Április 24-e, Szent György napja. Szent György leginkább a sárkányt legyőző lovagként vált ismertté, aki megölte gonoszt és megmentette a királykisasszonyt. Az életét sűrűn átszövik a legendák, nagyon sok benne a meseszerű elem, ezért nehéz is kihámozni, hogy valójában mi az igazság vele kapcsolatban. Nem is csoda, hogy az alakja viták tárgyát képezi, felsőbb vallási körökben is. Sokan úgy vélik, hogy a hozzá fűződő történet tulajdonképpen szimbolikus. György egy remek képességű lovag volt, de miután elutasította, hogy a császár parancsára a keresztényeket üldözze, kínhalált halt és mártírrá vált. A legenda pedig pont ennek a szimbolikája, ez esetben a sárkány, a démont, a gonoszt jelenti. Akárhogyan is történt, ha valósak a feljegyzések, ha nem, Szent Györgynek valóságos kultusza lett. A magyarországi alapítású Szent György Lovagrend, a világ egyik legrégebbi lovagrendjének számít. Szent Györgyöt a keleti és a nyugati vallás is vértanúként tiszteli. Alakja a művészetekben is gyakran fellehető. A tiszteletére elterjedt a György név, és nem utolsósorban rengeteg népszokás kötődik a napjához. Ezekről beszélgettünk Silling Léda néprajzkutatóval:
Silling Léda
– Az egész áprilist Szent György havának hívjuk. A népi hitvilágban nagyon sok minden kapcsolódik Szent György napjához, még ha nem is túl sok minden jellemző kifejezetten Vajdaságra. Az első, ami eszünkbe juthat – különösen azoknak, akiknek kisebb gyermekük van – az ismert mondóka: Süss el nap, Szent György-nap, kertek alatt a ludaink megfagynak. A mondókának számos változata van – állítólag ez épp egy feketicsi verzió – de mindegyik ehhez a naphoz kapcsolódik. Ahogyan az a szövegéből is kiderül, ez tulajdonképpen egy naphívogató kis gyerekmondóka, mert úgy számítjuk, hogy Szent György-naptól kezdődik az igazi tavasz. Hívjuk a napot, hogy szép idő legyen. Penavin Olga a Népi kalendáriumában egy topolyai feljegyzést is említ, miszerint Szent György napja elviszi a nagyböjti szeleket. Kupuszinán úgy mondjuk a húsvét előtti böjti időszakban, hogy fújnak a nagykan böjti szelek, mert nagyon erősek. Elődeink figyelték a békákat is, legyen szó Bácska, Bánát, Szlavónia vagy Baranya területről. Ha a békák megszólaltak, onnantól kezdve jó időre lehetett számítani. A termésre nézve is fontos volt ez a nap. Baranyában úgy tartották, hogy a jó termés érdekében, ilyenkor kell vetni, például dinnyét vagy uborkát. Az áprilisról egyébként úgy tartották, hogy a sok eső jó termést hoz. Úgy gondolták, essen csak rendesen.
A mondóka első fele tehát a naphoz kapcsolódik, a másik fele viszont az állatokhoz. A Szent György-nap az állattartással állt igen erős összefüggésben, mert ekkor hajtották ki először az állatokat a legelőre. Ilyenkor fogadták fel a pásztorokat és a juhászokat is. Tejbemérést is végeztek, hogy megállapítsák az elkövetkezőkben a tejrészesedést. Ezen a napon megajándékozták a pásztorokat, akik házról házra mentek és begyűjtötték a szalonnát. Olyasmi volt ez, mint az iskolásoknál a balázsolás – tudtuk meg Silling Lédától.
Démonok és kincsek
– A Szent György-nap gonoszjáró, boszorkányjáró nap is volt, egy kicsit olyan, mint a Luca-nap. Itt is előkerült a fokhagyma, hogy védje a rontástól az állatot, a házat. Zöld ágakat is tettek az ajtóra, az istállóra, hogy ne menjen be a boszorkány. Ezen a napon, hajnalban szokás volt egy nagy fehér vászonlepedőt fogni és kimenni harmatot szedni. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a Szent György-napi harmatnak. Egyes területeken azt mondták: felszedem, de csak a felét viszem! Ez azt jelenti, hogy a haszonnak csak a felét veszi el attól a területtől. Miután felszedték a harmatot, belecsavarták a fejőedénybe, hogy sok legyen a tej; vagy belecsöppentették a tésztába, hogy a kenyér nagyra dagadjon; vagy a harmat vizéből pogácsát készítettek és azt a jószágnak adták, hogy egészségesek legyenek; de akár félre is tették, a harmatot ugyanis gyógyerejűnek tartották. Ugyanúgy, ahogyan az ezen a napon szedett virágot, gallyat, vagy zöld növényeket is. A harmatszedés más napokra is vonatkozott, de a Szent György-napra különösképp. A Szent György és a sárkány legendája miatt a gyíkokhoz, a kígyókhoz kapcsolódó hiedelmek is jellemezték ezt napot. Például, ha a pásztorok a kígyók levedlett bőrét odaszögezték a jószág közelébe, akkor ha el is aludtak a vigyázásuk közben, nem marta meg őket a kígyó, és nem mászott a szájukba.
