A mai fiatalok zöme szoros kapcsolatban van az internetes világgal. A sokat emlegetett online számítógépes játékok és filmek mellett különféle közösségi hálók széles kínálata elérhető a számukra különösebb nehézség nélkül. Elektronikus postacímük, felhasználónevük és jelszavuk van, fényképeket, videókat készíthetnek okostelefonjukkal. Szabadságuk gyakorlatilag határtalan, de legalább ugyanennyire sebezhetővé is váltak. Az ellenőrizetlen információk sokasága vált számukra bármikor elérhetővé, és ők is elérhetővé váltak sokszor ellenőrizhetetlen mértékben. Nem véletlen, hogy az internetes bántalmazás fókuszában a fiatalok állnak.
Az internetes zaklatásnak szakirodalma van, és az utóbbi években komoly méreteket öltött világszerte. Számtalan iskolás esik áldozatául iskolai évei alatt. Sokan próbálják elbagatellizálni, de a valóság az, hogy mindazok a tanulók, akik áldozatául esnek enyhébb-súlyosabb formában, hosszú távon viselik a következményeit. A bántalmazás megfélemlítés, erőszakoskodás, terrorizálás, kegyetlenkedés, elnyomás. Három jellemvonása van, az ismétlődés, a szándékosság és az egyenlőtlen helyzet. Az internetes bántalmazás során az elektronikus kommunikációs technológiai eszközöket használják fel a bántalmazók. Céljuk a másik fiatal megalázása, nevetségessé tétele, kiközösítése, negatív színben feltüntetése. Sokféle formája van. Az áldozat üzenőfalára bántó üzeneteket írnak ki, sértő, fenyegető üzeneteket küldenek neki. Létrehozhatnak hamis adatlapot, ahonnan hozzászólásokat küldenek a nevében, ami a lejáratását célozza. Szétküldenek fényképeket, videókat, amelyek előnytelen, nevetséges, vállalhatatlan színben tüntetik fel őt. Feltörik a jelszavát és közzéteszik bizalmas dolgait, rosszindulatú pletykákat terjesztenek róla. Sokszor viccelődésnek állítják be a megalázását. Akiket az internetes világban piszkálnak, azt általában az iskolában sem hagyják békén; az elektronikus eszközök és a világháló egy pluszlehetőség. Az elkövetők között nagy népszerűségnek örvend a bántalmazás internetes módja. Ennek több oka is van. Mivel az internetes kommunikáció alkalmas az anonimitás könnyebb megőrzésére, így az a bántalmazó nehezebben azonosítható be. A visszajelzés is kevésbé biztosított, hiszen a számítógépes felület által a másik érzései nem olyan egyértelműek, mint direkt kommunikáció során. A közvetlen visszajelzés hiánya fokozhatja a szavak brutalitását. Könnyebb poénnak, viccnek nevezni utólag a másikat sértő megjegyzéseket. Mivel az internetes bántalmazás könnyen nyilvánossá válik, ezért gyorsan lehetnek súlyos következményei. Nehéz fellépni ellene, mert sokszor az áldozat sem lehet biztos, hogy ki van az őt ért kegyetlenkedések mögött, ahogy abban sem, hogy a letörölt tartalmak, szégyent hozó fényképek, hozzászólások újra felütik-e fejüket valahol.
Tapasztalatom szerint az internetes bántalmazás iskolások körében egyáltalán nem ritka, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják. Egy rövid Facebook-körút, és a gyerekek nyilvános fényképhadai alá írt hozzászólások között könnyen ráakadhatunk bántó, csúfolódó, kirekesztő megnyilvánulásra.
Az internetes zaklatást átélő fiatalok számára fontos, hogy a szülő és a szakember (osztályfőnök, pszichológus, mentálhigiénés tanácsadó) többirányú segítséget nyújtson. Egyrészt az azonnali praktikus megoldások, hogy hogyan lépjenek fel a zaklatók ellen, például hogyan jelentsenek álprofilt, hogyan töröltessenek fényképet, hogyan zárkózzanak el kéretlen tartalmaktól és kellemetlen ismerősöktől a közösségi hálón, másrészt ugyanilyen fontos a bántalmazást átélt fiatal érzelmi támogatása. Fontos, hogy a bántalmazás elszenvedője ne érezze magát hibásnak a kialakult helyzet miatt; akármit tett, a bántalmazás a bántalmazó felelőssége. Ha iskolatársakról van szó, akkor az iskola bevonása és együttműködésre késztetése is a fontos lépések közé tartozik. Nem mindig jut az iskolai dolgozók tudomására a zaklatás, ezért az internetes zaklatás megszüntetésében is kiemelt szerepe lehet az iskola és a család együttműködésének. Az iskolának természetesen kötelezettsége is megtenni a megfelelő lépéseket, amennyiben bántalmazásra derül fény, amibe nemcsak az iskolai pedagógiai munka, hanem a rendőrség vagy egyéb szervek értesítése is beletartozik, amennyiben az eset súlyossága azt támasztja alá.
Nem utolsósorban a prevencióra is hangsúlyt kell fektetni. Ez egyrészt a biztonságos internethasználat alapelveinek és technikai elemeinek az elsajátítását jelentheti, például hogy milyen és mennyi fényképet teszünk fel magunkról a világhálóra, mit osztunk meg, és kikkel. Másrészt ide tartozhat a gyerekek önismeretének és önbecsülésének az erősítése rendszer- és családszinten, a konfliktuskezelési módszerek elsajátítása. Az iskolai közösség csoportkohéziójának erősítése, az internetes bántalmazásról szóló tartalmak megvitatása csoportosan és egyénileg a gyerekekkel.
A mai társadalomban a bántalmazás nem ritka, gyerekközösségben a világháló hozzáférhetősége miatt különösen elterjedőben van az internetes bántalmazás. Annyit tehetünk, hogy a saját környezetünkben próbálunk célzottan fellépni ellene. A gyerekek számára, akik áldozattá váltak, nagyon fontos, hogy segítséget kapjanak.
