A szorgalom és szakértelem virágai

Hatala Róbert és felesége, Daniella, Klaragarden néven virágkertészetet működtetnek zentaörsi (Bačko Dušanovo) otthonukban. Itt a virágok szerelmesei több ezer szép, minőségi növénypalánta közül válogathatnak. Vevőiket a házaspár emellett szakértői tanácsokkal látja el, nekik ugyanis nem pusztán az a céljuk, hogy eladják termékeiket, hanem hogy a virágok a lehető legtovább virágozzanak új tulajdonosaiknál.

Hatala Róbert és Daniella otthonába az elmúlt héten, néhány nappal a hidegfront megérkezése előtt látogattunk el. Így, amikor megérkeztünk, a házaspár nagy munkában volt, ugyanis a kertészeknek számos óvintézkedést kellett megtenniük, hogy a fagy ne tegyen kárt a virágpalántákban. Ennek ellenére vendéglátóink készségesen fogadtak minket és mutatták meg fóliasátraikat, miközben számos érdekességet osztottak meg velünk a virágkertészet mesterségével kapcsoltban.

A házaspár két – egy kisebb és egy nagyobb, ötven méter hosszú – fóliasátorban neveli a virágpalántákat. A kisebbik fóliasátorban már virágzásnak indultak az árvácskák. A kertészek számára ez a virágfajta a tavasz hírnöke, ugyanis az árvácska az a növény, amelyet az évben először értékesíthetnek. A kertészeknek tehát van mit megóvniuk a hidegtől. Hatala Róbert elmondta, hogy az éjjeli kemény fagyok idején a legfárasztóbb feladat a fóliasátrakban a megfelelő hőmérséklet fenntartása. A fóliasátrakat Hatala Róbert egy saját maga tervezte és építette kazánnal fűti, amelyet másfél óránként kell megraknia fával. A kertész így éjjel sem pihenhet, hiszen, ha kialszik a tűz, a virágok tönkremennek. Róbert hozzátette, hogy ha az éjjeli hőmérséklet mínusz tíz Celsius-fok alá süllyed, akkor a fóliasátrak felfűtéséhez egy nap alatt annyi tűzifát elhasznál, mint lakásának felfűtéséhez egy hét alatt.

Ez a fajta féltő gondoskodás tette sikeressé a házaspár vállalkozását. A virágkertészettel harminc évvel ezelőtt Hatala Róbert édesanyja, Klára kezdett el foglalkozni. Akkor főleg örökzöld növényeket értékesített. A vállalkozást a házaspár vitte tovább, és újításaikkal ismertek lettek Zentaörsön és a környező falvakban egyaránt.

– Mi a kertészkedést másképp csináljuk, mint a többi virágkertész. Nem járunk piacokra. Régen mi is piacoztunk, de az a tapasztalatunk, hogy nem lehet egyszerre piacra is járni és jó minőségű virágot is előállítani. A kertésznek otthon mindig van munkája. A virágokat öntözni kell, folyton gondozni. Ezért vásárlóinkat arra biztatjuk, hogy ne a piacon akarjanak virágot venni, hanem jöjjenek el hozzánk a kertészetünkbe. Mi nemcsak eladni akarjuk a virágainkat, hanem azt is szeretnénk, hogy a virágaink minél tovább éljenek. A piacon a rövid vásárlási idő alatt nem is tudunk a virágokhoz hosszabb használati utasítást elmondani. Pedig ez szükséges ahhoz, hogy a virágok sokáig szépek maradjanak. A piacozásnak megvan az az árnyoldala is, hogy a virágokat tömött kartonládákban kell kivinni. Így a növények megtörhetnek. A piacon nyáron túl nagy a meleg, télen túl nagy a hideg. A növények tehát az előtt megsérülnek, mielőtt eladnánk őket. Ezért mi szakítottunk ezzel az egésszel, és csak otthon, a kertészetünkben árulunk virágokat. Ez a vásárlóknak is megfelel. Nagyon szeretnek bennünket, mert így értékesítünk. Arról vagyunk ismertek, hogy jó minőségű virágokat állítunk elő. A vásárlók átadják jó tapasztalataikat másoknak és viszik tovább a hírünket. A vásárlói körünk főleg a környező falvakat öleli fel, Topolyáról is nagyon sokan átjönnek, de vannak, akik ötven, néha még száz kilométert is megtesznek, csak hogy eljöjjenek hozzánk, mert nálunk sok ritkaságszámba menő növényt is megvásárolhatnak, amit sehol másutt nem találnak meg. Persze sok év munkája kellett ahhoz, hogy kialakuljon a vásárlói bázisunk – magyarázta Hatala Róbert.

A Klaragarden virágkertészetbe pedig érdemes ellátogatni, ugyanis virágfajták széles választéka áll a vásárlók rendelkezésére.

