Még pár nap, és ennek az évnek is annyi, úgy elröppent, mintha csak aludtunk volna egyet. Nemrég még rügyek nyíltak az udvarban, mostanra pedig már befejeződött az őszi tanév, ezerrel megy a lustálkodás.
A suliban remekeltek a gyerkőcök, Májki elsős, Kata másodikos, számukra még nem jött el a „komoly játék”, de az új ismereteket tökéletesen elsajátították. Előd viszont már hetedikes, és a nagyfiúnál végre nem következett be a tanév derekára jellemző „lazítása”, tanult az elmúlt évek keserű tapasztalataiból, amikor az utolsó pillanatokban kellett javítani ötösre.
A karácsonyi ünnepek szépen teltek, a család összejött, volt halászlé, bor, zserbó, gyertya, karácsonyfa, ajándék, nagyapa, nagyanya, szóval minden, ami beletartozik.
Itt az ideje azonban felrázódni a téli szundikálásból. A szilveszter éjszakája itt van a nyakunkon, úgyhogy kicsit komolyabban kell tervezni, hogy minden készen álljon a bulira. A gyerkőcök már nem túl kicsik a szilveszterezésre, de nem érettek még az önálló bulizásra, ezért kihasználjuk, amíg lehet, és közösen újévezünk velük.
A sütést, főzést nem hagyjuk az utolsó napra, ezért kiosztottuk a háromnapos munkatervet, amely érvényes a felnőttekre és a gyerkőcökre egyaránt. A kicsik persze a éjjelezést várják a legjobban, attól nagyon bepörögnek, Előd már lazábban kezeli az egészet.
Kata és Májki a dekoráció mesterei, rájuk lett bízva a díszítés előkészítése, és már napok óta vágnak, ragasztanak, terveznek, mit hova akasztanak fel, milyen színűek legyenek a konfettik, lufik vagy az újévi sapik. Ezenkívül segítenek majd az ünnepi vacsora elkészítésében, a sütemények kitervezésében és megsütésében. Előd nem ugrál annyira a szakácskodásért, így őrá lett bízva a bevásárlás, hiszen elég nagy már ahhoz, hogy jókora megrendeléseket is hazacipeljen. Ha minden az újévi projektum szerint alakul, akkor egy nappal előbb megsütöm a malacot, jó ropogósra, így a kicsik is megnyalhatják az ujjukat utána. Az oroszsaláta nem maradhat ki a menüből, habár a gyerekek szerint ez úgy néz ki, mint az okádék, de Csillával mi szeretjük. A manóknak külön kukoricasaláta készül, azt viszont nyakalják alaposan.
A kaja és a pia természetesen fontos része a szilveszteri hangulatnak, és az sem mellékes, hogy újra együtt ünnepelhetünk, de a tűzijátékot is szeretjük megnézni, a televízióban a himnusz mellett, és élőben is, a teraszról. Az idén azonban hagyományrombolók leszünk, mert úgy beszéltük meg, hogy vacsorázunk egy nagyot, aztán szépen felmegyünk a Péterváradi várba, és onnan csodáljuk majd az éjféli városi tűzijátékot. Valószínűleg nagy lesz a forgalom, de a havazást is nagyon várjuk, fohászkodunk, és talán megkönyörül rajtunk ez a változó klíma: legyen szép fehér a szilveszter!
