A Vajdasági Tehetségsegítő Tanács az elmúlt tizenhárom évben több területen létrehozott és szervezett szinte már megszámlálhatatlan programot. Legkiemelkedőbb célja a tehetségápolás, illetve a tehetséges diákok felfedezése, fejlesztése, felkarolása. Kétségkívül példamutató szerepet tölt be a vajdasági közösség számára. A múltról, a jelenről, a sikerekről, a tevékenységekről De Negri Ibolyával, a Vatt elnökével beszélgettünk.
Hogyan, mikor és miért született meg a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács?
– A Vajdasági Tehetségsegítő Tanács (Vatt) 2010-ben, pedagógusok kezdeményezésével, önszerveződésből alakult meg. Abban az időben az anyaországnak már egy nagyon jól működő szervezete volt, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, a Matehetsz, akik a határon túli tehetséggondozást is szárnyuk alá vették. A megalakult Vatt, amely az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének égisze alatt működik, a vajdasági magyar nyelvű diákok, pedagógusok tehetséggondozását tűzte ki célul. Segítségként számos szakmai képzésen, programon, konferencián vettek részt, és vesznek részt még napjainkban is pedagógusaink az anyaországban, annak érdekében, hogy minél szakszerűbben, jó módszerekkel, jó gyakorlatokkal hatékonyan folytassák a tehetségápolást. Már a kezdetekben kapcsolatot építettünk ki más határon túli magyar tehetségtanácsokkal, így kialakult egy Kárpát-medencei szintű kapcsolat e téren. A Vatt elsődleges munkája abban valósult meg, hogy feltérképezze, hogy Vajdaságban melyek a tehetséggel kapcsolatos szervezetek, intézmények, illetve hogy milyen programok, rendezvények folynak. Ott, ahol már érdemi munka alakult ki, a szervezetek tehetségpont-akkreditációt szereztek, és bekerültek egy Kárpát-medencei szintű tehetséghálózatba. A kezdeményezésnek nagyon szép volt a visszhangja, sok oktatási intézmény, főleg általános iskolák és civil szervezetek kapcsolódtak be, szakmai központok alakultak, ahol a tehetségekkel foglalkoznak. A tehetségsegítő tanács horizontális irányítást folytat, kapcsolatot tart fenn a tehetségpontokkal szakmai téren, ennek érdekében szakmai fórumot tartunk minden évben, ahol megbeszéljük, hogyan folyik a tehetséggondozás egy-egy szervezetben, hogyan folyik a munka a Vajdaság különböző területein, szórványban vagy tömbben, melyek a tehetséggondozás szépségei és nehézségei. Tehetségpontjaink Adán, Bácskertesen, Csantavéren, Csókán, Óbecsén, Szabadkán, Tornyoson, Tóthfaluban, Törökbecsén, Újvidéken és Zentán vannak.
De Negri Ibolya, a Vatt elnöke
Hogyan fogalmazná meg a Vatt célkitűzését?
