December vége
Ifjan elhulló nappalok:
jégmezőn menetelő árnyak
ködcsuhában, égre nyíló
álmokat visznek a vállukon.
Arckép
A megsemmisülés, parttalan dermedés
zátonyán mihez kezdett volna…
Hisz születésétől árnyékként kísérte
a kárhozat, de ahogy a mély fölmorajlott és
végzetének küszöbéről még visszanézett,
egy rég elfeledett anyai áldás mosolya
gyöngéden kioldozta húsára tapadt szárnyait.