Példamondatainkat, témáinkat a sajtóból válogattuk, általuk igyekszünk rámutatni a nyelvi és helyesírási hibákra.
Mire és miről emlékezünk? Megemlékezés a razzia áldozataira Újvidéken (címként).
Nyelvi bizonytalanságra utal a vonzatok téves használata. A megemlékezik igéhez, így a megemlékezés főnévhez is a -ról, -ről rag társul, míg az emlékezés főnévhez a -ra, -re. A helyes megoldást könnyen megtaláljuk, ha a kérdéses igéket vagy főneveket a rá és róla határozószókra cseréljük. Ezek ugyanis talán „erélyesebben követelik” a helyes megoldást: megemlékezik róla, illetve emlékezik rá. Még biztosabb a jó választás, ha kérdést teszünk föl: Mire emlékezünk, miről emlékezünk meg? A helyes mondat: Megemlékezés a razzia áldozatairól.
Profitból nyereség? A nyereség érdekében profitot kell termelni (címként).
Ne higgyük azt, hogy az interjúalany vagy az ülés felszólalója tévedhetetlen. Az is megtörténhet, hogy az újságíró félreérti a hallottakat, esetleg nincs tisztában a fogalmakkal. Az újság tudósításában az szerepel, hogy az ülésen elhangzott a fentebbi mondat. Ebben a formában azonban értelmezhetetlen, mivel a profit egyik szinonimája a nyereség. Mondhatnánk azt is, hogy a nyereség érdekében nyereséget kell termelni; meg azt is, hogy a profit érdekében profitot kell termelni, de mindkettő ugyanúgy érthetetlen és értelmetlen, mint a példamondat.
Töpörtyűnév-kínálat. Töpörtőfesztivál és farsangi felvonulás (újságcím).
Bevallom, amikor először olvastam (vagy hallottam a rádióban?) a tepertő szót, nagyon erőltetettnek, ellenszenvesnek tűnt, hiszen mifelénk kizárólag a töpörtyű „volt forgalomban”. Azóta sem barátkoztam meg igazán vele, nem is írtam le vagy mondtam ki, de ettől még használatos és használható.
De lássuk, honnan ered a töpörtyű (nem a tepertő) szavunk! A szakemberek szerint a töpik (töpörödik) szó a forrása. Erről így ír az igen régi, a 19. században kiadott Czuczor–Fogarasi-szótár: „Túl a Dunán mondják bogyós, leves gyümölcsökről, midőn nedveik kipárologván asznak, öszvezsugorodnak. Töpik a szőlő, szilva, baraczk, berkenye, lasponya. Innen, töpött szőlő, szilva, am. aszott szőlő, szilva.
Szabatosan véve a töpik és aszik között az a különbség, hogy a töpés egyedül a nap melege vagy túlérettség következtében történik, ellenben az aszás mesterséges meleg vagy tűz által is eszközöltethetik, pl. midőn a gyümölcsöt kemenczében aszalják.”
A töpörtyű köztudottan úgy keletkezik, hogy a szalonnát kisütik, eközben összetöpörödik. Az értelmező szótárunk szerint a töpörtyű főnév mellett létezik a kissé népies alakja: a tepertő, a tepertyű ritka változatnak számít, a töpörtő pedig tájszónak.
A példamondatunkban szereplő töpörtő tehát tájszó, de az olvasó más alakváltozatokból könnyen rájön, hogy arról a mostanság igen drága táplálékról van szó, amelyért több pénzt kérnek, mint a húsért.
Számos információk? Számos nagyrészt meg nem erősített információk keringenek Ashton-Cirillóval kapcsolatban.
A magyar nyelvben – számos más nyelvvel ellentétben – a számnév után nem használunk többes számot, így a határozatlan számnév után sem: három ember, ezer gond; sok pénz, rengeteg autó. A példamondat helyesen – a hiányzó vessző pótlásával – így hangzik: Számos, nagyrészt meg nem erősített információ kering Ashton-Cirillóval kapcsolatban.
Helyesen: robusztus. Az orosz-belarusz fenyegetés árnyékában évtizedek óta nem látott, robosztus katonai felvonulást rendeztek kedden a lengyel fegyveres erők napján.
A közelmúltban bővebben írtunk már a robusztus szóról, épp azért, mert gyakran találkozunk a helytelen, robosztus változatával. Az is lehet, hogy a köznyelvben ez a gyakoribb, sőt – amint láthatjuk – a sajtóból sem veszik ki egyik napról a másikra. A szótár szerint a latin eredetű szó jelentése: magas, izmos, tagbaszakadt; nagyságával vagy erejével lenyűgöző.
És ha már másik hiba is van a mondatban, azt is érdemes javítani. Az orosz–belorusz szókapcsolatban ugyanis nagykötőjelet kell használnunk. A nagykötőjelet többnyire szavak vagy szókapcsolatok lazább, alkalmi összefűzésekor használjuk: német–magyar szótár, szerb–magyar határ, orosz–ukrán háború, orosz–belorusz fenyegetés.
Puerto Ricóban. Miután 2000-ben nyugdíjazta a Puerto Ricó-i Állami Egyetem, kezdetben felváltva Puerto Ricó-ban és a floridai Miamiban élt.
Az e-nyelv portál az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve alapján foglalkozik a példamondatunkban is fölvetődő helyesírási kérdésekkel: „Léteznek a magyarban olyan földrajzi névi formák is, amelyek csak különírt tulajdonnévi elemekből vagy azokkal egyenértékű szavakból állnak. Az alapalak megőrzésére az ilyen alakulatokhoz a nagy kezdőbetűk változatlanul hagyásával, kötőjellel kell az -i képzőt kapcsolni. Ugyanígy kell eljárni a többelemű idegen földrajzi nevekkel: Vas Bálint – Vas Bálint-i; Víg Kalmár – Víg Kalmár-beli; New York – New York-i, Sierra Madre – Sierra Madre-i; Srí Lanka – Srí Lanka-i.”
Ez természetesen érvényes Puerto Ricóra is. Ám a szabály az -i képző használatára vonatkozik (hasonlóképp a Puerto Ricó-iak kifejezésre is), de például a ragokra nem, tehát helyesen: Puerto Ricóban.
