet leellenőrizni a Facebookon, vagy más közösségi oldalon, hogy van-e közös ismerős, milyen tartalmakat posztol, milyen oldalakat kedvel, mikor melyik koncerten járt... Olyan ez, mint egy igazolvány, egy olyan mesterséges profil, amely alapján mások ítéleteket hoznak rólunk. E virtuális képet pedig mi magunk alakítjuk ki olyannak, amilyen fényben éppen tündökölni szeretnénk.
Nemrégiben egy olyan cikket dobott ki a Facebook algoritmusa, ami arról szólt, hogy miként készül a tökéletes Instagram-fotó. Tökéleteset kell készíteni, mármint olyat, ami megfelel az éppen aktuális szépségideál követelményeinek. Egy telt idomú fotográfus és modell (mert a legújabb trendek igenis előnyben részesítik a szép arccal, széles csípővel, vastag combokkal megáldott lányokat is) arról értekezik, hogy a fotogenitás tanulható. Néhány apró trükkel, sokkal előnyösebben nézhetünk ki a fotókon. S mindez több mint 600 ezer követőt toborzott az amerikai lány Instagram-profilja köré. A részletes fotósorozat többek között a kezek és a lábak dinamikájára hívja fel a figyelmet, pl. arra, hogy ne tartsuk szorosan karjainkat a testünk mellett, a lábak ne egymás mellett, hanem egymás előtt legyenek, ilyen és ehhez hasonló, fotókkal illusztrált tippeket sorakoztat fel, köztük a Bambi-pózt.
Nem vagyok gyakran online, ezért be kell valljam, most hallottam először erről a beállításról, s mikor utánanéztem, kiderült, hogy immár négy éve hódít az Instán az őzikeként (lábukat maguk alá húzva) ücsörgő, csábosan pislogó lányok hadának fotója. S megtudtam azt is, hogy a sokak által nevetséges csücsörítés immár ódivatúnak hat. De nem is sejtettem, mi mindenre lelek a ,,kutatás" során. Kiderült, hogy a T-Rex póz – amikor frissen megalkotott manikűrrel, egy dinoszaurusz széttárt ujjaira emlékeztető beállításban készül a kép – szintén nagyon közkedvelt volt nemrégiben az Instagramon.
A Statista felmérése szerint havonta több mint egy milliárd ember használja az Instát. Így a vizualitást előnybe helyező platform a második legnépszerűbb közösségi felület a Facebook után, amelynek a tavalyi statisztikák szerint 2,797 milliárd aktív felhasználója van. Habár azt gondolnánk, hogy az elmúlt tíz évben a fiatalok által menő közösségi teret mára inkább a szülők illetve többnyire az idősebb korosztály használja, a felmérések szerint globális szinten a Facebook legnépesebb korosztálya, a 18 és 34 év közöttiek, s ezen belül is a férfiak használják többségben. A tavalyi évben közzétett felmérés szerint a Facebook összes felhasználójának 56 százaléka férfi, és csak 44 százaléka nő. Noha az utóbbi években valamelyest csökkent a Facebookon eltöltött átlagos idő – hiszen felbukkant az Instagram, a Tik-Tok és a többiek – még mindig egy felhasználó átlagosan naponta 37 percet tölt el ezen a közösségi felületen.
A népszerűség nem meglepő, hiszen egyre több lehetőséget és tartalmat kínál. Bizony újabban nem elégszünk meg egy-két nyaralásról feltett fotóval, a képnek mozognia is kell.
A Facebook és az Instagram legújabb algoritmusa előnyben is részesíti a videós tartalmakat. A mindössze néhány másodperces videó pedig könnyen emészthető és szórakoztató is. S egyik előnye – vagy hátránya , hogy valós képet ad nekünk az eseményről, vagyis filter nélüli. A mozgóképek dzsungelében a következő lépés az AR (augmented reality – AR) technológia, vagyis a kiterjesztett valóság. Ez egy olyan teret jelent, amelyet virtuális elemekkel egészítenek ki, ellentétben a virtuális valósággal (virtual reality – VR), ahol a teljes képet meg kell alkotni. Jelenleg a Snapchat használja ezt a funkciót, ahol most még csak kutya, cica vagy tündér kameraszűrős képek készülnek, de a Facebookon és az Instagramon használatos ,,story" funkcióban is jelen van. Sokak szerint ez lesz a közösségi oldalak jövője, hiszen már a marketing és az oktatás terén is tettek lépéseket a használatára.
Elképesztő belegondolni is, hogy mennyi lehetőséget kínál majd a hétvégi kirándulás bemutatására egy valóságkibővítő funkció azokban a terekben, ahol jelenleg még mindig hódít a filterek világa. Hiszen mindannyiunkban ott él a vágy, hogy mások különlegesnek, szépnek, vonzónak lássanak minket. A legjobb, legszebb emlékek, történések gyűlnek az Instagramon napról napra. Már pár kattintással bárki megváltoztathatja a külsejét, s azt gondoljuk, ha ,,mindenki" ezt csinálja, nekünk is be kell állni a sorba, nehogy lemaradjunk vagy rosszabbul nézzünk ki másoknál.
A filterek ellen azonban már egyre nagyobb harc folyik, több olyan influenszer is színre lépett, akik szándékosan megmutatják bőrhibájukat, a természetes megjelenést hirdetik. A norvég parlament törvényjavaslattal lépett elő a hamis tartalmak ellen. Nagy-Britanniában a reklámügyi hatóság is arról rendelkezett, hogy a kozmetikai termékek hirdetésekor az influenszereknek kötelezően fel kell tüntetniük a szépítőfilterek használatát. Elgondolkodtató, hogy ennek miféle hozadéka lehet, hiszen amellett hogy felhívja a figyelmet arra, hogy nem a valóságot szemléljük, egyfajta használati utasítást is mellékel, hogy aki így szeretne kinézni, annak melyik filtert kell majd alkalmaznia.
