A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a múlt év vége felé tartott bemutatót, a Maja Pelević szövege alapján, Kokan Mladenović rendezésében készült Az utolsó kislányok című produkciót nézhették meg első ízben a nézők, a reprízek viszont január 16-án és 28-án lesznek megtekinthetők.
Kokan Mladenović térségünk egyik legkeresettebb és legelismertebb rendezője harmadszor dolgozott a KDSZ-ben, a Vlagyimir Majakovszkij verse nyomán készült Felhő a nadrágban előadás premierje 2017-ben volt, a népszerű magyar rajzfilmfigurát jelenségként ábrázoló Gusztáv a hibás mindenért produkcióé pedig 2019-ben. Az utolsó kislányok a rendező elmondása szerint arra világít rá, hogy egy olyan civilizációban élünk, amelyben szó szerint minden áruvá vált, beleértve az emberi életeket, a kisbabákat is, ezt pedig a színházi műfajokat illetően, egyfajta modern operaként jelenítette meg. Az előadás zeneszerzője Irena Popović, a díszlettervező Marija Kalabić.
A szereplők Búbos Dávid, Fülöp Tímea, Grgić Nikoletta, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor és Verebes Andrea, valamint két zenész, Szerda Árpád és Ábrahám Máté.
Mészáros Gábor szerint ez az előadás olyan, mint egy musical:
– Mivel zenés műfajról van szó, annyiban volt más a próbafolyamat, hogy az improvizációs gyakorlatok során is főleg énekeltünk. Harmadszor dolgoztam Kokannal. A próbák idején azzal is foglalkoztunk, ami tulajdonképpen Maja Pelevićet is késztette a darab megírására, hogy manapság már a kisbabákat is nyíltan árucikként kezelik. Láttunk is videókat cégekről, amelyek szinte gyárként működnek, béranyasági szolgáltatást nyújtanak, amikor pedig a pandémia idején a megrendelő szülők nem bírták átvenni a csecsemőket, úgy beszéltek róluk, mintha visszamaradt árucikkek lennének. Sajnos ez is jelen van a kapitalista világban, és ez nagyon megrázó. Az előadást nem könnyű játszani. Az ének és tánc miatt is nagy összpontosítást igényel, de ez a csapat szerintem ismét jól teljesített – mondta Mészáros Gábor.
Kucsov Borisz is harmadszor dolgozott Kokannal:
– Úgy érzem, barátok vagyunk, ez már több mint munkaviszony. Az előadást végig zene kíséri, és ettől nagyon izgalmas. A próbákat énekléssel kezdtük, utána foglalkoztunk a jelenetekkel. A szöveg inkább versformájú. Kihívás volt színpadra állítani és az is, hogy az ilyen nehéz témák – mint amilyen a gyermekek tárgyként kezelése, a nemek közti egyenlőtlenség –, kiváltsák a kellő hatást, de az előadás szórakoztató is legyen. Azt gondolom, hogy különleges formát kapott, számunkra olyan játszani, mintha egy koncert lenne, miközben rendkívül fontos a nézővel való kommunikáció is. Az előadás teljes egészében támaszkodik a kapcsolatra, amely a színészek és a közönség közt alakul ki – tudtuk meg Kucsov Borisztól.
Fülöp Tímea ismét bizonyíthatott koreográfusként is:
– Számomra megtisztelő, hogy miután Kokan Mladenović rendező látta az Urbán András rendezésében készült Csókos Asszony Lovagjai című előadásunkat, rögtön felkért, hogy dolgozzak vele koreográfusként is a következő produkciónkban. Azt persze akkor még nem tudtam, hogy a mozgást illetően ez ekkora kihívás lesz, hiszen teljesen mást kellett nyújtanom mint az eddigi munkáim során. Kemény volt a próbafolyamat, ezért sokszor a próbaidőn túl is dolgoztunk. Ilyenkor igyekeztünk letisztultabbá tenni a mozgással összefüggő részeket, és még többet gyakorolni, hogy teljes mértékben megvalósítsuk azt, amit a rendezővel elképzeltünk. Óriási munka áll mögöttünk. Bátran kimondhatom, hogy a kollégáim és a munkatársaim mind-mind hősök, hiszen olyan munkát vittek véghez, ami nagy koncentrációt igényelt. Egy különleges, vagány, bátor előadás született, amely ismét görbe tükröt tart elénk. Az utolsó kislányok a földön című produkciónk talán az utolsó utáni figyelmeztetés az emberiségnek. Szeretettel várjuk rá a kedves nézőket – mondta Fülöp Tímea.
