Labin az Isztriai-félsziget kiemelkedő városa. A római időkben Municipium Albonesiumként volt ismert. Felváltva volt olasz és osztrák fennhatóság alatt, 1921-ben vívta ki a függetlenségét. Két részre osztódik, a mai modern városrészre és az óvárosra, amely vonzza a turistákat.
Labin 320 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, várfalakkal körülvéve, a XVII. században bányaváros volt. Az óvárosba a Szt. Flórián várkapu vezet, előtte a főtéren egy szép oszlopos loggia – árkádos csarnok – maradt fenn. Valamikor ebben a csarnokban folyt a társadalmi és politikai élet. Ma itt kiállításokat, régiségvásárokat tartanak.
A Szt. Justa-templom Labinban
A régi városrészbe nehezen járható, meredek lépcsősor vezet fel. A szűk utcácskákban velencei stílusú, barokk paloták sorakoznak. A Teatrino (Kis színház) Horvátország egyik legrégibb színháza, 1844-ben épült. A XII. századból származó Szt. Justa-templom homlokzatán egy velencei szárnyas oroszlánszobor látható, amint egy nyitott könyvön áll. Ez azt jelenti, hogy a velencei köztársaságban béke van. A csukott könyv háborúra utalna.
Labin fő látványossága a helyi múzeum, amely a valamikori Battiala-Lazzarini palotában kapott helyett. A múzeumban a bányászatot mutatják be, kb. 150 méteres vájat tárul elénk bányászati eszközökkel. Ugyanitt emléket állítanak Giuseppina Martinuzzi (1844–1925) tanárnőnek, aki írónő és politikus is volt, harcolt a nők képzéséért, támogatta a szegényebb rétegek felemelkedését. Értékes könyvtárat alapított, 3900 könyvvel. Az idén egy nagy kiállítással ünnepelték meg születésének 180. évfordulóját. Labin egyik híres szülötte Josip Beluši (1847–1905) innovátor, aki feltalálta az első sebességmérőt, a velocimétert. Találmányát Ausztriában és Magyarországon szabadalmaztatta.
Lenn a főtéren kávézók, pizzériák várják a látogatókat, finom a helyi Malvazia bor és jó minőségű az olívaolaj.
Nyáron a turisták számára éjszakai városnézést szerveznek négy nyelven. A női idegenvezetők Sentona isztriai istennő – az utasok védőszentje – ruhájába öltöznek, míg a férfi idegenvezetők régi bányászruhát öltenek magukra. Ez a program elnyerte a Symply the best díjat.
Labin kijárója a tengerre a Rabac fürdőhely, amelyet 1924-ben kezdtek kiépíteni. Ma szállodák és villák sorakoznak a tengerparton. Főleg a német turisták által közkedvelt a Maslinica kemping. Sajnos az éles kövekkel kirakott strandok nem a legideálisabbak a fördőzőknek.
Kršan kísértetváros pár kilométerre található Labintól. A valamikori gazdag városállam ma romos állapotban van, de megkezdték felújítását. A középkori kastély köré épült várost 1274-től említi a történelem. Több nemes családnak volt birtoka a városban, történelmi és kulturális központnak számított. A valamikori kis templomban értékes horvát okmányokat találtak, amelyek nyelvészeti szempontból lényegesek. Épségben maradt a torony különböző helyiséggel, az udvaron egy középkori ciszterna áll. Pár érdekes kőházban még laknak. A várteraszon fesztiválokat tartanak.
Abbázia az Isztriai-félsziget gyöngyszeme. A település helyén a XV. században Benedek-rendi apátság állt, amelyről a nevét kapta (opatija = apátság).
A kršani kastélyterasz
Felvirágzása az Osztrák–Magyar Monarchia idején történt. Híres uralkodók, írók, művészek kedvenc üdülőhelye lett: Ferenc József, Csehov, Gustav Mahler, James Joyce szívesen látogattak ide. Abbázia klímája kedvez a szívbetegeknek és az asztmásoknak.
A kis település ma elegáns, modern nyaralóhely, sok új szállodával, villával, felújított strandokkal, parkokkal, pálmafákkal övezett sétánnyal. Az első hotel a Kvarner volt, a népszerű énekes, Ivo Robić itt adta elő slágereit. Ma a hotel Milenij a leghíresebb és a legdrágább. A rendkívül kellemes, egzotikus növényekkel beültetett kávézóteraszon a fél adag kapucsínó is „potom” 5,5 euróba kerül.
Abbázia jelképe a tengerből kinyúló sziklán álló Lány a sirállyal szobor, amely Zvonko Car szobrász munkája. Mikor a hullámok körülölelik, úgy néz ki, mint egy nimfa, aki köszönti a tengerről érkező utasokat.
A Lány a sirállyal
Nyitókép: Abbáziai sétány
