„A sikerhez szükség van az akadémiára”

A nemrég véget ért 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, vagyis Tusványos programjában idén is kiemelt szerepet kaptak a sport témájú beszélgetések, amelyeknek tradicionálisan a Buzánszky Jenő Sportterasz adott otthont. Egyik ilyen rendezvényen az anyaországon kívüli, jeles eredményeket felmutató sportvezetők tanácskoztak: Zsemberi János, a topolyai TSC Labdarúgóklub elnöke, a Szerbiai Labdarúgó-szövetség (FSS) alelnöke, Bálint Zoltán, a magyarkanizsai Vajdasági Birkózóakadémia ügyvezetője, a Szerbiai Birkózószövetség küldöttgyűlésének elnöke és Nagy Attila, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia ügyvezetője, a Román Jégkorongszövetség elnöke, illetve moderátori szerepben Zsigmond Barna Pál magyarországi országgyűlési képviselő, miniszteri biztos.

Zsemberi János kifejtette, megtiszteltetés az FSS alelnökének lenni, hiszen nem is olyan régen ez még nehezen lett volna elképzelhető az országban, de a kedvező politikai légkör már lehetővé tette, a vajdasági magyarokat szívesen látják akár a szövetségek vezetőségének élén is. – A munkánkat megbecsülik, ami egyben annak az elismerése is, amit a TSC-vel tettünk, közösen a magyar kormánnyal. Ennek a tudásnak az átadását várják el tőlünk a képviseletben – részletezte Zsemberi, aki a topolyai focira térve elmondta, nem egy rövid távú sikernek érzi a Bajnokok Ligája-selejtezős hely kiharcolását, mivel alulról építkeztek. – A topolyai klubnak van tradíciója, idén száztíz éves, van NB II.-es múltja, és akkoriban is voltak jó eredményei. Amikor átvettük a klubot, harmadosztályú gárda volt, amelynek újra végig kellett járnia a szamárlétrát. Az alapoktól építkeztünk, infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség, majd először az utánpótlás-nevelést építettük fel, utána pedig lassan a csapatot. Meglepően rövid időn belül jutottunk el addig, hogy a BL-ben szerepelhetünk, de ez nem volt előzetes cél, csak egy lehetőség lett, mivel a szerb labdarúgás kvótájának köszönhetően a bajnoki második hely ezt eredményezi – mesélte Zsemberi. Zsigmond felvetésére azt is leszögezte, hogy külön odafigyelnek a magyar gyerekek helyzetbe hozására is, tekintve, hogy a kisvárosi alközpontokban, ahol alapoktól kezdve építkeznek, az edzők mindenhol magyarok, akiket rendszeresen képeznek. – Nem feltétlenül lesznek focisták ezek a magyar gyerekek, de részt vesznek a közösségépítő folyamatban, eseményeken, ami nagyon fontos – mutatott rá.

Bálint Zoltán azzal kezdte, hogy a Vajdasági Birkózóakadémia története a Magyar Birkózók Szövetsége új elnökének színre lépésével kezdődött, amikor a magyarok keresni kezdték a helyüket a világszövetség különböző fórumain. Mivel utóbbi elnöke Nenad Lalović személyében egy szerb ember, akivel Bálint jó szakmai kapcsolatokat tart fenn, kézenfekvőnek mutatkozott a szerepvállalás a magyar–szerb kapcsolatok építésében, az együttműködés előrevitelében. A magyar szövetség új politikája szerint a fiatal birkózók nemzetközi versenyképességéhez szükség volt az akadémiai rendszerre, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia projektje pedig a határon túlra való nyitással lett teljes – taglalta a magyarkanizsai intézmény vezetője. – Különös örömmel tölt el bennünket, hogy tavaly a négy szerbiai felnőtt világbajnoki aranyérem közül Nemes Máté és Nagy Szebasztián személyében kettőt a vajdasági magyarság adott, ami bizonyítja az akadémia létjogosultságát és szükségességét. A környéken nagy történelme és hagyománya van a sportágnak, olyan alapokkal rendelkezünk, amit csak állandó munkával lehet fenntartani. Eközben magának az akadémiai rendszernek a kiépítésében, a többségében magyarlakta településeken lévő sportiskolák nyitásában a topolyai munka is példaként szolgált. Mi is odafigyelünk a magyar edzők alkalmazására és fejlesztésére, itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a saját tehetségeink ápolásával és kinevelésével talán a hatalmas honosítási hullám is megállítható – részletezte Bálint, aki a szerbiai birkózás állapotáról szólva elárulta, országszerte mintegy húsz egyesületben dolgoznak komoly szinten. – A mi részarányunk a sikerességben megalapozta a lehetőséget, hogy a végrehajtó szervekben is tisztségeket tölthetnek be vajdasági magyarok – fűzte még hozzá.

Nagy Attila a magyar kormányzati segítséggel az utóbbi években létrejött intézményrendszerről beszélt. Mint mondta, a jégkorong-akadémia 2016-ban jött létre, legfontosabb célja pedig az volt, hogy a székely gyerekeknek ne kelljen Magyarországra menniük jégkorongozni, a korábbi időszakban ugyanis tömegesen távoztak. A 2016-os 370-380-as szám óta jelentős létszámbeli növekedést tapasztaltak, hiszen ma mintegy 1300 gyerek jégkorongozik az akadémia keretein belül. – Sikerült újraépíteni a 90-es években megszűnt központokat, például Marosvásárhelyen, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen. Az első hat évben szövetségi feladatot láttunk el az infrastruktúra fejlesztésével, illetve a gyerekek és az edzők toborzásával, míg az elitképzés csak tavalytól indult el. Több mint 60 hazai edzőt foglalkoztatunk, de a számot százra szeretnénk feltornázni, mind a nyolc központunkban legalább tíz-tizenkét minőségi szakemberre van szükség a jó munkához – magyarázta az ambíciókat Nagy, aki a Román Jégkorongszövetségre is kitért. – A szövetség egy kicsit tudathasadásos állapot. Nem volt célom ez a pozíció, de egy eszköz lett ahhoz, hogy megvédjük, amit szeretünk, hiszen egyébként nagy ellenszélben dolgozunk. Folyamatosan küzdünk a jogaink érvényesítéséért – szögezte le.