Búbos Dávid, aki másodszor dolgozott Kokan Mladenović rendezővel, izgalmasnak tartja az előadást formájában is:
– Nem volt könnyű a szöveget ily módon színpadra emelni, hogy az működjön az élő zenével, tőlünk pedig fokozott koncentrációt igényel az előadás játszása. Szeretem a zenés produkciókat, de úgy gondolom, színészileg nem az erősségem, így kihívást jelentett a számomra. A témáról némileg egy disztópikus sci-fi világ jut az eszembe, ahol minden, ami emberi, a kapcsolatok és a gyermekvállalás is biznisszé válik. Mi ezt most kifejezetten az anyaságra, a gyermekvállalásra vetítettük ki, de azt hiszem, ha manapság bármilyen témát áthelyezünk egy disztópikus világba, nagyjából ugyanide kötnénk ki. Sajnos máris ilyen világban élünk és ez csak tovább erősödik. A próbák során sokat nevettünk, sírtunk és improvizáltunk. Nehéz, de élménydús próbafolyamat volt, a bemutató pedig szép lezárása az évnek – hallottuk Búbos Dávidtól.
Verebes Andrea először dolgozott Kokan Mladenovićtyal, de már egyetemistaként és utána is több általa rendezett előadást látott:
– Mindegyik valami miatt megfogott, izgalmasnak tartottam azokat is, amelyeket a KDSZ-ben rendezett. Amikor kiderült, hogy vele fogunk dolgozni, nagyon megörültem, de volt bennem egyfajta lámpaláz is, hogy milyen lesz a vele való munka. Szerencsére volt időnk arra, hogy kísérletezzünk, improvizációkat, etűdöket csináljunk a témához kapcsolódóan. A szöveget rögtön megkaptuk, mégis kötetlen formában tudtunk kísérletezni, ezzel párhuzamosan pedig kötötten dolgoztunk a zeneszerzővel és a szöveggel, a librettóval. A zenés előadás, amit végig énekelünk, mindannyiunknak nagy kihívás. Nagyon kell összpontosítani, mert egy pillanat és ránk kerül a sor, emiatt a zenének a fejünkben kell lennie. Ami nagyon sokat segít, hogy a zenészek élőben kísérnek bennünket, mert így alkalomadtán profi módon kisegítenek bennünket. Előre felvett zenével ezt képtelenség lenne kivitelezni – tudtuk meg Verebes Andreától.
Az előadásban Grgić Nikoletta, az újvidéki színművészeti akadémia mesterszakos hallgatója is játszik:
– Kísérem a KDSZ munkáját, és több olyan előadást is láttam, amelyet Kokan Mladenović rendezett. Felemelő érzés szerepelni az új produkcióban, már az elején biztos voltam benne, hogy nagyon intenzív próbafolyamat vár rám és páratlan élményben lesz majd részem. Eleinte nagyon izgultam a próbák előtt, folyamatosan kattogott az agyam mindenféle apróságon, de most már tudom, hogy van egy pont amikor túlzásba eshetek és le kell állnom. Az, hogy ezekkel az emberekkel dolgozhattam, csak még nagyobb löketet adott a munkához. Mindenki aki részt vett az előadás készítésében, tényleg szereti a munkáját, elveszni a részleteiben, kutatni és keresni a kiutat, az újabb és újabb megoldásokat. Ez a munka kiváló lehetőség egy végzős hallgatónak. Sok új ismeretet és jó élményt vihetek magammal – mondta Grgić Nikoletta.
