Az egész napos próbák, esti előadások, különböző forgatások, vendégszereplések mellett, magánvállalkozását is sikeresen vezeti, valamint az egészséges táplálkozásra is kimondottan odafigyel. Találkozásunkat is csak az ebédszünetre tudtuk időzíteni, hiszen ahogy maga is elmondta, nem sok szabadideje van. Elor Eminát, az Újvidéki Színház színésznőjét a készülőben lévő előadásról faggattam, valamint arról, hogy sikeres színészi pályája mellett, miért kezdett önálló vállalkozásba. Az egészség világnapja (április 7.) alkalmából egészen őszintén beszélgettünk arról is, miért olyan fontos számára az egészséges táplálkozás.
Fotó: Ótos András
Az Újvidéki Színház új előadást készít, Nikita Milivojević rendezésében. A bemutató április 13-án lesz. Mire számíthat a közönség?
− Ez alkalommal Esterházy Péter regényeit dolgozzuk fel. Az előadásban lesznek elemek a Harmónia caelestisből, a Kis Magyar Pornográfiából, de az alaptörténet a Javított kiadás, amelyben a szerző fényt derít arra, hogy az édesapja negyven éven keresztül besúgó volt. Tulajdonképpen az apa-fiú kapcsolatot dolgozzuk fel, valamint azt, hogy mi a valóság és mi a látszat, mi az igazság és mi a hazugság. Nem megszokott, kissé furcsa, de nagyon érdekes világa lesz az előadásnak.
Ez az évad eddigi ötödik bemutatója és a harmadik, amelyikben te is szerepelsz. Melyik szereplőt alakítod az előadásban?
− Erre egy kicsit nehéz válaszolni, mert konkrétan nem egy szerepem lesz. Az előadásban páran több szerepet is alakítanak: ügynököt, újságírót, anyát, feleséget, fölöttest, beosztottat. Több szerepem van nekem is.
Próbák, előadások, vendégszereplések... Mind e mellett, több mint egy éve magánvállalkozásba kezdtél. Honnan jött az ötlet, hogy színészi karriered mellett egy egészen más szakmában is kipróbáld magad?
− Ezt a kérdést nemcsak újságírók, hanem barátok, ismerősök is felteszik, hogy mégis miért és minek? Hiszen van szakmám, állásom. Nem mondható, hogy ott nem találom föl magam, vagy hogy azon a téren nem vagyok sikeres, de én mégis több mint egy évvel ezelőtt elkezdtem azon gondolkodni, hogy éttermet nyitok, és annak több oka is van, hogy miért. Egy B-tervet szerettem volna magamnak biztosítani, és azt javaslom mindenkinek, hogy legyen egy B-terve minden eshetőségre. Nem hagyott békén a magánvállalkozás ötlete. Utána már jött az az érzés is, hogy csak azért is megcsinálom, mert sokan azt mondták, hogy lehetetlen. Én eléggé önfejű vagyok, be akartam bizonyítani, hogy sok munkával, erővel, befektetéssel el lehet érni dolgokat.
Manapság inkább azzal szembesülünk, hogy a fiatalok elmennek Szerbiából, te viszont nő létedre vállalkozásba kezdtél.
− Én megértem azokat is, akik máshol találják meg a helyüket. Az ő számukra ez biztosan egy őrült ötletnek hangzik, de szerintem az az igazán erőt próbáló dolog és bátorság, ha itt maradsz, megküzdesz és kiharcolod magadnak a létfenntartást. Ez próbatételnek is nevezhető, megerősödik az ember. Az akaraterő, a remény és a bizalom nagyon fontos. Sokan attól féltettek, hogy nem bírom majd a tempót. Két munkahely, két helyen lenni egyszerre nagyon nehéz, idegtépő és sok energiát igénylő dolog. Vannak időszakok, amikor alig érem utol magam, nincs sok szabadidőm. De már érzem, hogy egy év eltelte után könnyebben kezelem a dolgokat. Jól működik az étterem, akkor is, amikor én nem vagyok ott. Jó a csapat, mindenkinek megvan a saját feladata, nagyon fontos, hogy olyan emberek veszik körül az EmChit, akiknek ez nemcsak munkahely, hanem misszió is.
A sok elfoglaltság mellett azon személyek közé tartozol, aki kimondottan odafigyel az egészséges táplálkozásra. Ezt sikeresen összekötötted vállalkozásoddal.
− Saját bőrömön tapasztaltam azt, hogy mit jelent, amikor nincs annyi időm, hogy otthon főzzek és elkészítsem magamnak azt az ételt, amit szabad ennem. Egészségügyi problémákkal küszködöm, és ugye tudjuk, hogy a helyes táplálkozás segíteni tud egy-egy ilyen egészségügyi gondnál. Rájöttem, hogy Újvidéken nem igazán van olyan étterem, ahol én szabadon táplálkozhatok. Egy másik oka annak, hogy magánvállalkozásba kezdtem, az a gondolat, hogy nem biztos, hogy mindig tudok majd színházzal foglalkozni. Sajnos a szklerózis multiplex egy eléggé kiszámíthatatlan betegség.
Az egészség világnapja alkalmából felmerül az is, hogy mennyien küzdenek különböző étkezési gondokkal. Te nem csupán a saját, hanem a bajtársaid problémáira is gondoltál.
− Egy olyan éttermet szerettem volna, ahol nemcsak a vegetáriánusok és a vegánok találják meg a foguk alá valót. Az elsődleges cél az volt, hogy olyan vendégeket is ki tudjunk szolgálni, akiknek konkrét gondjaik vannak, allergiásak, glutén- vagy laktóz-érzékenyek, hízékonyak, a cukorral vagy a koleszterinszintjükkel van problémájuk. A teret is úgy próbáltam kialakítani, hogy pozitív energiával tudjon feltöltődni a vendég. E mellett még sok ötlet motoszkál a fejemben, a humanitárius akcióktól a környezetvédelemig.
Most így egy év távlatából, jó ötletnek tartod lépésedet?
− Igen. Úgy gondolom, hogy adtunk a városnak, az embereknek, magamnak is bizonyítottam. Egy évvel ezelőtt saját zsebből vágtam neki, és az a mondás járja, hogy minimum három év kell ahhoz, hogy egy vállalkozás a saját lábára álljon, és ne kelljen már finanszírozni. Sokan azt mondták, hogy ez egy merész lépés volt, én inkább úgy fogalmaznék, hogy álmodni kell, merni kell és belekezdeni.
