A vajdasági magyar sportélet legnagyobb 2021-es sikerei

Az utóbbi két év a koronavírusról szólt. Emberek milliói haltak bele, ennél sokkal többen összevesztek miatta, illetve az oltás szükségessége vagy annak tagadása miatt, de kétségtelen, hogy a sportot is igen érzékenyen érintette, hogy csak a foci-Eb meg az olimpia halasztását említsük. Mi azonban talán nem erre emlékezünk majd a 2021. év kapcsán, hanem arra, hogy két új gyönyörű létesítménnyel gazdagodott a sportéletünk, olimpián részt vett versenyzőink vannak, s nagyszerű érmeket szereztünk világbajnokságokról és Európa-bajnokságokról. Világcsúcsok, valamint számos országos bajnoki cím is fémjelzi a vajdasági magyarok sportteljesítményét 2021-ben, s lássunk ebből egy csokrot a következő összeállításunkban!

Átadták a TSC új stadionját

Több mint hároméves átmeneti időszak ért véget szeptember 3-án délután fél hat körül, amikor Topolyán megtörtént a kezdőrúgás a TSC és a vendégül hívott Ferencváros labdarúgócsapatai közötti barátságos mérkőzésen. A TSC akadémiája már eredményesen működik a városban, a felnőttcsapat pedig az elmúlt években a Szuperliga élmezőnyének nyomában maradt, és Európa-liga-selejtezőt is vívhatott, ám a helyi futballpálya helyén 2018 óta új, modern létesítmény épült, így a csapat ez idő alatt Zentán játszotta hazai mérkőzéseit. Ezt a korszakot zárta le a pályaavató, mert bár a hozzá kapcsolódó épületkomplexum még nem készült el teljesen, a gyep és a játék színvonalas lebonyolításához szükséges minden elem már a helyére került, így a TSC beköltözhetett régi-új otthonába, az akadémia tőszomszédságába. A kezdőrúgást ünnepélyes felvezetőműsor előzte meg, a 4500 széket szép számban népesítették be a nézők, ráadásul egy, a hosszabbításban szerzett góllal a hazai csapat 2:1-re még meg is nyerte a pályaavató mérkőzést Magyarország leghíresebb klubjával szemben.

Felépült a Vajdasági Birkózóakadémia

Magyarkanizsán megépült a Vajdasági Birkózóakadémia, amely annak a nagy álomnak a része, hogy észak-bácskai városaink mindegyikében olyan sportközpontot hozzunk létre, amelyek teljes egészében biztosítják a vajdasági magyar (él)sportolni vágyó fiatalság igényeit. Mert ugyebár Adán kézilabdaközpontot terveznek, Zentán az úszósportokat helyezik előtérbe, Szabadkán a jégkorong, Palicson pedig az evezőssportok kapnak nagyobb hangsúlyt. Itt van még az asztalitenisz is, s láthatjuk, sok még a tennivaló, de sajnos bizonytalan a jövő. Nos, mielőtt még a birkózás is várakozólistára került volna, a többéves lobbizás és a tenni akarás, illetve tenni tudás a Tisza partján megtette a magáét, Magyarkanizsán rekordidő alatt felépült az akadémia, és szeptembertől már működik is, így manapság a bennlakó akadémisták mellett a helyi Potisje is otthont kapott, valamint a környező klubokból naponta járnak el oda a legjobbak, mert az akadémián edzőpartnerből nincs hiány, legtöbb edzésen 50-60 versenyző készül, és az akadémia környéke is épül, szépül. Nyilvánvaló, hogy van még mit tenni, de a következő évre már készek is a tervek, többek között egy női edző érkezésére számítanak, meg arra, hogy még szorosabbá fűzhetik az anyaalapítvány által működtetett Kozma István Magyar Birkózó Akadémiával a szálakat. Balga az, aki pár éven belül már kimagasló eredményeket vár el az akadémia tagjaitól, de örömmel jelenthetjük, hogy az ott lakó és edző fiatalok az ősszel már érmekkel tértek haza a nemzetközi versenyekről. Ez nem csupán az akadémia, hanem a nevelőegyesületek sikere is, de egy biztos: négy hónap alatt igenis fejlődtek az ott edzősködő gyerekek, s biztosak lehetünk abban, hogy amikor elhagyják az akadémiát, az ország legjobbjai lesznek. A jelszó tehát: türelem…

Vajdasági magyarok az olimpián

A tavalyról idén nyárra halasztott tokiói olimpián több vajdasági magyar klasszis sportolónk szerepelt. A világversenyekről rendre érmeket szállító birkózóinkat Nemes Máté képviselte. Máté a kötöttfogás friss 67 kilogrammos Európa-bajnokaként utazott el Japánba, ám sajnos csak egy mérkőzése volt, a nyolcaddöntőben pontozással 4:1 arányban alulmaradt a német Frank Stäblerrel szemben.

