A nagy élelmiszer-áruházak minden termékből rengeteg fajtát kínálnak. Ember legyen a talpán, aki meg tud küzdeni a bőség zavarával, el tud igazodni a végtelenül sok hasonló termék között. Mert lássuk csak! Ha vajat szeretnénk venni, vásárolhatunk például Lidl, Spar, Tolle, President és még sok más néven árusított vajat, sőt márkázott vagy prémium kategóriás vajat, dán, finn, ír vajat, retró vajat, sózott vajat, vajat sütéshez, szendvicsekhez, különböző zsírtartalmú vajat és még ki tudja hányfélét! A sok új megnevezésű vaj között örömmel fedezhetjük fel a régi, jól bevált teavaj feliratú terméket, és elégedetten tesszük a kosarunkba. Ezt legalább ismerjük, habár ha belegondolunk, a nevét illetően lehetnek kérdőjelek. Miért teavaj a teavaj, mi köze lehet a teához?
Ha utána szeretnénk járni a kérdésnek, azt tapasztalhatjuk, hogy többféle magyarázat is létezik. Abban teljes az egyetértés, hogy teavajnak csak olyan terméket lehet nevezni, amelynek a tejzsírtartalma minimum nyolcvan százalék vagy ennél magasabb. Ez alatt más megnevezéssel lehet illetni az árut, vagy csak egyszerűen vajnak nevezni. De hogy miért éppen tea? Az egyik nézet szerint félrefordítás következménye lehet: a német Teebuttert fordították teavajnak, de a német eredetiben a Tee jelen esetben egy rövidítés lenne: a Teschen és az Erzherzögliche szavakból keletkezett, és egy Monarchia-korabeli tescheni tejüzemre utal, amelyben kiváló minőségű vajat készítettek. Más felfogás szerint viszont tényleg a teázáshoz köthető: a drága, kiváló minőségű vajat tea mellé fogyasztotta az elegáns társaság a délutáni teázásoknál.
Ha már a teánál tartunk, számos tea- előtagú összetett szavunk van, amelyeknek jelentése az esetek többségében már önmagában jelzi a teával, teázással való összefüggést, néhány esetben azonban kis gondolkodást, némi utánajárást igényel. A teatojás például – ha még emlékszünk ennek klasszikus változatára – egy fémből készült, lyukakkal ellátott, tojás alakú nyitható tartó, amelyet tealevelekkel megtöltve kis láncon lógattak be a forró vizet tartalmazó teáskannába. Igen alkalmas találmány volt, amelyet bizonyos idő elteltével kiemeltek a kannából, és máris iható volt a tea. Ma is kapható, különféle változatokban, sőt már sokszor nem is tojás alakú, hanem csak egy kis tartály, és nem feltétlenül fémből készül, hanem esetenként műanyagból, szilikonból. A teatojást illetően is felmerülhet azonban egy kérdés: e szónak a szótárak szerint van egy másik jelentése, amely kevésbé ismert. Eszerint ténylegesen tojást jelent, nagyobb méretű friss tojást. A teával való összefüggése azonban nem nyilvánvaló.
Egyértelmű viszont a teasütemény, teakeksz (száraz, vékony, általában édes sütemény) megnevezés teával való összefüggése. A teaház azonban nem mindig jelent egyértelműen teázót, a japán kultúrában pedig végképp nem. Ott ugyanis zárt körű rendezvények, teaszertartás, gésák jelenléte, valamint egy sajátos kultúra megannyi más megnyilvánulása jellemzi a teaház fogalmát, amelybe leginkább olvasmányélményeink alapján szerezhetünk betekintést.
Okozhat továbbá némi fejtörést a manapság szinte minden családban megtalálható teamécses jelentése. A teamécses igen alkalmas és meglehetősen biztonságos gyertyaféleség, hiszen henger alakú kis fémtartója megakadályozza a felborulást, ráadásul teljes egészében elég a benne levő viasz. Ma sokféle illatosított teamécses kapható, dekorációként és leginkább meghitt hangulat teremtésére használják. A teával való összefüggése teljesen elhalványodott. Úgy tartják, hogy régebben a teáskannák melegen tartására használták. A kanna alatt volt a tartó, és ebben égették a viaszt.
Még egy tea- előtagú szót vegyünk szemügyre, amelynél szintén gondolkodóba ejt a teának és magának a szónak az összefüggése. Teakolbász (vagyis čajna kobasica) – ez a kolbászfajta minden vajdasági élelmiszerboltban ott van a polcokon. Magyarországi előfordulása ilyen néven ritkább, de nagyobb élelmiszerüzletekben, szupermarketekben szintén megtalálható.
