Már több ízben is megfogalmaztuk, hogy a kémia és a természettudományok szorosan kapcsolódnak a mindennapjainkhoz, ám nem igazán figyelünk oda ezekre a jelenségekre, anyagokra, nem tudatosítjuk magunkban a szerepüket, jelentőségüket, ha valamire odafigyelünk, akkor az inkább a káros hatás, amennyiben van, és valljuk be őszintén, azért sok esetben van, hiszen azok az anyagok amelyek a kényelmünket biztosítják, a másik oldalon nagy terhet jelentenek a környezetben, gyakran szinte megoldhatatlan környezetvédelmi problémákat okozva. Éppen ezért fontos, hogy átfogó, sokrétű tudással rendelkezzük a természettudományok köréből, környezettudatos gondolkodásra biztassuk a fiatalokat, de akár a felnőtteket is. A környezetvédelmi világnap (World Environment Day) június 5-én van, ennek kapcsán válogattunk néhány érdekességet az eddig megjelent írásokból, amelyek a környezetünkkel és a kémiával is kapcsolatosak. Azért éppen ezen a napon emlékezünk meg róla, mert 1972. június 5-én kezdődött Stockholmban az ENSZ első, Ember és bioszféra címet viselő környezetvédelmi világkonferenciája. A konferencia határozatában nyilvánították ezt a napot környezetvédelmi világnappá.
A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG
A környezettudatosság, azaz a környezettudatos gondolkodás akkor alakulhat ki, ha a gyermekek minél több dolgot tanulnak meg környezetükről, a környezetet károsító anyagokról, tevékenységekről, hogyan lehet megóvni, javítani a már meglévő helyzeten, mire kellene odafigyelni környezetünk védelme érdekében. A tudás segít a környezettudatos gondolkodás kialakításában, ami azután ösztönözheti a gyermeket, hogy ne csak passzív szemlélője legyen a jelenségeknek, történéseknek, hanem vállaljon aktív szerepet és felelősséget, amivel azután példát mutathat másoknak is, és ténykedésre buzdíthatja a kortársait. Ha hosszabb időre tekintünk előre, akkor pedig majd a jövőben felnőttként és szülőként is továbbadhat valamit ebből a hozzáállásból.
@kc = A NITROGÉN OXIDJAI
A nitrogén oxidjai részt vesznek a savas eső kialakulásában. Közülük kiemelhetjük a nitrogén(IV)-oxid, azaz a nitrogén-dioxid hatását, a vegyipar által kibocsátott szennyezőanyagok veszélyeit. A nitrogén(IV)-oxid hozzájárul a szmog képződéséhez, a személyautókkal való közlekedés és a vegyipar növeli a mennyiségét a levegőben. Fojtó szagú, mérgező gáz, légzőszervi megbetegedéseket okoz. A nitrogén(IV)-oxid jól oldódik a vízben, és salétromossavat, valamint salétromsavat alkot vele.
2NO2 + H2O → HNO2 + HNO3
A MŰTRÁGYÁK
A nitrogén és a foszfor, illetve fontosabb vegyületeik tulajdonságainak és felhasználásának ismertetésekor bővebben beszélhetünk a műtrágyákról, azok fajtáiról, túlzott használatukról, illetve a hatásukról. A műtrágya használata elterjedt környezetünkben, de sok esetben nem észszerű a használatuk, ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy inkább a talajvizsgálat eredményeit figyelembe véve kell döntést hozni a felhasznált mennyiségről. A műtrágya nem megfelelő használata vízszennyezéshez is vezethet.
A nitrogén vegyületei közül az ammónium-nitrátot, NH4NO3 (pétisó – ammónium-nitrát és mészkőpor), a nátrium-nitrátot, NaNO3 (chilei salétrom), az ammónium-szulfátot, (NH4)2SO4, a foszfor vegyületei közül pedig a kalcium-foszfátot, Ca3(PO4)2 és a kalcium-dihidrogénfoszfátot, Ca(H2PO4)2 (szuperfoszfát – kalcium-dihidrogénfoszfát és kalcium-szulfát keveréke) használják gyakran műtrágyaként.
