Az elesett szó a mindennapi beszédhelyzetekben igen gyakran fordul elő. Sok jelentését ismerjük és használjuk, sőt a szövegkörnyezettől függően a szófaja is többféle lehet. Aki elveszítette az egyensúlyát, és földre került, az elesett, aki háborúban meghalt, az elesett, az ellenség kezére került vár, város elesett, aki nem kapta meg a várt előnyt, hasznot, az elesett a jó állástól, jövedelemtől, és ezeken kívül is még több jelentése van az elesett igei alakjának. De lehet főnév is, ha például azt mondjuk, hogy az elesetteknek (a hősi halált halt katonáknak) állítunk emlékművet. Melléknévi alakban az elesett hősökre emlékezünk, vagy olyan személyre gondolunk, aki szerencsétlen, szegény, vagy pedig beteg és gyenge egészségi állapotban van. Még egy dal is eszünkbe juthat az elesett szóról: Elesett a lúd a jégen, Majd felkel a jövő héten… Az elesett lúd arra utal, hogy pórul járt, ami lúdról lévén szó, nem is csoda, hiszen a lúd nem tartozik éppen az okosnak tartott állatok közé. Szólásként is használatos átvitt értelemben annak kifejezésére, hogy valaki bajba került.
Korántsem merítettük ki az elesett szó számtalan szótározott jelentését. Úgy látszik azonban, hogy a mai beszélő számára ez a sokféle jelentés mégsem elegendő, mert újabban napról napra olyan szövegkörnyezetben is használják, amelynek hallatán az ember felkapja a fejét. Élőbeszédben még nemigen hallottam ezt az újfajta jelentésváltozatot, de a médiában annál gyakrabban találkozom vele. Elesett a Déli pályaudvar! – olvasom a figyelemfelkeltő címet. Te jó ég, mi történhetett? Aztán kicsit később: Elesett a vonatforgalom! Nem sokkal ezután: Elesett az M0-s! Aztán egy másik cikk címéből arról a sajnálatos „tényről” is tájékozódhatunk, hogy Budapest is elesett. Mielőtt teljesen megrémülnénk, és arra gondolnánk, hogy általunk nem ismert ádáz csapások következményeként állt elő ilyen végzetes helyzet, jól tesszük, ha beleolvasunk a hatásvadász című „tájékoztatásokba”. Valójában ugyanis arról van szó, hogy felsővezeték-szakadás miatt egy órát késnek a vonatok, illetve baleset miatt torlódás alakult ki az autópályán, Budapest pedig olyan értelemben „esett el”, hogy nehezen lehet közlekedni a városban. Való igaz, hogy mindezek a körülmények számtalan bosszúság forrásai az érintettek számára, de a megfogalmazás végzetszerűsége túlzás és félrevezető. Jobb lenne talán a tény- és tárgyszerű tájékoztatásnál maradni, bár manapság a hatásvadászat és a túlzások korát éljük. Vagy – és ez is egy megoldás – ne kapjuk fel a fejünket minden meglepő, túlzottan felfokozott blikkfangos szövegre, és beletörődő nyugalommal olvasgassuk a cikkeket. És tanulgassuk az „újbeszédet”, hogy követni tudjuk a mai kommunikáció megannyi újítását.
Hát, nem könnyű feladat ez annak számára, aki ragaszkodna az anyanyelv hagyományosan kialakult használatához. Már csak azért is ragaszkodna, mert elvárná, hogy meg lehessen érteni azt, amiről tájékoztatni szeretnék. Mit kezdjünk például az alábbi szöveggel, melyet szintén „hírként” kívántak tudomásunkra hozni? Lefordult a forint – olvasom, és fogalmam sincs, mit jelent ez. Tovább olvasom, és sajnos akkor sem értem. A szöveg további része így szól: „Nem tudja a forint, merre induljon. Hétfőn járt már pozitív és negatív tartományban, de komoly kilengések nincsenek.” Akkor most mi van? Nem történt semmi lényeges? Nincs számottevő változás? Ha így van, akkor minek kell írni róla, és hová fordult le a forint? Egyáltalán, még ha történt volna lényeges változás, a lefordult szó vajon alkalmas arra, hogy kifejezze e változás jelentését? Úgy vélem, nem, ez is egy hatásvadász újítás, ami jelen esetben abból szeretne hírt kreálni, aminek nincs is hírértéke.
De térjünk vissza ahhoz, hogy mi mindenre mondják újabban, hogy elesett. A közlekedést érintő valamely kellemetlen vagy veszélyes helyzetre elsősorban. Említsünk meg néhányat ezek közül! Elesett a MÁV, az M1-es autópálya, Budapest belvárosa, az egyik határátkelő, a vonatforgalom és annak biztonsága, a körgyűrű, a német közösségi közlekedés és még sok minden. Úgy vélem, hogy e helyzetek megnevezésére tökéletesen alkalmasak a megszokott kifejezések, például „késnek a vonatok”, „fennakadás a vonatközlekedésben”, „szünetel a vasúti forgalom”, „torlódás az autópályán”, ráadásul ezek még többet is elárulnak a probléma jellegéről, mint az újonnan használt elesett szó.
