Tizenegy arany, hat ezüst és nyolc bronz, ezzel pedig az összesített éremtáblázat 7. helye, csupán a sport örökös nagyhatalmai által megelőzve. Így zárta a 2021-es nyári játékokat képzeletben Jugoszlávia, ha összeadjuk a már harminc éve nem létező JSZSZK utódállamainak mérlegét. Ez persze már nem lehet több, mint játék a számokkal, hiszen az egykori délszláv állam helyén Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó, azaz hét különböző ország már mind a saját kontójára gyűjti az érmeket, ráadásul az összevethetőséget kissé árnyalja is, hogy így együttesen jóval több kvótával rendelkeztek, több sportoló delegálására volt lehetőségük, mint amikor még egyetlen államban tömörültek (jelen viszonyok között például a vízilabdatorna mindhárom dobogós helyét elhozhatták volna a szerbek, a horvátok és a montenegróiak). A „szuperállam” második legerősebb olimpiai szereplését éppen az előző, riói játékokon produkálta (9, 9, 5), míg a harmadik legjobb évük 1984-ben Los Angelesben volt (7, 4, 7), amikor még ténylegesen egy Jugoszláviáról beszélhettünk. Az érmek számának utóbbi években látható megugrása több tényezőre vezethető vissza: egyrészt vitathatatlan az egyes sportágak fejlődése a régióban, hiszen egyre több számban vannak éremesélyes indulók, és a NOB-ba való felvétel óta a koszovói cselgáncsozók is mindig elhoznak egy-két aranyat. Másrészt az olimpia programjába felvett új sportágak is kifejezetten kedvező terepnek bizonyultak a délszlávok számára, hiszen a női falmászóaranyat a szlovén Janja Garnbret hozta el, Szerbiának pedig Jovana Preković szállított egy első helyet karatéban, és a 3×3-as férfi kosarasaik is fő favoritként indultak, még ha végül csak egy bronzra is futotta a lendületes kezdésből.
Van egyébként egy különös, kevésbé emlegetett mutató, amelyben Szerbia a legeredményesebb éremszerzőként zárta az előző, 2016-os Rio de Janeiró-i olimpiát. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a nemzeti küldöttség tagjai közül százalékos arányban hányan teljesítették céljukat, vagyis térhettek haza éremmel a nyakukban, akkor bizony a világ összes nemzetét felülmúlva a szerbek voltak a leghatékonyabbak, hiszen 103 atlétájuknak több mint fele, 54 is érmes lett. Ezzel az 52,7 százalékos aránnyal pedig magasan felülmúlták a ranglistán őket legközelebbről követő USA-t (38,2 százalék) és Jamaicát is (37,3 százalék). Ez a rendkívüli eredményesség persze abból fakadt, hogy a férfi és a női kosárlabdázók, a női röplabdázók és a férfi vízilabdázók is érmesek lettek akkor – ami a statisztikákban persze nagyon helyesen csak egy medálnak számít, viszont egytucatnyi sportoló teljesíti általa az olimpiai álmát.
Janja Garnbret falmászásban – szó szerint – felért a csúcsra! (Fotó: Beta/AP)
Idén viszont már nem jött össze ez a bravúr Szerbiának, és ez nem csak annak tulajdonítható, hogy a férfi kosárcsapat ezúttal kvótát sem szerzett, a nők pedig elbukták a bronzmérkőzést. A tokiói ebből a szempontból a kis országok olimpiája volt, hiszen éremszerzési hatékonyságban senki sem tudott versengeni a Fidzsi-szigetekkel: az óceániai államra először öt éve figyelt fel a világ, amikor bekerült az olimpiai programba a helyiek által igen magas szinten űzött 7-es rögbi, és a férficsapatuk a tornát megnyerve szerezte meg az ország első érmét az ötkarikásokról. Idén emelték a szintet, hiszen a férfiak címvédéséhez a női csapat bronzérme is társult, így pedig Fidzsi 32 olimpiai küldöttjéből 26-an is éremmel térhettek haza, ami döbbenetes, 81,2 százalékos arány. Szintén a semmiből tört elő idén San Marino küldöttsége, amely először lett éremszerző, ráadásul rögtön háromszor: mindössze öt kiutaztatott atlétájuk közül ketten sportlövészetben, egyikük pedig birkózásban állhatott dobogóra, ami 60 százalékos arány. De mindent kihozott korlátozott lehetőségeiből Bermuda is, az Atlanti-óceánban fekvő, egyébként Nagy-Britanniához tartozó sziget mindössze két delegált sportolója közül Flora Duffy arannyal zárta a női triatlonversenyt, ezzel 1976 óta szerezve ismét érmet hazájának. A ranglista negyedik helyén már egy óriás, az USA zárt, amelynek hatszáz fő feletti küldöttségéből 257-en lettek érmesek, ez pedig 41,7 százalékos mutató. Szerbia ezúttal csak őket követi az ötödik helyen 40,2 százalékkal, a 87-ből 35 érmes sportolóval – de ha a női kosárcsapatnak összejött volna a bronz, Fidzsi és San Marino megelőzéséhez az sem lett volna elég. Talán mégsem szakadt eléggé kis részekre Jugoszlávia…