Az ózon az oxigén allotróp módosulata, így az oxigénnel együtt ezen módosulat tulajdonságait is ismernünk kell. Több folyamat lejátszódása során keletkezhet, a legérdekesebb és egyben legmeglepőbb információ az, hogy fénymásolók, nyomtatók használata is kialakulásához vezet. Természetesen megemlítendő az ózon védő hatása, valamint az ózonlyuk kérdése is. Az ózon nagy mennyiségben káros, és tegyünk különbséget a Föld felszínének közelében, illetve a légkör magasabb rétegeiben betöltött szerepe, hatása között. Hangsúlyozzuk azt is, hogy a magas ózonszint a felszín közelében lassíthatja a növények növekedését, hiszen egyes növények érzékenyek az ózonra.
A reakció az ózon molekuláris és atomos oxigénre való bomlását mutatja be.
O3 → O2 + O
A KÉN-DIOXID
A kén(IV)-oxid a kén egyik fontos oxidja, amely a kénessav, azaz a szulfitsav anhidridje, jól oldódik a vízben. Segíti a szmog kialakulását, valamint a savas eső létrejöttében is szerepe van. Mérgező gáz, a növényekre, azaz a klorofillra is hat, ami a károsodásukhoz vezethet. Az ipari övezetekben és azokon a helyeken tartalmazza nagyobb mennyiségben a levegő, ahol szénnel tüzelnek. A kén(IV)-oxid károsítja a légzőszerveket, és izgatja a nyálkahártyát.
SO2 + H2O → H2SO3
Pixabay
MENNYIRE ÁRT A ZAJ?
Ha a környezetre, valamint a környezetszennyezésre gondolunk, általában keveset foglalkozunk a különféle zajok okozta problémákkal, leginkább csupán azokban az esetekben figyelünk oda rájuk, amikor a pihenésünket zavarják meg, ám ennél jóval gyakrabban találkozunk velük, és igen károsak lehetnek a szervezetünkre.
A zajszennyezés káros hatásai nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hangos környezet által okozott károknak csupán az egyik részét képezik azok, amelyek a hallószerveink károsodásához vezetnek, mivel a fülön keresztül az agyra és az idegrendszerre is hatnak, és ezáltal rendkívül ártalmasaknak tekinthetők.
A zaj a hangok keveréke, összessége, amely kellemetlen, illetve káros, zavaró hatással van az emberre. A zaj természetes és mesterséges eredetű is lehet. A mesterséges eredetű alatt a városi (legnagyobb mértékben a közlekedésből fakadó) és az ipari környezetből származó zajt értjük, vagyis az emberi tevékenység által okozottat.
A zaj igen káros az emberi szervezetre, hiszen halláskárosodáshoz, alvászavarhoz vezet, negatívan hat az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, csökkenti a figyelmet és a teljesítményt is.
A MŰANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
Nemcsak az ismereteink, tudásunk, hanem saját tapasztalataink alapján is megállapíthatjuk, hogy a számos pozitív tulajdonság és ebből fakadó kedvező felhasználási lehetőség mellett a műanyagok elterjedése negatív hatásokkal is bír. Főként az okoz rendkívül sok fejtörést, sőt ma már világméretű problémát velük kapcsolatban, hogy mi történjen az elhasznált, kidobott műanyagokkal. Lebomlásuk nagyon hosszadalmas, emiatt rendkívül sokáig jelen vannak a természetben. Elégetni sem lehet őket, mivel léteznek olyanok, amelyekből az égés folyamata során mérgező gázok szabadulnak fel.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve talán még inkább fontossá válik a műanyagok újrahasznosítása. Az újrahasznosítás során sok esetben ugyanolyan jellegű terméket állítanak elő, mint amilyen előzőleg volt, ami azt jelenti, hogy például a PET-palackok újrahasznosítása során újra csomagolóanyagokat gyártanak belőlük, viszont akár a textilipar számára használható alapanyag is készülhet belőlük. A polipropilénből újrafeldolgozás után autóalkatrészek és egyéb ipari alapanyagok, a polisztirolból irodai kellékek, asztali alátétek, játékok készülhetnek.
Akár bevalljuk, akár nem, a műanyagok nagyon fontossá váltak mindennapjainkban, ám ahogyan az egyéb esetekben is gyakran előfordul, az iparnak a minden egyéb szempontot felülíró profitorientáltsága miatt olykor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mennyire fontos lenne megtartani a természetben lejátszódó folyamatok közötti egyensúlyt.
A környezetvédelem fontosságának felismerése és a környezettudatos gondolkodás kialakítása sok esetben másodlagosnak tűnhet, ám a az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatása egyáltalán nem tekinthető annak. Hívjuk fel erre családtagjaink, ismerőseink figyelmét is!
Nyitókép: Pixabay