– Célja a vajdasági általános, középiskolai és felsőoktatásban részesülő diákok tehetségápolása. Feladata, hogy vajdasági szinten összefogja a tehetségsegítő kezdeményezéseket, és egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként kialakítson az adott területen optimális együttműködést a szakmai, társadalmi és gazdasági erőforrások között. A Vatt folyamatosan bővíti azt a hálózatot, amely közvetlen és közvetett segítséget nyújt a tehetségfejlesztő programok bővítéséhez és fenntarthatóságához. Számunkra a tehetségígéretekkel, tehetséges diákokkal való foglalkozás a fontos, az, hogy a felismert képességeket szakmai segítséggel fejlesszük. A tehetséggondozás alapmodellje három tényezőre épül, ahhoz, hogy a tehetség kibontakozzon, ezek: a kreativitás, az átlagon felüli képesség és a feladat iránti kötelezettség. Ezt a modellt 1997-ben Czeizel professzor kibővítette. Hozzátette ugyanis, hogy ezeken az adottságokon kívül nagyon fontos még a motiváció is, valamint a külső tényezők: a család, az iskola, a társadalom és a kortárscsoport. Tehát ahhoz, hogy valaki sikeres egyénné váljon, nagyon sok mozaikból tevődik össze az élete. Először kétségtelenül a családnak kellene felismernie azt, hogy a gyermeknek van-e valamilyen irányítottsága, erőssége, talentuma, utána ezt az iskolában kellene fejleszteni, illetve az egyén tanulmányai folyamán lehetőségeket biztosítani a siker útjához. Fontosnak tartjuk, hogy legyenek olyan tehetségsegítő programok, amelyek minden tehetségterületre kiterjednek, komplex tehetségfejlesztéssel foglalkoznak a kezdetekben, majd kisebb csoportokban mentorálással. A tehetségfejlesztéssel kapcsolatban a tudomány, illetve a kutatás azt bizonyítja, hogy kiskorában a gyermek még mindenre fogékony, még sokszínű az érdeklődése, de később megmutatkozik az erőssége, adottsága egy bizonyos szak iránt, és ezt kell kibontakoztatni, ehhez kell szakmai, sőt anyagi támogatást is nyújtani. A legkorábban a gyermeknél a zenei adottságot vagy a képzőművészeti képességet lehet felfedezni. Óvodás vagy alsós korban lehet látni, hogy a gyermeknek van-e érzéke a zenéhez, valamelyik hangszerhez, illetve hogy szépen rajzol-e. Igazán hetedik–nyolcadik osztályos korban mutatkozik meg, hogy melyik az a terület, amelyhez a diáknak készsége van, ami iránt érdeklődik, ami kíváncsivá teszi, ekkor szükséges hatékony, szakszerű tehetséggondozó munka. A szakirányon kívül ugyanakkor oda kell figyelni a tehetség személyiségfejlesztésére, a tanuló belső lelkivilágának a megismerésére is, mert az is nagymértékben hozzájárul az egyén kibontakozásához. Az odafigyelés, a törődés mindenképp fontos, szülő, tanár, mentor részéről. Hozzátenném, hogy a szakirodalom még azt is leírja, hogy legalább évente 30 tehetséggondozó órát kell foglalkozni egy gyermekkel ahhoz, hogy bizonyos fejlődésre sor kerüljön.
Meséljen egy kicsit a tevékenységeikről, programjaikról!
– A Vajdasági Tehetségsegítő Tanács az elmúlt tizenhárom évben több területen folytatott programokat általános és a középiskolás diákok számára változó témakörökkel, más-más témaköröket megcélozva. Együttműködve a tehetségpontokkal, a természettudomány, képzőművészet, zeneművészet, hagyományápolás és a sport területén szerveztünk programokat. Emlékezetes volt 2015-ben a mentorálási programunk a zeneművészet területén, meghívtuk Pély Barna magyar zenészt és Sárik Péter jazz-zongoraművészt, azt követően Lajkó Félix tartott mentori programot, aki a Szabadkai Zeneiskolában a hegedű szakon tanuló diákokkal foglalkozott. A természettudomány területén a Cofman Judit tehetséggondozó hétvégi iskolában karoljuk fel a diákokat, ahol bővítjük a tudásukat, felkészítjük őket a versenyekre. A középiskolás diákok számára műhelymunkákat szervezünk több témakörben, illetve a szakközépiskolák számára versenyt rendezzünk Virtuális vállalatalapítás ‒ Ötlettől az üzletig címmel, a szakmák presztízsének növelése érdekében. Ez a csapatverseny a kreativitást, az alkalmazkodóképességet és vállalkozói rátermettséget helyezi előtérbe. Szeretnénk ugyanis, ha ezek a diákok a jövőben jó szakemberekké válnának. A Nemzeti Tehetség Program keretében évek óta tehetséggondozó programsorozatot tartunk 30 órában. A fényképÉSZ, zenÉSZ, építÉSZ, nyelvÉSZ, idén pedig a művÉSZ programot valósítjuk meg.
