Újabb fejezetéhez érkezett a koronavírus elleni kínlódás, megkezdődött a polgárok oltása, először az idősekkel kezdték, hiszen ők a legveszélyeztetettebb társadalmi csoport. A gyerekek meg csak nézik, mi a fene történik itt, és nagyon várják már, hogy mikor lesz vége az egésznek. Egyszer hetente eljárunk a nagyszülőkhöz ebédre, most azonban felvették az oltást, és még nem hat, addig úgy döntöttünk, nem találkozunk. A gyerekeknek már nagyon hiányoznak, de ez van.
A február meglehetősen bolondosra sikeredett, az egyik hétvégén még pólóban jártuk a hegyeket, szedtünk hóvirágot, láttuk, hogy virágzik a som meg a mogyoró. A manók nagyon belelendültek, úgyhogy egyre hosszabb túrákra lehet velük menni, múltkor felfedeztünk egy újabb barlangot Paragovo és Popovica között, na nem azt a mindenki által ismertet, a valamikori kőtörőnél, hanem egy eldugott helyen. Nagyon tetszett nekik, bementünk, feltérképeztük, úgyhogy ha ezután erre járunk, mindig megnézzük. Mikor felértünk Popovicára, rengeteg kirándulóval találkoztunk, a szép idő sok embert vonzott a természetbe, és még Előd tornatanárjával is összefutottunk, aki egy iskolai csoportot vezetett az Orlovo bojište elnevezésű kilátóhoz. A popovicai turistautakon rengetegen voltak dél körül, és ekkor jött a kellemetlen meglepetés. Jött pár „faszagyerek" quadokkal (négykerekű, kisebb méretű terepjárók), „felszántották" a turistautakat, tele lett a levegő benzinbűzzel. Aztán megálljt parancsolt nekik egy nagyobb csoport kiránduló, elkezdték őket szidni, és elállták az utat, úgyhogy kénytelenek voltak visszafordulni. Borzasztó kárt okoznak a Fruška gora Nemzeti Parkban ezek a terepjárós primitív alakok, tönkreteszik a turistautakat, veszélyeztetik a kirándulók biztonságát, és elriasztják a vadakat. A quadosok aztán visszafelé a gyerkőcöktől is kaptak hideget-meleget, olyan gyorsan elpucoltak, amilyen gyorsan jöttek. Kár, hogy a karhatalmi erők kesztyűs kézzel bánnak velük, mert ha alaposan megbüntetnék őket, nem jutna eszükbe többé a környezet rombolása. Útközben szedtünk pár vesszőt Csilla rendelésére, mert ezekre futtatja a szobai növényeket. A legutóbb szedett vessző a növények mellett ki is hajtott, úgyhogy kis rózsabokrunk is lesz hamarosan.
Aztán pár nap múlva újra jött a hó meg a fagy, nem sok hó esett, csak újra hideg lett. Mi idősebbek már megörültünk, hogy jöhet a tavasz, a végén azonban a kicsik örülhettek, kaptak még egy-két hetet a télből.
Este a vacsoránál a kicsik mindig megtárgyalják a legaktuálisabb heti dolgokat, legutóbb a szexről beszélgetett Kata meg Márk, hogy mi is az valójában, meg hogy van az a durex, ami feltétlenül kell hozzá, mert a magból gyerek lesz. Aztán Előd is bekapcsolódott a dumába, egy ideig fülhallgató volt a fülében, úgyhogy csak a magot hallotta, és a maghasadásról kezdett beszélni a két porontynak. Aztán az atombomba történetén keresztül elérkezett a hidrogénbombáig, mire Kata lelkesedve azt mondta: Hú, csinálunk egyet?
