Terjedőben van egy érdekes etimológiájú ige, a szolidarít. Leginkább a valakivel, valakikkel vonzattal együtt használatos: Én nem vagyok orvos, de nővérként szolidarítok velük, mert iszonyatos nyomás alatt állnak, állandósultak a perek, már eleve frusztráltak. – Még jó, hogy a társaságban rajtam kívül van még egy kismami, így mi szolidarítunk egymással! – Úgy döntöttem, szolidarítok a fehérváriakkal, és nem adtam pénzt ezért a felsőruházati termékért. – Szolidarítunk az angolokkal ahelyett, hogy erősítenénk a gazdasági kapcsolatainkat Iránnal. – Nem szolidarítok senkivel, csak vicces, amikor erőszakkal fenyeget egy feminista. – Amit tudok tenni, hogy én is elmegyek a hétvégén hosszút futni, és szolidarítok veletek… – Egyelőre a másik nénivel szolidarítok, akit a támadás ért. – Most sajnállak egy kicsit, ezért szolidarítok veled. – Ezért is, meg mert szolidarítok velük, mostantól odamegyek hozzájuk, ha látom őket, s elmondom nekik, hogy sokan szeretjük őket. – És ezeknek az embereknek a nagy része szolidarít veletek. – Szolidarítok a nyuggerekkel és a szegény sorsú, felsőoktatásban vergődő ismerőseimmel.
Néha vonzat nélkül jelenik meg a szolidarít ige: Bár nem ismerjük egymást, és nem igazán tudom, hogy milyen betegségről van szó, de én szolidarítok. – Mi pedig szolidarítunk, csak az ehet meleget este, aki aznap nem ebédelt rendesen. – Annó a mi munkánkat is könnyítette, úgyhogy én nem szolidarítok. – Jó, tudom, én is jobb szeretem, hogy szolidarítok, mint hogy hálálkodjak érte, hogy valaki velem szolidarít.
Azért minősítem a szolidarít ige etimológiáját érdekesnek, mert a látszat ellenére nem az ismert -ít képzővel jött létre, hanem úgynevezett népetimológiával (azaz népi értelmesítéssel). A beszélők az idegen, francia (solidarité) vagy német (Solidarität) eredetű szolidaritás főnévről (amelynek jelentése `kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás közös érdekek alapján, összetartás, bajtársiasság, közösségvállalás`) leválasztották az -ás képzőt, és a maradék szót (szolidarít) igének tekintették, az -ás képzővel ugyanis általában igéből szoktak főnevet képezni, az -ít végződést pedig a magyar -ít képzővel azonosították. A műt ige is hasonló módon jött létre, a műtét (mű + tét) összetett szóból vonták el, vagyis itt sem képző az, ami annak látszik (a -t). Így keletkezett az érdek főnév az érdekel igéből, a gyönyör főnév a gyönyörű melléknévből stb.
Egyébként van már másik olyan (igaz, ritkábban használt) igénk, amelynek `szolidaritást vállal (valakivel)`a jelentése, a szolidarizál. Ennek a német solidarisieren a mintája.
