Nagybecskereken két hete, november 13–14-én tartották meg a SKDUN karateszövetség 28. világkupáját, amely eseményen több vajdasági siker született. Az újvidéki Gombár Krisztina számára ez volt a szezon legfontosabb megmérettetése, miután idén az újvidéki kata- (formagyakorlat-) csapatával több viadalon is első lett, és ugyanebben a számban egyéni bronzérmet szerzett az októberi Szerbia-kupán. A 21 éves lány – aki a rendszeres edzések mellett egyetemi tanulmányait folytatja – ezúttal sem tért haza jó eredmény nélkül, hiszen egyéni formagyakorlatban (kata) felállt a dobogó harmadik fokára.
Sok nemzetközi versenyen szerepeltél már. Milyen volt a nagybecskereki, mekkora volt a konkurencia?
– Már szombat délelőtt, az első kategóriák között felléptem, egyéniben és a katacsapattal is. A konkurencia idén vegyes volt. Egyrészt a járvány miatt kevesebben jöttek el, bár így is érkeztek a világ minden tájáról. Másrészt hoztak egy új szabályt, amely szerint nem lehet „megvenni” a szereplést, csak egy-egy ország két legjobbja indulhat a vb-n.
Az egyéni kategóriában hatan voltunk. Idegeskedő, lámpalázas típus vagyok, de amikor harmadikként kiléptem a tatamira, eltűnt a félelmem, és sikerült határozottan versenyeznem. Egy kört kellett teljesítenünk, a pontszámok alapján pedig a harmadik helyet szereztem meg.
A katateammel nem sokkal később kerültünk sorra. Hét csapat szerepelt a kategóriában, amely nagyon nehéz volt, mivel mi hárman húsz év körüliek vagyunk, de a 21+-os kategóriában léptünk fel, ami egészen a veterán korosztályig tart, vagyis a 40 évesekig. A formagyakorlat-csapat sokkal több időt, felkészülést, munkát és tapasztalatot igényel, mint az egyéni. Sajnos érem nélkül maradtunk, de nem bánom túlságosan, hiszen mi voltunk a legfiatalabbak, és először léptünk fel ezen a szinten.
Az egyéni bronzéremmel elégedett vagy?
– Igen, mert nem üres kézzel jöttem haza, és mint minden évben, most is a dobogóra léphettem. Viszont vannak bizonyos dolgok, amikre jobban oda kell majd figyelnem, és ki kell javítanom a következő nagy világversenyre. Természetesen figyelembe kell vennem az egyetemre szánt időmet is, ami megnehezíti a felkészülésemet. Nagy örömmel tölt el, amikor az éremről ez az emlék és élmény jut eszembe.
Mikor döntesz úgy, hogy kumitében, harcban is kipróbálod magad?
– A kumitéba még mindig nem vágtam bele igazán, az edzéseken továbbra is a kata van a központban. Kumitéra akkor szeretnék átmenni, ha leteszem a fekete övet, reményeim szerint jövőre, és így is érmet szerzek egy világversenyen. Ezt a következő két évben szeretném megvalósítani.