A Szent György-naphoz kapcsolódóan némely területen úgy tartották, hogy ezen a napon hétévente a földbe rejtett kincs fölött megjelenik egy láng és így lehet megtalálni. Ha tehát Szent György-napon lángot látunk, akkor a hiedelem szerint alatta kell keresgélnünk.
Rengeteg szokás fűződik Szent György napjához. Érdemes lenne Penavin Olga gyűjtésének a nyomán utánajárni, legalább itt a mi területünkön, hogy ezekből megmaradt-e valami. Sok minden ugyanis megváltozott, már nem hajtják ki a juhokat, a gulyát, nincsenek csikósok, és a tejhaszonhoz fűződő népszokás is idejétmúlt. A mondókákon, a gyerekjátékokon kívül szinte már nem igazán maradt fenn élő szokás – fejtette ki Silling Léda.
Vásárok régen és most
Silling Léda egyik kutatása a vásárokra irányult, ennek eredményeképp jelent meg a Vajdasági vásárok és vásározók című könyve. Mivel a néphiedelem szerint Szent György-naptól számítjuk az igazi tavaszt, így arra is kitértünk, hogy mennyire maradtak fenn a vásárok.
– Márciusban és áprilisban tartják a legnagyobb vásárokat, mert ekkor kezdődik a kinti munka. Kihajtják az állatokat és megkezdőnek a munkálatok a földeken, a vásárokon pedig beszerezik mindazt, amire szükség mutatkozik a földműveléshez és az állattartáshoz, beleértve a jószágokat is. Több szempontból is fontosak ezek a vásárok, de már másmilyenek. Állatok nincsenek, ún. hobbiállatok sem, nemhogy haszonállatok. Az állategészségügyi törvény nem engedélyezi, hogy kihajtsanak állatokat a vásárokba. Amikor kutattam – csaknem tíz éve, – akkor még lehetett látni kiskacsákat, malacokat, bárányokat, de ez már megváltozott. Tulajdonképpen egyre kisebb az igény a vásárok iránt, mert ezeket felváltották a nagy bevásárlóközpontok, a falusi emberek pedig könnyebben eljutnak a városokba, mint azelőtt. Régebben időszaki zöldségvásárok is voltak, ahol idényjelleggel jelentek meg a zöldségek, a gyümölcsök, volt például káposztavásár és dinnyevásár is, de ezeket felváltotta a nagybani piac. A vásárok mégsem szűntek meg teljesen, de némileg átalakultak. Most főzőversenyekkel kötik össze, fesztiválok részei, vagy kiállításokká alakítják át, mint amilyen a mezőgazdasági vásár is – hallottuk Silling Lédától.
Mi lesz Szent György napja után?
– Főleg időjósló és termésjósló napok következnek. Rögtön másnap, április 25-e, Márk napja, szintén ilyen. Ekkor szoktak kimenni a határba, megszentelni a búzát. Egy csantavéri feljegyzés szerint pedig, ha megszólal a fülemüle, akkor változékony tavasz lesz. Vitális és Széna Kata, illetve Sziénai Szent Katalin is időjárás- és termésjósló nap.
Májusban már jön a pünkösd. Ilyenkor zöld ágakkal és rózsákkal feldíszítik a templomokat és a házak elejét is. Néhány évvel ezelőtt még láttam Zenta környékén, hogy pünkösdkor rózsák voltak egy ablakban. Májusban az időjáráshoz kapcsolódik Pongrác, Szervác, Bonifác napja is. Orbán-nap május 25-én lesz, ez a szőlőtermesztőknek jelentős. Ha rossz a termés, akkor Orbánt megvesszőzik. Ez is egy szokás, amely ehhez a naphoz fűződik. Ez Palics napja is, ahol ilyenkor programsorozatot tartanak – mondta Silling Léda.
Nyitókép: EPSON DSC picture