– A muskátli a legkeresettebb virágunk. Jelenleg körülbelül ezerkétszáz cserép virágunk van, annak több, mint a fele muskátli. Nem szabad megfeledkezni a cserepes krizantémokról sem, amelyeket ősszel nevelünk, persze ezeket már nem fóliában, hanem kint a kertben. Egy évben általában két-háromezer krizantémot nevelünk. Összeültetünk különböző színű palántákat is, ezt mi csináljuk legjobban a környéken. A múlt évben november elsejére például az összes krizantémunk elfogyott. De mi sokszor kockáztatunk, és mindig hozunk be újdonságokat. Hozzáteszem, hogy ezek olyan újdonságok, amelyekről biztos tudjuk, hogy kibírják az itteni száraz, forró nyarakat. Ilyen például a sétányrózsa, a fokföldi margaréta, az encián vagy éppen a papucsvirág. Idén lesz megint vaníliavirágunk is. Egy évi kínálatunk általában százötven virágfajtát tesz ki, de ez a szám korábban volt már kétszáz-kétszázötven fajta is – mondta Hatala Róbert, és hozzátette, hogy egy hazai vállalaton keresztül Hollandiából és Németországból származó, a legjobb minőségű magokat és palántákat szerzik be.

Természetesen a koronavírus-járvány, különösen pedig az elmúlt év márciusában bevezetett rendkívüli állapot a kertészek munkáját is megnehezítette. A házaspár azonban a világháló nyújtotta lehetőségeket kihasználva megtalálta a legbiztonságosabb módszert a virágok értékesítésére.

– Fóliasátraink az elmúlt év márciusában tele voltak virágokkal. Szinte nem volt egy szabad négyzetcentiméterünk sem, annyi volt a termés. Hozzátenném, hogy a virágokban fél évi munkánk és rendkívül sok költségünk fekszik. A járvány kitörésekor és a rendkívüli állapot bevezetésekor a párommal nagyon idegesek voltunk. Rendes körülmények között ugyanis hozzánk nagyon sok vásárló eljön. Van, hogy a fóliasátrunkban öten, hatan de néha még tízen is tartózkodnak egyszerre, és közben sétálnak, nézik a virágokat. Nem is kell mondanom, hogy ennyi ember egy ilyen zárt térben milyen nagy járványveszélyt jelent. Ekkor egy nagyon érdekes dolgot találtunk ki, amelyet környékünkön senki nem csinált. A Facebookon készítettünk egy katalógust. Minden eladó virágot lefényképeztem, hozzájuk írtam egy hosszú leírást. Mindegyik virágnak volt egy sorszáma. A vásárlók a sorszám alapján a Facebookon megrendelhették a virágot. A megbeszélt időpontra mi a ház elé kitettük a virágot. A vásárlók pedig a virág árát bedobták a postaládánkba. A teljes tavalyi fő virágszezont ezzel a módszerrel csináltuk végig. Először féltünk, hogy rajtunk maradnak a virágok, de végül olyan jól bejött ez a módszer, hogy nem, hogy eladtuk az összes virágot, hanem még dupla annyit is el tudtunk volna adni belőlük. Ehhez persze elengedhetetlen volt a kölcsönös bizalom. A vásárlók bíztak bennünk, hogy azt kapják, amit megrendeltek, mi pedig megbíztunk a vásárlókban, hogy bedobják a virág árát a postaládába. Végül az összes virágot fizikai kontaktus nélkül tudtuk értékesíteni – mesélte Hatala Róbert.

A kertészeknek azonban nemcsak a járványhelyzettel, hanem a klímaváltozással és a nyomában járó egyre szeszélyesebb időjárással is szembe kell nézniük.

– A klímaváltozást mi nagyon megérezzük. Most, ahogy visszagondolok, az utóbbi négy-öt évben érezzük meg igazán ennek a hatását. Például tavasszal, márciusban, amikor kisüt a nap, annak már annyira erős fénye van, hogy a fóliasátorban a hőmérő higanyszála felmegy harmincöt-negyven Celsius-fokra. Ilyet korábban nem tapasztaltunk. A napnak nagyon erős az UV-sugárzása. Ezt az emberek márciusban még talán nem érzik meg, de mi a fóliasátorban már igen. Tavaly pedig április 5-én mínusz 5 Celsius-fok volt. Az idejét sem tudom megmondani, hogy ilyenre mikor volt példa utoljára. Szintén az elmúlt évben, nyáron történt még egy páratlan dolog: a párommal locsoltuk a krizantémokat – több ezer krizantémról van szó –, ezért úgy locsoljuk, hogy a párom és én is fogunk egy locsolócsövet és sorban locsoljuk őket. Mind a ketten majdnem rosszul lettünk a nagy melegben. Ehhez hasonló soha korábban nem fordult elő velünk. De nemcsak mi érezzük meg a klímaváltozást, hanem a növények is. Sok növényfajta termesztéséről egyszerűen le kell mondanunk. Azt vettük észre, hogy azok a régi, bevált virágok, amelyeket mindig érdemes volt elültetni, azok már nem válnak be. Ilyen a gazánia, vagy más néven a záporvirág, a verbénák, a mézikék. De itt van például a vinka, amely majdnem tíz évig divatos virág volt. Ez a növény azért nagyon népszerű, mert jól bírja a hőséget. Ki lehet tenni a tűző napra is. Ezt imádják a vevők. A virágja a napon lesz igazán szép. A vinkát fagyosszentek után, tehát május elején kell kitenni. Néha háromezer cserép vinkánk is volt. Két éve az idő május végén mindig lehűl annyira, hogy tüzelni kell. Ez a lehűlés pedig június elejéig kitart. Nálunk is itt a faluban június elején füstöltek a kémények. Így a régi, jól bevált vinka sajnos már nem jó. A megvett vinkák hetven százaléka tönkrement a május végi hideg miatt. Ezért már tavaly is igyekeztünk a vásárlókat lebeszélni arról, hogy vinkát vegyenek – magyarázta Hatala Róbert.