Minden nemes akció sikeréhez kell egy vezéregyéniség, egy olyan ember, aki a nehézségek ellenére a mozgalom élére áll, és akinek olyan karizmája van, hogy maga mellé tudja állítani azokat, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak. Ilyen ember dr. Simon Vilmos egyetemi tanár, a Vajdasági Baráti Egyesület vezetője, aki összefogja a Magyarországra áttelepült vállalkozókat, üzletembereket, művészeket, értelmiségieket, egyszóval mindazokat, akiknek fontosak a gyökereik, és akik szeretnének segíteni akár az otthon maradottaknak, akár az áttelepülteknek, nemcsak anyagiakkal, hanem kapcsolati tőkével, mentorprogrammal vagy akár más, megoldást igénylő élethelyzetben.
„Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást. Vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl” – idézte dr. Simon Vilmos Müller Pétert lapunknak adott egyik korábbi interjújában, amikor az általa alapított Vajdasági Bartáti Egyesületet „titkát” igyekezett ecsetelni.
Sokan, nagyon sokan átköltöztek az elmúlt évtizedek alatt Magyarországra. És sokan vannak, akik nemcsak a családjukkal tartják a kapcsolatot, hanem a közösséggel is, a délvidéki magyarsággal, úgy, hogy anyagi támogatást juttatnak évről évre a legrászorultabbaknak. Dr. Simon Vilmos 2012-ben hozta létre Budapesten a vajdaságiakat tömörítő, jótékonysági akciókat szervező egyesületét. Simon Vilmos Újvidéken született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műszaki Egyetemen végezte, itt szerzett villamosmérnöki diplomát majd 2009-ben itt doktorált.
Hogy mi mindent tettek eddig, erről a szervezet közösségi oldalán a következő olvasható: „Lehetőségeinkhez mérten támogatni kívánjuk az anyaország erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon a vajdasági magyarság felemelkedéséhez.
A 2012-es évben először szerveztük meg hagyományteremtő szándékkal a jótékonysági Mikulás-estet Budapesten, a teljes bevételt a vajdasági Lurkóházaknak ajánlottuk fel. Minden fellépő művész térítés nélkül vállalta az ünnepi műsorban való fellépést, ahogy az egyesület tagsága is a különböző rendezvényszervező feladatok ellátását, így semmilyen költség nem terhelte a felajánlást. Az eseményen a Lurkóház vezetősége és a gyerekek egy része is részt vett. Több mint 150 Mikulás-csomagot állítottunk össze saját erőből a Lurkóknak és a belépődíjat befizető szülők gyerekeinek. Azóta 2013-ban és 2014-ben is újra megszerveztük a jótékonysági Mikulás-estet, amelynek kedvezményezettjei a Lurkóházak illetve a pecesori óvoda és általános iskola voltak.
A 2013-as évben megszerveztük Újvidéken a vajdasági magyar vállalkozókat összefogó konferenciát, amely az anyaországi és vajdasági magyar cégek közötti kooperációt, közös projektek indítását, illetve a Vajdaságba áramló magyarországi befektetéseket segítette elő. Vajdaságból 30 cég vett részt rajta, míg Magyarországról 20, az összes költséget egyesületünk az éves tagdíjakból állta.”
Ezen kívül évente megszervezik a Vajdasági Pikniket, ami tulajdonképpen a Budapesten élő vajdaságiak és szimpatizánsaink baráti összejövetele, találkozása, hogy erősödjön a közösség és ezt az erőt jótékonysági célra fordíthassák. Nem feledkeznek meg a Budapesten tanuló vajdasági magyar fiatalokról sem. Folyamatosan támogatják a Márton Áron Szakkollégiumot is. Az elmúlt nyolc év alatt többmillió forint adományt, felajánlást gyűjtöttek össze és juttattak célba. Mindig a legrászorultabbak jutottak támogatáshoz. Érkezett már váratlan ajándék a Vajdasági Baráti Egyesülettől Bezdánba, Pecesorra, Dreára, Óbecsére, Horgosra...
Tavaly december folyamán is nagyszabású gyűjtési akciót szerveztek azzal a célkitűzéssel, hogy folytassák a közel egy évtizedes hagyományt. Tavaly, a jól ismert okok miatt sajnos nem kerülhetett sor a több száz embert megmozgató színes és nem utolsósorban színvonalas zenés előadásra a már megszokott helyszínen, a Fonó Budai Zeneházban, ám ennek ellenére is módot találtak az egyesület tagjai, hogy ne szakadjon meg ez az emberbaráti hagyomány és az idén se maradjanak pénzbeli segítség nélkül a kijelölt vajdasági óvodák, iskolák. Arról, hogy hogyan sikerült megszervezni a pandémia ellenére is a gyűjtést, dr. Simon Vilmossal, a VBE elnökével beszélgettem.