Dér Dianna felvétele
A tehetség kibontakozásához fontos a logikai gondolkozás, és ennek egyik eszköze már ősidők óta a sakk, a sakkozás. Még 2013-ban, megalakulásunkkor kapcsolatot építettünk ki a Polgár Judit által kidolgozott módszertani program elsajátításához, így pedagógusok képezték ki magukat erre a területre, szervezetünk tartott Sakkozni akarok!, Sakk határok nélkül tehetségnapot, tehetségprogramot. Rendezvényeink között van még a sokszínű tehetség, Színek és formák vagy a Csendéletfestő verseny. Idén tizenegyedik alkalommal rendeztük meg a Vajdasági Tehetség Gála díjkiosztó ünnepséget, ahol bemutattuk és díjaztuk Vajdaság legtehetségesebb diákjait, általános iskolai, középiskolai és felsőoktatási szinten, valamint a Tehetség Szolgálatáért mentori, illetve életműdíj átadására is sor került olyan pedagógusok számára, akik életpályájuk oktató és nevelő munkája során kiemelkedő eredményeket értek el. A gála azzal a céllal jött létre, hogy eszmei kitüntetésben részesítse azokat az ígéretes és kiváló tehetségeket, akik eddigi munkájuk révén számos sikert értek el valamely tehetségterületen: társadalomtudomány, természet, zene, képzőművészet és sport. Ma már több mint 250 képpel ellátott név szerepel az ún. Tehetségkódexünkben. Tehetségnagyköveteink közt szerepel Rúzsa Magdi énekes, aki a TV2 Megasztár című tehetségkutató műsorának győzteseként vált ismertté, valamint dr. Várady Tibor jogász, akadémikus, aki a jogtudományok doktora címét a Harvardon szerezte meg. Ők a példái annak, hogy a tehetség sikert eredményezhet. Kiváló Tehetség díjban részesült, a teljesség igénye nélkül, Csizmadia Anna, aki 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva verseny és tévéműsor szólóének és hangszer kategóriáját, Zabos Regina énekes, Fenyvesi Anna Zsófia asztaliteniszező, Kovács Tamás színész, Bakos Evelin, aki most egy kutatóintézményben dolgozik külföldön. Született Tehetség díjat kapott egyik évben Lakatos Vivien hegedűs, Borbély Jácint zenei tehetség vagy Orsovai Hedvig zongoraművész. A vajdasági tehetségeket Kárpát-medencei szintű díjakra is jelöljük, a Felfedezettjeink kategóriában fiatalokat, illetve a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjra kiemelkedő pedagógusokat, tehetséggondozókat.
A magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából lebonyolítói vagyunk az Ady Endre-ösztöndíjprogramnak, amely a szociálisan hátrányos helyzetű, de tehetséges vajdasági diákoknak nyújt egyszeri ösztöndíjat, évente 38 ösztöndíj elnyerésére van lehetőség, általában ennek négyszerese a jelentkezők száma, ez is azt bizonyítja, hogy odafigyelésre, összefogásra van szükség szakmai és társadalmi téren környezetünkben ahhoz, hogy értékeinket a tehetséges diákjainkat ne veszítsük el. A tehetséggondozókra is odafigyelünk, akik számára képzéseket, műhelymunkákat, szakmai utakat biztosítunk, hiszen a pedagógusok munkáját szeretnénk fejleszteni. A tehetség kitartás, szorgalom, munka nélkül nem ér sokat. Buzdítani, motiválni kell a fiatalokat annak érdekében, hogy képességeiket kibontakoztassák, célokat kell meghatározni, amelyek nem mindig egyenes úton, hanem olykor rögös úton valósíthatók meg, de amelyek értéket képviselnek önmaguk, környezetük, társadalmunk körében. Nincs olyan nemzet a világon, amely megengedheti magának azt a luxust, hogy ne törődjön a rábízott tehetségekkel. A tehetségbarát társadalom kialakítása és fenntartása közösségünk célkitűzése kell hogy legyen, hiszen az egyén eredménye nemcsak a saját érdeke, hanem a társadalom, a nemzet érdeke is kell hogy legyen.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
