A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) a közelmúltban online kerekasztal-beszélgetést tartott a nemzeti összetartozás éve jegyében, Az első száz év címmel. A tartalmas és konstruktív konferencián húsz vajdasági és anyaországi szakember vett részt, akik több oldalról közelítették meg Trianon, a külhoni területek és a kisebbségek témáit. Dr. Tóth Norbert nemzetközi jogász, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense A trianoni szerződés száz év elteltével. Mi az, ami hatályos, és mi az, ami nem? címmel tartott előadást.
Száz év után is sok találgatás, hiedelem olvasható – igaz, nem hivatalos forrásból – a trianoni békeszerződés érvényességével kapcsolatban.
– A trianoni szerződés nemzetközi szerződés. E szerződéseket vagy határozott, vagy határozatlan időre kötik meg. Tehát, vagy szerepel egy konkrét dátum, hogy meddig vannak hatályban, vagy pedig nem, és akkor határozatlan ideig hatályosak. A trianoni szerződés nem tartalmaz határidőt, magyarán, határozatlan idejű szerződésről van szó. A győzteseknek az I. világháború után nyilvánvalóan nem az volt az érdekük, hogy felkínálják egy konkrét időpontnak az esélyét, amíg hatályban van a szerződés, hanem lehetőség szerint örökre szerették volna elrendezni a viszonyokat. A szerződésben nincs határidő, és azzal ellentétben, amit korábban emlegettek, titkos záradék sincs benne. A szerződés letéteményese a francia állam, ez azt jelenti, hogy a szerződés és az ezzel kapcsolatos dokumentumok eredeti példánya Franciaországban vannak. Megtalálható a francia külügyminisztérium szerződéstárában – az interneten, online is megtekinthető – hatályos szerződésként. Bonyolult a dolog, nagyon sok a szerződő fél, sok ország aláírta, és később megerősítette, és nyilvánvaló, például Magyarország és Portugália, vagy Magyarország és Nagy-Britannia esetében nem ugyanazok a kötelezettségek vannak már benne hatályban.
Mi az, ami érvényét vesztette?
– A többsége ezeknek a kötelezettségeknek már nem hatályos, a szerződés 14 részből, 364 cikkből áll, ezekben sok minden szerepel a légügyi rendelkezésektől kezdve a kikötőkre vonatkozó rendelkezésekig. Magyarországnak konkrét vagyontárgyakat kellett átadni, és ezek teljesítésével ezek a kötelezettségek hatályukat vesztették. A hadifoglyokra vonatkozó kötelezettségek hatályukat vesztették, hiszen már nincsenek első világháborús hadifoglyok, de a hadisírokra vonatkozó kötelezettséget – kétoldalú szerződés hiányában – minden szerződő félnek a saját területén fenn kell tartania és gondoznia ezeket.
A genfi székhelyű Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet még 1919-ben a versailles-i szerződés hozta létre, a trianoniban ezt megerősítették, és mind a mai napig működik, Magyarország és az összes többi ország tagja ennek a szervezetnek. A határkérdés trianoni alapozású, de ebből sok minden az idők során változott. Az adott szerződő felek, Magyarország és Ausztria, vagy Magyarország és Csehszlovákia – ez utóbbi ország már megszűnt, most Csehország és Szlovákia létezik – a kétoldalú kapcsolatokban bizonyos pontokban megváltoztatták a határaikat, vagy éppen területeket cseréltek egymással, de alapvetően a trianoni határok vannak hatályban.
Előadásában említette, hogy a magyar kormány 2008-ban vizsgálta legutóbb felül a trianoni békeszerződést.
– Nemcsak ezt, hanem minden olyan nemzetközi szerződést, amely Magyarországra nézve kötelező, és az összes többi jogszabályt is. Az országok időről időre elvégzik ezt a deregulációnak nevezett vizsgálatot a saját jogrendszerükben, hogy vannak-e nem hatályos részei, és azokat hatályon kívül helyezik, hogy a jogalkalmazót, a bíróságokat, hatóságokat ne zavarják munkájukban ezek a hatálytalan jogszabályok. A trianoni békeszerződést a külügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, lényegében a magyar kormány nézte át és úgy találta, hogy vannak olyan részei e hosszú szerződésnek, amelyek hatályos kötelezettségeket jelentenek, és ezért nem helyezte hatályon kívül a kihirdető jogszabályt. Ez Magyarországon, Szerbiában és minden szomszédos országban úgy néz ki, hogy nem elég aláírni egy szerződést, ezt később meg is kell erősíteni a parlamentnek, és ezt a szerződést belső jogszabályban, törvényben hirdetik ki.
A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója a nemzeti összetartozás éve. Mit jelent önnek, mint nemzetközi jogásznak, magánembernek ez az összetartozás az anyaországi és a határon túli magyarok között?
– Tény, hogy volt jó néhány nemzeti katasztrófánk a történelemben, ez egyike a legnagyobbaknak. Tudjuk, a magyarság a XVIII–XIX. században modern nemzetté fejlődött, ez egy folyamat volt, amely az anyanyelv köré volt felépítve. Gondoljunk arra, hogy a XIX. század elején a nagy reformkori magyar politikusok milyen sokat tettek azért, hogy létrejöjjön ez a politikai projekt, amely végén a magyarság egy modern nemzetté tudott válni. A trianoni békediktátumig létrejött ez a modern nemzet. Akkor is fájó lett volna, ha ez egy középkori szerződés, gondoljunk csak a törökkel vívott háborúkra, amelyek szintén szétszabdalták az országot, de utána számunkra viszonylag kedvezően alakultak a dolgok, de itt egy modern nemzetet tört szét egy békeszerződés. De nem áll olyan rosszul a magyar nemzet, mint ahogyan állhatna. Előfordulhatott volna olyan helyzet is, hogy az egész Magyarországot felosztják a különböző szomszédos országok között. Mint ahogyan megtörtént sokszor a történelem folyamán, hogy független magyar állam nem is létezett. Tudjuk azt, hogy az I. világháború végén a Magyarországgal szomszédos országok még ennél is nagyobb területi követelésekkel álltak elő, és ha mindez teljesült volna, akkor most Magyarország vagy egyáltalán nem létezne, vagy Budapest és környéke területére szorult volna vissza. De létezik a magyar állam, amely a határon túli magyarokat is segíteni tudja. Az lenne a tragédia, ha egyáltalán nem létezne a magyar nemzetnek államisága.
Kulturális, szellemi értelemben megvalósul az egységes magyarságban való gondolkodás.
– Ez az egység rendkívül fontos, attól függetlenül, hogy a magyarság szét van szabdalva különböző országok között. Ismét az anyanyelvet említem: a mi nyelvünk nem olyan, mint például a németeké, ahol óriási regionális különbségek vannak, óriási eltérések vannak például a bajor és az észak-német nyelvjárás között. A miénk egy egységes nyelv, nagy a kohézió a nemzeten belül, a csángó kivételével nincs olyan nyelvjárás, amely esetében megértésbeli problémák lennének a magyar nyelvet beszélők között. A magyar nemzet – az anyaországi és a határon túli magyarság – ma rendkívül egységes, de az 1920-as szétszabdalása előtt is nagy volt a belső összetartozása