Értékes kvótát szerzett temerini asztaliteniszezőnk, Pető Zsolt, aki egyéniben és csapatban is képviselte Szerbiát. Pető az egyéni előselejtezőben négy, viszonylag szoros szettben maradt alul a görög Panagiotisz Gionisszal szemben, a csapatnak pedig (egy egyéni vereség mellett) hozott egy páros győzelmet Marko Jevtovićtyal az oldalán, ám Brazília összesítésben 3:2-vel kiütötte a mieinket az első fordulóban.

Úszókiválóságaink is ott voltak Tokióban. A zentai Szabó Szebasztián 100 méter gyorson és 100 pillangón, illetve Magyarország 4×100-as gyorsváltójának tagjaként ugrott vízbe. Gyorson 48,51 másodperces időeredménnyel 20. lett, kicsúszva a 16 fős elődöntő mezőnyéből, pillangón viszont 51,67-tel a 14. helyen elcsípte az elődöntőt, bár 51,89-cel a finálé már nem jött össze. A váltóban ugyanakkor neki volt a legjobb résztávja (47,44) a döntőben úszott új országos csúcs (3:11,06) alkalmával. Az óbecsei Szilágyi Csaba 100 méter mellen szerzett kvótát, annak előfutamában 1:00,19 perces időeredményt úszott. Ez a 26. helyre volt elegendő, mintegy fél másodperccel az elődöntők mezőnyétől lemaradva.

Az ötkarikáson szereplet még a magyar felmenőkkel rendelkező szabadkai evezős, Mačković Martin és az úszó Barna Andrej is.

Szabó Szebasztián világcsúcsot úszott

A 2019 óta Magyarország színeiben úszó, Győrben élő zentai úszó karrierjében az idei szezon hozta meg a látványos áttörést. Szabó Szebasztián májusban 50 méteres pillangóúszásban megszerezte első Európa-bajnoki címét a Budapesten rendezett hosszú pályás versenyen, majd részt vett első olimpiáján, ahol középdöntőig jutott 100 pillén, világhírnévre azonban az év utolsó két hónapjában tört. A kazanyi rövid pályás Eb-nek eredményesség szempontjából egyik legjobb versenyzője lett, hiszen három számban (50 m és 100 m pillangó, 50 m gyors) is aranyérmet szerzett, ráadásul a pillangó sprintszámában 21,75-ös idővel beállította a 25 méteres medence világcsúcsát, amit most együtt tart a brazil Nicholas Santosszal. Az évzáró világbajnokságon aztán már nem sikerült tovább emelnie a tétet, miután a felkészülés szempontjából kulcsfontosságú időszakot karanténban kellett töltenie, de kedvenc számában így is elért egy negyedik helyet.

