Szolgálatai elismeréseként Mária Terézia Hadik Andrást grófi rangra emelte, és neki ajándékozta a kamarabirtokot, amely Futakot, Glozsánt, Petrovácot, Kiszácsot, Pirost és Begecset foglalta magában, majd ehhez csatolták Cserevicset is. Az úr földesúr – Bács vármegye örökös főispánja – 1776-ban iskolát építtetett Futakon. Földi maradványai a futaki templomban, az oltár közelében nyugszanak. Itt minden évben március 12-én szentmisét tartanak emlékére.
Futak egykoron képeslapon
A majdani huszárgenerális 1710. október 15-én látta meg a napvilágot, de születésének helye már vita tárgyát képezi: Csallóközt jelölik meg – ami, ugye, nem egy települést foglal magába –, de Esztergomot és Kőszeget is említik. A köznemesi Hadik család származását Turóc vármegyéből eredeztetik: egyesek szlováknak vélik, mások kaukázusi nép sarjának – cserkesznek vagy tatárnak – tartják elődeit. Ez a feltevés nem is alaptalan, hiszen ezen népek fiait – mint kitűnő lovasokat – szívesen fogadták szolgálatukba az európai uralkodók. Életrajzírója, Donoszlovits Vilmos, egy korabeli kaukázusi nagyúr, bizonyos Hadik Zsiri rokonának véli.
JEZSUITA SZERZETES HELYETT HUSZÁR
A Hadik család évszázadokon keresztül papokat és katonatiszteket adott a birodalomnak: a kis András is jezsuita szerzetesnek készült, ám egy hirtelen – mondhatnánk, szerencsés – elhatározás folytán a másik „fényes ösvényre” lépett: felcsapott huszárnak. 1730-tól a Ghillányi-huszárezredben szolgált, 1732-ben a Dessewffy-huszárezred zászlósa.
Hadik lovaszobra a Budai Várnegyedben
1734-ben, a lengyel örökösödési háború kitörésekor, az agg Savoyai Jenő herceg (itt jobbra) seregébe kerül. Igaz, Jenő herceget – hajlott korára való tekintettel: akkor már 71 éves volt – még a csatározások megkezdése előtt visszahívták.
Az 1736 és 1739 között vívott osztrák–török háborúban szerzett érdemei folytán 1738-ban kapitánnyá léptetik elő. 1741-ben a Beleznay-huszárezredbe kerül, és harcol az osztrák örökösödési háborúban. Az örökösödési háború III. Károly német-római császár, magyar és cseh király – a Habsburg-ház utolsó egyenes ági férfisarja, itt balra – 1740-ben bekövetkezett halálát követően, a nőági trónutódlás miatt tört ki. Ennek során Hadik András katonai pályafutása meredeken ível felfelé: 1744-ben ezredessé, 1747-ben – egy évvel a háború befejeződése előtt – tábornokká léptetik elő.
A Szilézia birtoklásáért vívott hétéves háborúban – amelyet Mária Terézia osztrák és II. (Nagy) Frigyes porosz király seregei folytattak. A Hadik által vezényelt huszárok számos pompás fegyvertényt hajtottak végre: az ostromgyűrűt áttörve Neisse várába bejuttatták az utánpótlásul szánt 400 katonát, Frankenstein mellett 350 huszár megfutamított egy porosz ezredet. De az általa irányított csapatok jeleskedtek Antwerpen ostrománál is, ami – lássuk be – nem tipikusan lovassági műfaj.
Érdemeinek elismeréseként 1756-ban altábornaggyá léptetik elő.
Miután az 1757. június 18-án vívott kolini csatában az osztrákok megverték Frigyes seregeit, Hadik október 11-én 3500 főt számláló seregével a védtelenül hagyott Berlin ellen vonul: 1757. október 16-án déli irányból érnek a város falai alá. Hadik a sziléziai kapu előtt sorakoztatja fel csapatait, majd követe által 300 ezer tallér sarcot követel a megszeppent poroszoktól, akik – spórolósak lévén – ezt a nagyvonalú, „visszautasíthatatlan” ajánlatot elvetik. Generálisunknak több sem kellett: ágyúival szétlövette a kaput, a csekély számú védősereget pedig kardélre hányatta. A biztonság kedvéért legényei közben elfoglalták a cottbusi városkaput is.