– Sajnos ez a vírus minket is egy új helyzetbe kényszerített. Az elmúlt nyolc évben mindig egy úgynevezett jótékonysági Mikulás-estet szerveztünk, aminek az volt a lényege, hogy egy helyszínen összejövünk, ott vagyunk több százan, mindenki vásárol belépőjegyet, az összes fellépő művész ingyen vállalja a fellépést, nagyrészük vajdasági származású, de voltak néhányan, akik nem azok, és gyakorlatilag az étel, ital, a tombola, minden, amit azon az esten eladtunk, az mind jótékonysági célra ment. Így évente mindig sikerült olyan 1,8–2,5 millió forint közötti összeget összegyűjtenünk. Tavaly májusban sajnos már a Vajdasági pikniket is le kellett mondanunk, majd decemberben a Mikulás-estet. Azt azonban nem szerettük volna, hogy akkor tavaly így kimaradjon a gyűjtési akció és ne tudjunk segíteni a vajdasági intézményeknek, óvodának, iskolának, vagy árvaháznak. Az év közepén volt már egy akciónk, amikor a vírus miatt sokan elveszítették a munkahelyüket Vajdaságban és Magyarországon is, akkor indítottunk egy VBE szolidaritási alapot, ahol elég tekintélyes összeget sikerült összegyűjtenünk, és ötvenegy családnak tudtunk segíteni. Ennek az akciónak a sikerén felbuzdulva az az ötletünk támadt, hogy ha már nem tudjuk megrendezni a hagyományos Mikulás-estet, miért ne rendezhetnénk egy karácsonyi gyűjtési akciót, amely egy kicsit hosszabb ideig fog tartani. December elején, ha elindítjuk és mondjuk egy hónapon át tart, akkor tudnak adakozni.
Milyen formában sikerült megszervezni az akciót?
– Ez mindjárt úgy indult, hogy az egyesületünk 45 tagja azonnal felajánlott bizonyos, jelentősebb és közepes összegeket, ebből lett egy alapunk, és erre csatlakoztak, akik nem tagjai, de szimpatizánsai az egyesületnek. Amint a tudomásukra jutott az embereknek, hogy a járvány ellenére is gyűjtésbe kezdtünk, sorra jelentkeztek a felajánlásokkal.
Úgy tudom, hogy már a korábbi években is túllépte Magyarország határait az akció, így volt ez most is?
– Ami nagyon szívderítő volt, hogy nemcsak a közvetlen baráti körünkből érkeztek ezek a felajánlások, hanem nagyon sok helyről, például Németországból, vagy Ausztriából, de még Szerbiából, Vajdaságból is. Ez utóbbi egy kicsit érdekesen hangzik, hogy Vajdaságból küldik ide Magyarországra nekünk, hogy segítsünk Vajdaságnak, de mi fogjuk össze ezt az akciót. A Felvidékről is érkezett segítség, ahol ugyancsak vannak jó barátaink, partnereink. Nagyon jó az együttműködésünk a Felvidéki Magyar Vállalkozók Szövetségével, akikkel több közös akciónk és mentorációnk volt már korábban. Ennek köszönhetően ők is segítettek. Úgyhogy ez nemcsak Kárpát-medencei, hanem összeurópai összefogás volt. Mindenhol, ahol élnek magyarok, valamilyen módon bekapcsolódtak a gyűjtésbe, és így sikerült ezt a szép összeget, 3 millió 780 ezer forintot összegyűjtenünk.
Kik részesültek Vajdaságban a támogatásból ezúttal?
– Az idei kedvezményezettek – a Horgosi Tanoda mellett – a Lurkóház gyermekotthonok és az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola rászoruló gyerekeknek létrehozott konyhája. Ennek az összegnek a felét a három Lurkóház kapta, míg a másik felét két részre osztottuk el a Horgosi Tanoda és az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola között. Az mindig relatív, hogy mi számít jelentős összegnek, de úgy gondoljuk, hogy ezek a segítségek is jelentenek valamit ezeknek az intézményeknek. A Horgosi Tanodában tizenkét védencünk van, ezek szociálisan hátrányos helyzetben élő gyerekek. Itt elsősorban élelmiszerre fogják felhasználni a pénzbeli segélyt, valamint különböző képzéseket fognak nekik tartani, de biztosan jól jön a segítség, akár a fűtés, akár a tanoda működtetéséhez. Terveik szerint még akár valamilyen kirándulást is tudnak szervezni. Az óbecsei Samu Mihály iskolát már korábban is támogattuk, pontosabban akkor a pecesori kihelyezett tagozatukat, akkor jutott tudomásunkra, hogy van sajnos sok olyan szegény családból származó gyerek, aki nem tudja megvásárolni az uzsonnát. Úgy gondoltuk, hogy akkor legyen egy állandó étkezési lehetőségük ezeknek a gyerekeknek. Tehát nem minden tanuló kapja ingyen az uzsonnát a tanév végéig, csak a szegény sorsúak. A Lurkóházak esetében egyeztettünk velük, és a házak folyamatos fenntartására, felújítására, valamint a tüzelőtől az étkeztetésig, mindenre szükségük van. Őket is már többször támogattuk, ők valahogyan mindig a szívünk csücske.
Milyen tervekkel vágtak neki az idei évnek?
– Természetesen folytatjuk akciónkat, úgy a mentorprogramjainkat, mint a tavalyihoz hasonló gyűjtési akcióinkat. Reméljük, hogy az idén már meg tudjuk szervezni a nyári találkozónkat és a Mikulás-estet is, hiszen ezeknek nemcsak humanitárius, hanem összetartó jellegük is van a Magyarországon élő vajdaságiak életében.