Nemes Máté aranyérme

Ha jobban belegondolok, nem is tudom, ismerek-e tehetségesebb, szorgalmasabb, ugyanakkor türelmesebb sportolót, mint Nemes Máté. A 28 éves zentai birkózó testvére, Viktor már 2017-ben világbajnok lett Párizsban, s akkoriban nem volt tőle sokkal távolabb Maté sem, aki nagyjából 24-25 éves korában már készen állt a legnagyobb eredményekre, csakhogy olyan pechje volt, hogy súlycsoportjában, a 67 kg-ban szerepelt egy bizonyos Davor Štefanek, aki 2004 óta szállította Szerbiának az érmeket, s karrierje csúcspontján 2014-ben Taskentben világbajnok lett, két évvel később pedig olimpiai aranyéremmel koronázta meg karrierjét. Nos, Máténak ki kellett várnia, hogy 8 évvel idősebb válogatottbeli csapattársa visszavonuljon, s bátran bevallhatjuk, hogy a visszavonulást a koronavírus és az olimpia halasztása eredményezte. Máté már előtte, 2019-ben is esélyt kapott a Nur Szultan-i világbajnokságon, s ezt mindjárt egy bronzéremmel hálálta meg, és az éremmel egyenrangú fontossága volt annak is, hogy az olimpiai vízumot jelentett. Ugyanebben az évben még két jelentős eredménye volt, hiszen a minszki Európa-játékokon és a manapság már rossz nevű Vuhanban a katonai világjátékokon is a dobogó harmadik fokára állhatott fel. 2021-ben aztán végre elhúzták az ő tiszteletére is a szerb himnuszt, hiszen Varsóban Európa-bajnok lett, győzelme pedig színtiszta volt, és korántsem könnyű, hiszen a nyolcaddöntőben azerit, a negyeddöntőben egy olasz színekben versenyző oroszt, az elődöntőben pedig török ellenfelet győzött le, s miután ez sikerült, a döntőben a hazai Mateusz Bernatek már nem okozott annyi gondot neki. Így vártuk az olimpiát, teli reménnyel, de ott a lehető legrosszabb sorsolást kapta, mert első ellenfele az egy súlycsoporttal nehezebb, eredetileg 72 kg-os Frank Stäbler volt, és a kiváló, kétszeres világbajnok német legyőzte. Ez még a kisebb baj volt, a nagyobb az, hogy Stäbler a folytatásban meg a súlycsoport manapság talán legjobbját, a később fölényesen olimpiai bajnokká előlépett Mohammadreza Geraeit kapta, és az iráni egy emlékezetes meccsen (5:5) megverte a németet, így Máté kiesett. Hogy ekkor bajlódott-e már sérüléssel, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy az Oslóban megtartott világbajnokságon átengedte a helyét a fiatal Nagy Szebasztiánnak, aki remekül birkózott a norvég fővárosban, a negyeddöntőig menetelt, és csak a grúz Ramaz Zoidze elődöntős butasága miatt maradt le a vigaszágról, az éremesélyről. Máté a november legvégén 32. alkalommal megtartott, igen rangos Ibrahim Musztafa-emléktornán tért vissza, és Egyiptomból aranyéremmel tért haza a 72 kg-os súlycsoportban, de utána még egy hivatalos meccset birkózott a szerbiai csapatbajnoki döntőben, s itt óriási küzdelemben legyőzte az említett Nagy Szebasztiánt. Máté tehát összességében kiváló évet zárt, de nagyok a remények 2022-re is, hiszen márciusban Budapesten lesz az Eb, szeptember közepén pedig a világbajnokság, amelyet Szerbia, azaz Belgrád első ízben rendezhet meg.

Világos Adriana korosztályos vb-címe és rekorddobásai

Mondhatni, dupla programot teljesített 2021-ben a 17 éves kishegyesi gerelyhajító, aki temérdek versenyének egy részén a juniorok által használt 500 grammos, másokon pedig a felnőtt-, 600 grammos sportszerrel dobott. Az, hogy Világos Adriana gond nélkül vette ezeket az átállásokat, még gyenge kifejezés: mindkét osztályban világraszóló eredményeket ért el! Az 500 grammos gerellyel a kraljevói junior-Balkán-bajnokságon 70,10 métert dobott, akkorát, mint felnőttkor előtti lány a történelemben még soha, azaz új U18-as világcsúcsot állított fel. De a nehezebb szerrel is azonnal az élvonalba dobta magát: második lett az U20-as Eb-n, majd a szeptemberben Nairobiban rendezett U20-as vb-n nagy esőben dobta túl egyéni legjobbját, s a nála pár évvel idősebb ellenfeleit legyőzve világbajnok lett. Mi több, 61,46 méteres eredményével övé lett a 2021-es év legjobb korosztályos dobása. Teljesítményére a szakma is felfigyelt, az év végén egymást érték Adriana jelölései a szezon legjobb ifjúsági atlétáit felvonultató nemzetközi szavazásokon.

Zaj Klára Európa U17-es bajnoka és legjobb kapusa

Az adai Halász József Női Kézilabdaklub neveltjét már öt éve, 12 éves korában felkarolta a magyarországi Neka, s az U17-es magyar válogatott tagjaként ott volt a Montenegróban rendezett Európa-bajnokságon is mint a csapat első számú kapusa. A csapat simán, szoros eredmény nélkül nyerte meg a tornát, hét mérkőzést nyert meg, a döntőben a németeket múlta felül hat góllal. Zaj Klára ugyan saját elmondása szerint rendszeresen izgult a kapuban eddigi legrangosabb tornáján, de a jelek szerint ez csak serkentette a teljesítményét, hiszen az Eb legjobb kapusává választották.

Bárány Csongor világcsúcsa

Volt néhány aranykora a vajdasági, azon belül is a vajdasági magyar tekének. Itt elsősorban a topolyai, szabadkai, torontálvásárhelyi, óbecsei, zentai és a magyarkanizsai kiválóságokra és legendás csapatokra gondolok, amelyek világbajnokokat és országos bajnokokat is adtak nekünk, de most bácsföldvári a világ legjobbja, méghozzá a csapatvilágbajnok és újdonsült egyéni világcsúcstartó Bárány Csongor, aki október legvégén a lengyelországi Tarnowóban Szerbia válogatottjaként ünnepelhette újabb világbajnoki titulusát, Csongor pedig a Szlovákia elleni mérkőzésen 738 fás új világcsúcsot ért el, s ezzel Szerbia 128 fával megdöntötte a csapatvilágcsúcsot is, amely most 4140 fát tesz ki. Hogy Csongi teljesítményét ne részletezzük túl, elég csak annyit mondani, hogy a világcsúcsnál 42 telit ütött, 203, 182, 179 és 174-es szetteredményekkel, a csapatvilágcsúcsnál pedig Ernyesi Róbert (672), Igor Kovačić (719), Zavarkó Vilmos (670), Radovan Vlajkov (669) és Loncsárevity Adrián (672) segédkezett neki. Bárány Csongor jelenleg Zadarban légióskodik, ez nem meglepő, hiszen a horvátok – a németek mellett – a legtöbb pénzt tesznek ebbe a sportágba, így méltó helyen játszik az újdonsült világcsúcstartó.