A városban rekedt Erzsébet királyné a magyarok lovagiasságára apellálva kérte hősünket, hogy a várost kímélje meg. A tábornagy ezt nem is utasította el, viszont a váltságdíjat immáron 600 ezer tallérra emelte. Nosza, a poroszok kezdték is előszedegetni a szalmazsákokba dugdosott pénzüket. Közben, mivel – az állítólagosan saját neméhez (is) vonzódó – Frigyes csapatai is megindultak a sanyargatott Berlin felmentésére, huszárjaink jobbnak látták kereket oldani: erőltetett menetben haladva négy nap alatt sikerült elérniük saját vonalaikat.
GLASSZÉKESZTYŰ AZ URALKODÓNŐNEK „SZÉPSÉGHIBÁVAL”
A berlini „kiruccanás” statisztikája: 426 hadifogoly, hét zsákmányolt zászló, 300 ezer tallér „cash” – mindez 88 ember saját veszteség mellett! A nagy európai visszhangot kiváltó rajtaütés egyik sajátságos epizódja, hogy Hadik az udvari manufaktúra vezetőjénél két tucat glasszékesztyűt rendelt uralkodónője (itt jobbra) részére, mégpedig „méret szerint”: a királyi udvarban található portréja alapján!
A futaki templom
A visszavonuláskor a többi zsákmány mellett magával vitte az ezüsttel kivert, ébenfa tokba csomagolt kesztyűket is, amelyekről később kiderült, hogy csupa bal kézre való volt – az udvari kesztyűs így állt bosszút az illetéktelen megrendelőn. De a poroszokkal nem bánt „kesztyűs” kézzel!
A „huszárcsínyt” Mária Terézia 3000 dukáttal, valamint a frissen alapított Mária Terézia-rend nagykeresztjével jutalmazta. A források szerint – szép gesztus gyanánt – a pénzt Hadik a katonái között osztotta szét, kárpótlásul azért, hogy Berlinben megtiltotta nekik a fosztogatást.
Ezt követően Mária Terézia fontos, meglehetősen kényes katonai-politikai megbízatásokkal is ellátta Hadikot: 1764 és 1768 között Erdély kormányzójaként azt a feladatot kapta, hogy a függetlenségre hajló országrészt minél jobban a monarchiához láncolja. Közben Moldvából Bukovinába telepítette az osztrák hadkötelezettség elől elmenekült székelyeket. E vállalkozásának emlékét a nevéből eredeztetett két helységnév őrzi: Hadikfalva és Andrásfalva – ezek a települések ma Romániához tartoznak. 1769-ben királyi biztosként a karlócai szerb nemzeti kongresszus ülésén elnökölt.
1771-ben királyi biztosként Szent István jobbjának Raguzából a budai várba történő szállítását felügyelte – az uralkodónő eme gesztusával is igyekezett maga mellé állítani a monarchiában betöltött szerepükkel elégedetlen magyar alattvalóit.
KARRIERJÉNEK CSÚCSA
1777-ben, a lengyel területek első felosztásakor a megszálló császári seregek főparancsnoka, majd a Habsburg-birodalomhoz csatolt területek első kormányzója lett. Nemzetiségi ügyekben is széles körű felhatalmazásokat kapott: ő volt Mária Terézia magyar politikájának egyik legfőbb exponense.
Katonai pályájának csúcsát az 1774-ben elnyert tábornagyi rang, a marsallbot megszerzése és a bécsi haditanács elnökévé való kinevezése képezte.
Szolgálatainak elismeréséül 1763-ban Mária Terézia grófi rangra emelte, 1771-ben pedig neki adományozta a futaki kamarai birtokot – innen a család előneve: Hadik von Futak – a hozzá tartozó hat településsel: Futak, Glozsán, Petrovác, Kiszács, Piros és Begecs. 1773-ban az uradalomhoz csatolták a Duna túlsó partján fekvő 7 ezer holdas cserevicsi birtokot is.
Georg Weikert festménye Hadik Andrásról
Az uralkodó 1776-ban kinevezte Bács vármegye örökös főispánjává: ezzel ő lett a vármegye első világi főispánja, ugyanis ezt a hivatalt előtte a mindenkori kalocsai érsek töltötte be. Az 1776. szeptember 9-én Bácson megtartott beiktatási szertartás alkalmával az újdonsült főispán székfoglaló beszédét, rendhagyó módon, magyarul mondta el. A vármegyét Bécsből irányította alispánja és szolgabírái által – ez egyébként akkoriban bejáródott módszer volt.
