A reklámok életünk megkerülhetetlen részévé váltak az utóbbi évtizedekben. Számtalan formában találkozhatunk velük. Az utcán óriásplakátok, a postaládában szórólapok, az üzletekben ingyenes reklámújságok, a tévében kisfilmek, reklámblokkok, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsem. Önmagában nem is lenne baj azzal, hogy felhívják a figyelmünket bizonyos újonnan forgalmazott termékekre, melyekről nem biztos, hogy más módon tudomást szerezhetnénk, inkább azzal van a baj, hogy jelenlétük, előfordulásuk sok esetben tolakodóvá vált. Leginkább a tévéfilmek nézését zavarják meg az örökös reklámbejátszások, melyek az unalomig ismételgetik ugyanazoknak a termékeknek az előnyös tulajdonságait.
Ha már a zavartalan filmélménytől a bejátszásoknak „köszönhetően” el kell búcsúznunk, és időt szánunk a reklámok nézésére, azt kell tapasztalnunk, hogy a minden bizonnyal sok pénzért készített reklámfilmek olykor igen különös, mondhatjuk úgy is, hogy fantáziadús szövegeket tartalmaznak, melyek értelmét nehéz kibogozni. Példaként említhetjük az egyik gyógyszerreklámot, amely egy bizonyos intim, női betegség megoldására egy olyan tabletta vagy kúp alkalmazását szorgalmazza, melynek használata után – ahogy a reklám hirdeti – „a tested újra dalra fakad”. Igen szokatlan az újra dalra fakadó test képzete, ami egyben azt is feltételezi, amiről eddig még nem hallottunk, hogy a dalra fakadás egyébként is a test jellemző vonása lenne. Az pedig tényleg különös, hogy mindezt egy kúp vagy tabletta használatához kapcsolja. Ha jól értem, valójában azt szeretnék sugallni, hogy a gyógyszernek köszönhetően a páciens jól fogja érezni magát. Lehet azonban, hogy az ilyen egyszerű megfogalmazás távol áll a reklámozás alapkritériumaitól, mert nem figyelnének fel rá az emberek, ezzel szemben a fenti fantáziaszülemény a reklám készítői szerint komoly érdeklődést válthat ki.
Másik gondolkodtató példára egy torokfájás elleni tabletta reklámozása során figyelhetünk fel. Ebben az esetben, miután megismerkedhettünk a torokfájás kellemetlenségeivel, és tájékozódhatunk a megoldást jelentő gyógyszerről, a reklámban elhangzik egy talányos mondat: „A műsornak legyen vége!” Mire vonatkozik itt a műsor, aminek a végét szeretnénk? Lehetséges, hogy a torokfájásra, ez lenne észszerű, de a torokfájás miért műsor? Vagy van a reklámban még valamire való utalás, amit első (és sokadik) hallásra sem vettünk volna észre? Hát itt marad egy kis fejtörő, kérdőjelekkel.
Kedvenc példáim közé tartozik a kis reklámvideó, amelyben a kellemetlen hasi panasszal, a puffadással és ennek megoldását jelentő gyógyszerrel foglalkoznak. A videó lejátszása során elhangzik a megfellebbezhetetlen igazság, mely szerint „a puffadás kortalan”. Hát hogy lehet kortalan a puffadás? Ennek alapján kortalan lehetne a nátha, a köhögés és minden olyan tünet, ami az emberre jellemző, illetve bármelyik embert bármikor elfoghat. Nyilvánvaló, hogy pontosabban kéne megfogalmazni az alapgondolatot, nevezetesen azt, hogy a puffadás a legkülönbözőbb életkorú embereknél is előfordulhat mint kínos, kellemetlen panasz. Életkora ugyanis az embernek van, és nem a puffadásnak.
A fenti példákat a gyógyászat területéről emeltük ki. Nem véletlen, hiszen az embereket általában is érdeklik az egészségükre vonatkozó újabb fejlemények, eredmények, gyógyszerek, ezekre jobban odafigyelnek. Ezt kihasználva a reklámok jelentős részét is a gyógyszerreklámok, az egészség megőrzését célzó információk, az új termékek piacra dobását propagáló, a régiek népszerűségét fokozó, a közfigyelmet növelő törekvések töltik ki. Célszerű lenne – és talán még hatékonyabb is –, ha nem kellene a reklámok értelmezése körüli fejtörőkön gondolkodni.
