Az alábbiakban új vagy gyakran ismétlődő, a sajtóban megjelent nyelvi és helyesírási hibákra mutatunk rá.
Mi ellentétes? Kiálltak az Ukrajnába történő fegyverszállítás ellen, ami teljesen ellentétes a magyar érdekekkel.
Az ami vonatkozó névmás nem mindig egy konkrét főnévre vagy névmásra vonatkozik, hanem egy egész mondatra, annak a tartalmára. Kötőszói szerepe érződik. A példamondatunk ebben a megfogalmazásban félreérthető, az ellenkezőjét is jelentheti, mint amit a megszólaló közölni szándékozott. Ha ugyanis az ami névmást az olvasó – a magyar politika ismeretében – a fegyverszállításhoz való viszonyulásra vonatkoztatja, akkor helyesen jár el. De miért ne hihetné, hogy az egész mondat tartalmára gondolt a szerző? Tehát arra, hogy a fegyverszállítás elleni kiállás ellentétes a magyar érdekekkel. A mondat értelmezése körüli bizonytalanságot legegyszerűbben úgy szemléltethetjük, ha kicseréljük az ellen névutót ellentétes jelentésűre: Kiálltak az Ukrajnába történő fegyverszállítás mellett, ami teljesen ellentétes a magyar érdekekkel. Persze így sem egyértelmű a mondat, hiszen így sem tudjuk, hogy a kiállás vagy a fegyverszállítás ellentétes-e a magyar érdekekkel, de akár mindkettő is lehet. Helyesen így fogalmazhatnánk: Kiálltak az Ukrajnába történő fegyverszállítás ellen, mert az teljesen ellentétes a magyar érdekekkel.
A tehergépjármű alkoholtesztje. Ellenőrzés céljából megállítottak egy tehergépjárművet Szabadkán, akivel alkoholtesztet végeztettek, megszondáztatták a sofőrt.
Ebben a mondatban a pongyola fogalmazás miatt szintén a vonatkozó névmással van gondunk. A mondatból ugyanis az derül ki, hogy a tehergépjárművel alkoholtesztet végeztettek, bár az aki vonatkozó névmásból sejteni lehet, hogy mégis személy, nem pedig tárgy lehetett az „áldozat”. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban alkalmazzák az aki névmást állatokra, elvétve még tárgyakra is. (Ez nem azt jelenti, hogy helyes is.) Az utolsó tagmondat igyekszik kijavítani a hibát, de ettől függetlenül hevenyészett marad a megfogalmazás. Helyesen lehetne például így: Ellenőrzés céljából megállítottak egy tehergépjárművet Szabadkán, a sofőrt megszondáztatták.
Zentai csata. A Zentai Csata után nagyjából 50 évig Zenta területe lakatlan vidék volt.
Bármennyire is nagy jelentőségű szerepet játszott a zentai csata Európának a török uralom alóli fölszabadításában, a csatákat, miként a háborúkat is, kis kezdőbetűvel írjuk: thermopülai, mohácsi, segesvári stb. csata.
Több vagy kevesebb, egy a szabály. Kevesebb, mint fél óra leforgása alatt több súlyosabb közlekedési szabálysértést követett el.
Foglalkoztunk már a több mint szókapcsolatban a kötőszó előtti vessző használatára vonatkozó szabállyal, de talán nem hangsúlyoztuk, hogy ugyanaz a szabály érvényes a kevesebb mint szerkezetre is. A lényege, hogy mivel a mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló tagmondatnak számít, ezért a kötőszava elé vesszőt kell tenni: Ordít, mint a fába szorult féreg.
A vesszőhasználat tekintetében ugyanez vonatkozik a hasonlító több, mint szerkezetre is: Ez sokkal több, mint amennyire számítottam. Ilyenkor a több ragozható: többet, mint ötöt kell venni.
Ha a több mint szerkezet nem összehasonlításra szolgál, nem teszünk vesszőt: Több mint százan jöttek össze. (Ilyenkor a több nem ragozható.)
Ugyanez érvényes a kevesebb mint esetére is. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy „alig”, „szűken”, akkor nem kell közéjük vessző. Tehát a példamondatunk helyesen így kezdődne: Kevesebb mint fél óra leforgása alatt…
TASZSZ. A TASS orosz állami ügynökség februárban arról számolt be, hogy…
Az egykor szovjet, ma orosz hírügynökség (Tелеграфное агентство Советского Союза) cirill betűs rövidítése a TACC betűszó. A hírügynökség magyar átírással: Tyelegrafnoje Agentszvo Szovjetszkovo Szojuza, magyar fordításban pedig Szovjetunió Távirati Ügynöksége. A magyar írásban is az eredeti rövidítést használjuk, de átírva latin betűvel. A példamondatunkban a TASS változatot „tass”-nak olvasnánk, míg a helyes olvasat a „tassz” lenne, leírva: TASZSZ. Mivel a kifejezés betűszó, így természetesen külön ki kell írnunk mindkét SZ betűt.
Föláldozott vezérkar? Vezérkarból lakóépület (címként) – A Miloš kenéz és a Nemanjina utca kereszteződésében található vezérkari épületet még 1965-ben építették fel.
A szótár szerint a vezérkar „a legjobb képességű és különleges képzettségű tisztek testülete, mely arra van hivatva, hogy az államnak háború esetére való előkészítésével kapcsolatos legfontosabb munkálatokat, így a mozgósítás, az első hadműveletek stb. tervének kidolgozását végezze”.
Az újságcikk címéből a Kőmives Kelemen című szomorú Arany-ballada juthat az olvasó eszébe. Ott a kőműves feleségének hamvait keverték a mészbe, a mi példánkban azonban aligha történt ugyanez a vezérkarral. Csupán egyetlen -i képző elmaradása miatt gondolhattunk ilyesmire. Ha hiányzik is a mondatból a jelzett szó, nem „spórolhatjuk meg” a jelzőt is, mert a szándékkal szemben egészen más jelentést kap a mondat. Helyesen tehát így szól az említett cím: Vezérkariból lakóépület. Azaz vezérkari épületből lakóépület.
Az ismétlés a tudás anyja, ezért újból megjegyezzük, hogy a szerb utcanevekben birtokviszony szerepel (ulica Nemanjina = „Nemanjának az utcája”), a magyarban viszont nem. Tehát a Stefan Nemanja szerb uralkodóról elnevezett utca helyesen Nemanja utca.