A teke nem olimpiai sportág. Sokan csak amolyan kellemes időtöltésnek tartják, és nem is tudják, milyen sok edzést, erőfeszítést igényelnek a csúcseredmények. Jómagam a Zenta fénykorában próbáltam ki ezt a sportágat a népkerti pályán, és a zentaiak jócskán megmosolyogtak, mert életem első két dobásából 7-7 fát ütöttem le, s annyira felbuzdultam, hogy további fél óráig próbálkoztam. Estére aztán éreztem, hogy gyorsan le kell feküdni, utána pedig két napig mozogni sem nagyon bírtam az izomláztól. Hát kérem, ilyen sportág ez a teke, és nagyon reménykedünk abban, hogy az egykor országos bajnok Kanizsa, valamint az ország egyik legjobb csapatának számító Zenta ismét a helyes útra talál, de ez vonatkozhat a topolyai Egységre, a torontálvásárhelyi Spartacusra és a legendás női csapatra, a Pionírra is, amelynek már csak az emléke maradt meg…

Három világversenyből három arany Kéri Valentinának

A vajdasági magyar női küzdősportolók sem maradtak kiemelkedő teljesítmény nélkül 2021-ben. A zentai kick-boxolónk, Kéri Valentina a járvány által megritkított versenynaptár ellenére bőven a maximumot hozta ki a szezonból, hiszen azon a kevés megmérettetésen, amelyen ilyen körülmények között elindulhatott, kivétel nélkül a dobogó csúcsára állt fel. A sikersorozat májusban kezdődött, amikor a horvátországi Karlovacon az Európa-kupán bizonyult legyőzhetetlennek, és ugyanilyen eredménnyel zárult az idény második felében, szeptemberben megtartott budapesti világkupa is. Ilyen előzmények után utazott el Tina és edzője, Halász Mihály az olaszországi Jesolo városába, ahol az év csúcseseményét, a világbajnokságot rendezték.

Ahogyan azt lapunknak is elárulta, a 24 éves lány a szokásosnál kevesebb meccsrutinnal érkezett meg a nagy viadalra, ám ez sem akadályozta meg abban, hogy veretlenül meneteljen egészen az aranyéremig. Tina macedón és török ellenfelet győzött le pontozással a fináléig vezető úton, ahol roppant izgalmas, kiélezett csatában, szintén pontozással múlta felül horvát ellenfelét. Mint elmondta, csak az utolsó tíz másodpercben, válogatott-társai buzdítását hallva mert elkezdeni reménykedni a végső diadalban, ami végtelenül fegyelmezett sportolói hozzáállásról árulkodik. Tina második vb-címe – az elsőt 2017-ben szerezte – után is szerény maradt, a kitartó edzésmunkát, a fizikai és lelki felkészülés fontosságát hangsúlyozza, miközben élsportolói pályafutása mellett tanulmányait folytatja, és a munkahelyén is helytáll.

Cseszkó Márk ellenszélben is országos motokrosszbajnok

Az oromi fiatalember 21 éves korára már két különböző kategóriában is Szerbia motokrosszbajnokságának legjobbja lett: 2019-ben még az „amatőr”, idén pedig már a „profi” besorolású géposztályban, az MX2-ben, ahova 250 cm3-es motorokkal lehet nevezni, és ahol a legnehezebb ellenfelekkel kell szembenézni. Cseszkó Márk azzal is kiemelkedett a mezőnyből, hogy vajdaságiként remekül bánik a motorral a homokos, lazább talajú terepeken is, amely az ország délebbi részeiről érkezők számára nem fekszik annyira. A bajnoki címet annak ellenére sikerült megszereznie, hogy sokszor egyértelmű jelét látta, magyarsága miatt a legkülönbözőbb módokon igyekeznek őt hátráltatni a szerbekkel szemben. Felért ugyan a csúcsra, a további fejlődéshez azonban már külföldi versenytapasztalat lenne szükséges, ami egy technikai sportágban erősen az anyagiak függvénye.