A FUTAKI FÖLDBIRTOKOS
Az uradalom irányítása – melyhez 30 ezer hold jó minőségű szántóföld is tartozott – már az újdonsült földesúr nagyobb odafigyelését igényelte: ebben az uradalmi kasznár volt segítségére. Elmondható, hogy az uradalmat felvirágoztatta és mintagazdaságot hozott létre. Mint jó katona tudta, hogy a közösnek nincs gazdája – közös lónak meg turós a háta, – ezért amit lehetett, bérbe adott: erdőket, szántókat, kocsmákat, mészárszékeket, vízi- és szárazmalmokat, de a faggyúolvasztás és a gyertyaöntés jogát, kúthasználati és legeltetési jogokat – hiába, a birodalom fővárosában folytatott fényűző életmód temérdek pénzt igényelt.
A birtokon (cseh tapasztalatok alapján) meghonosította a komlótermesztést. Külön kikötése az volt, hogy az uradalmon lévő kocsmák csak az uradalmi sörfőzőházban készült sör forgalmazhatták.
Hadik még Erdély kormányzójaként állást foglalt a jobbágyrendszer felszámolása mellett. Amikor földesúr lett, valamelyest megváltozott az álláspontja, de a jobbágyok mértéktelen kizsákmányolását nem pártolta: csupán arra tartott igényt, amit az érvényes urbárium előírt. Cserébe gondoskodott arról, hogy a közösségnek papjai, tanítói és orvosa legyen: 1776-ban – egy évvel a Ratio Educationis meghozatala előtt – iskolát építtetett Futakon, az uradalmi székhelyen. A vallástolerancia szellemében elrendelte, hogy evangélikus hitű – jobbára szlovák nemzetiségű – jobbágyait ne háborgassák.
A templom, az iskola és a plébánia után 1777. augusztus 12-én Futakon helyezték le kastélyának alapkövét. A korabeli leírások szerint a „pompás” és „fejedelmileg berendezett” kastélyban töltötte a nyarakat nejével és gyermekeivel: Josepha és Aranka grófkisasszonyokkal, valamint János, Károly és András gróf úrfiakkal.
Hagyományőrzés: a Hadik-huszárok
A fényűző életmód és a paloták fenntartása sok pénzbe kerül, Hadik kénytelen kölcsönöket felvenni birtoka terhére: erről tanúskodik egy 1782-es keltezésű, latin és héber (!) nyelven íródott kölcsönszerződés. Halála után néhány évvel a hitelezők rátették kezüket a futaki birtokra: ez előbb a Brunswick, majd a Chotek család tulajdonába került.
II. József 1789-ben Hadikot – a 79 éves aggastyánt – nevezi ki a törökök ellen indított háború fővezérévé, erről a beosztásáról azonban – a Belgrád alatt szerzett lábsérülése miatt – lemondott.
A FUTAKI ÖRÖK NYUGVÓHELY
1790. március 12-én hunyt el, a források szerint Bécsben, de vélelmezhetően Futakon. Saját kívánságára a futaki barokk stílusú templom főbejárati küszöbe alatt levő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A Historia Domus szerint a templom 1906-os átépítésekor Hadik András csontjait, valamint feleségének és egyik gyermekének maradványait az új templom jobb oldali tartófalának alapzatába, az oltár közelébe helyezték el – a helyet sírfelirat jelöli.
Hadik András több mint fél évszázadon keresztül szolgálta a Habsburgokat; három császár előtt vágta magát haptákba, mégis azonban mint Mária Terézia bizalmasát, és leghűségesebb tábornokát tartják számon. Amit egy katona a XVIII. századi monarchiában elérhetett, azt ő mind elérte!
A kései utódok is tisztelték és becsülték: nevét viselte a cs. és kir. 3. (soproni) huszárezred. Trianont követően, 1930. március 1-jétől, a nyíregyházi huszárezred vette fel Hadik András nevét. Lovas szobrát – Vastagh György szobrászművész alkotását, – 1937-ben avatták fel a budai Várban.
De Hadik sohasem volt az a délceg, nyalka huszár, amilyennek a szobor ábrázolja: köpcös, gömbölyded alkat volt világéletében. Nem nyert nagy csatákat, nem irányított összetett hadműveleteket. Mégis: fortélyos haditetteivel korában a huszárvirtus megtestesítője lett, bőségesen gazdagítva tevékenységével a sajátos könnyűlovasság köré font legendás történeteket. A harcterek robbanékony hőse a polgári életben megértő, felvilágosult, türelmes, diplomata alkatú EMBERNEK bizonyult…
Fotók: Wikipédia
Nyitókép: Georg Weikert festménye Hadik Andrásról
