ZRÍNYI-KULTUSZ. Zágorec-Csuka Judittal, a szlovéniai magyarság szellemi életének egyik képviselőjével Vajdaságban több ízben találkozhattunk, ekkor tájékozódhattunk terveiről, munkájáról is. Nos, a lendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet videómegosztó csatornáján a minap mutatták be A Zrínyi-kultusz napjainkban a magyar, horvát és szlovén határsávban című (tavaly megjelent) ismeretterjesztő monográfiáját. A szerzővel Kepéné Bihar Mária néprajzkutató és történész beszélgetett el, s ebből megtudhattuk, hogy ez a Zrínyi család kutatójának újabb, ezúttal a kultusz mai vonatkozásaira és tudománytörténeti jelentőségére fókuszáló, áttekintő jellegű munkája. Zágorec-Csuka Judit érdeklődése a Zrínyi család iránt még a lendvai gimnázium magyaróráihoz nyúlik vissza, midőn a Zrínyi Miklós által megírt Szigeti veszedelem című verses eposz olvasásánál felfigyelt arra, hogy a nyelvezete nagyban hasonlít a mai muravidéki nyelvjárásra. Utána az egyetemen több éven át Zrínyi-szeminarista is volt. A téma iránti érdeklődése aztán is tartósnak bizonyult; a most bemutatott monográfia így több évtizedes kutatómunkájának eredménye.
MAGYAR KÖNYVTÁR NEW YORKBAN. A jelenleg a New York-i Magyar Házban székelő Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat 1955-ben jött létre. Évtizedek során az intézmény sosem szűnt meg, most azonban szükségessé vált igazodnia a kor kihívásaihoz. A könyvtár felújítása és a digitális történelmi archívum létrehozása egy évvel ezelőtt még csak a tervek között szerepelt, mára viszont mindkettő megvalósult. Krizsán Árpád és Dömötör Zsuzsanna lelkesedéssel beszélnek a folytatásról, azaz latolgatják, a megújult helyiségeket miként, és milyen programok szervezésével tudnák legcélszerűbben a magyar közösség számára hasznossá tenni. Merthogy például a digitális archívum is hozzáférhető immár. Egy beszámoló szerint elsősorban történelmi vonatkozású anyagokból, dokumentumokból csemegézhetnek az érdeklődők, de magánszemélyek régi családi fényképei is megtalálhatók a felületen. Ha valaki böngészni szeretne, s kíváncsi például nagyapja vagy dédapja történetére, az oldalt így érheti el: hungarianarchives.org
EREDMÉNYT HOZHATÓ FELMÉRÉS. Hosszú ideje nem készült hivatalos tanulmány arról, miként és merre élnek Ausztriában a magyarok, hogyan használják a magyar nyelvet, kapcsolódnak-e magyar egyesületekhez, szervezetekhez. E hónap elején reprezentatív kutatás indult az Ausztriai Magyarok Kerekasztalának támogatásával. A cél: június végéig legalább ezer főt megszólaltatni ez ügyben. A válaszadók arról is nyilatkoznak majd, hogy az ország mely részén élnek, milyen területen dolgoznak, milyen képzettséggel rendelkeznek, illetve miként kapcsolódnak a lakóhelyükön fellelhető magyar szervezetekhez. Mentsik Szilvia, az Ausztriai Magyarok Kerekasztalának elnöke egy beszélgetés során kiemelte, a Burgenland tartományon kívül élő magyarok, annak ellenére, hogy elismert kisebbségek, ezt sem az oktatási törvény, sem a támogatási politika nem tükrözi. Ha ez a két nyelven, magyarul és németül készülő kutatás igazolná, hogy elegendő és megfelelő nyitottságú magyar kisebbség él Bécsben és a nyugati szórványban, akkor ennek köszönhetően a támogatáspolitikában is megfelelő eredményeket lehetne elérni.
ÉVFORDULÓ. Újvidék. Kitárul a szerkesztőségi ajtó, s belép egy kellemes küllemű hölgy, megrezzenve, nyilván téves helyre nyitott be. A tekintete picit homályban, mintha szelíden szomorkás felhők takarnák. Csak néhány szót váltunk, később már valamivel többet. Holti Mária novelláinak egy része is ilyen felhőbe burkolózó, lírai ihletésű különös történet. Nem volt még harminc esztendős, amikor egy magyarországi kis faluból áttelepült az akkori Jugoszláviába. A Képes Ifjúság újságírója lett, könyveit a Forum jelentette meg. Öt évet töltött nálunk, aztán engedett Dalmácia vonzásának. „A helyváltoztatás mindig egészen természetes állapotnak tűnt számomra” – írta önvallomásában. Makarska lett a szálláshelye, majd végül egy közeli falucska, az öbölben csendesen ringatózó csinos jachtokkal, a halászok bárkáival és egyszerű facsónakjaival meg az ég felé törő mediterrán fák és pompázó virágok között nyugalmat árasztóan meghúzódó házaival. Brela. Nyilván ideális hely az elmélyedésre, az alkotásra, s ahol egyszersmind az elvágyódás az újabb kalandok és térségek iránt végleg megszűnhet.
Húsz esztendeje, 2001 nyarán kísérték ki utolsó útjára a makarskai temetőbe (június 27-én halt meg), a Split-Dalmát megyei magyarok szervezetének tagjai azóta is minden évben koszorúzással, alkalmanként irodalmi rendezvénnyel idézik fel ottani ténykedését. Splitben pedig azt az egyesületi könyvtárat, ahol mintegy háromezer magyar nyelvű könyvet tárolnak – róla nevezték el. Tájékunkon emléke homályosul. De ezzel Holti Mária nincs egyedül.
