Lobbi

Olvasom, hogy lassan ismét kinyit a vendégek által igen kedvelt hegyvidéki szálloda, amelyet a mai kor igényeinek megfelelően korszerűsítettek. Felújították a wellnessrészleget, a szobákat, az éttermeket, valamint a lobbit, ahol egy új lobbibár is helyet kapott. Először talán gondolkodni kell egy kicsit, melyik része lehet a szállodának a lobbi, amelyet, úgy tűnik, újabban neveznek így. A lobbi az előcsarnok, a hall, ahogy régebben mondták. Egy tágas helyiség, amely igen fontos része a szállodáknak. Rendszerint földszinti, központi elhelyezkedésű terem, várakozásra, gyülekezésre, találkozásra, vendégek fogadására vagy egyszerűen egy kis megpihenésre szolgál. A lobbibár pedig egy olyan kávézó, amely ebben a helyiségben kapott helyet, a recepció közelében, általában nappal van nyitva, és nemcsak kávét, hanem alkoholos és alkoholmentes italokat, süteményeket is árusítanak.
A lobbi néha lobby helyesírással fordul elő. Angol eredetre gondolunk, de latin és germán eredetűnek is tartják. A csarnok, előcsarnok, folyosó, előtér jelentést szokták kiemelni mint az egyik fő jelentést, és a hotelek esetében is nyilván erről van szó. Kicsit meglepő, hogy egyes szótárak a régies, elavult stílusértékű szavak közé sorolják, pedig benyomásaink alapján éppen az ellenkezőjét érezzük. De az is lehet, hogy a mai nyelvhasználat felébresztette a már-már elavult jelentést Csipkerózsika-álmából.
A lobbinak azonban egy másik jelentése is van, amely a mai közbeszédben igen gyakran fordul elő. Sokszor hallani, hogy valaki valakinek az érdekében lobbizik, azaz valakinek az érdekeit igyekszik érvényesíteni. Főleg politikai, gazdasági vagy más társadalmi jellegű csoportérdekről van szó, amelyeket a törvényhozók befolyásolásával kívánnak elősegíteni. A lobbizás, azaz a gazdasági-politikai érdekek befolyásolása azonban csakis megengedett, törvényes eszközökkel történhet. Ha nem így van, az már nem lobbizás, hanem egészen más tevékenység, például korrupció. 
Felmerülhet a kérdés, hogy a lobbi előcsarnok jelentése és a lobbizás mint érdekérvényesítő tevékenység között mi lehet az összefüggés. A források szerint maga a fogalom az Egyesült Államokból terjedt el, és az volt az alapja, hogy a képviselőház előcsarnokában a különböző érdekérvényesítő csoportok tagjai az ülésterembe siető képviselőket próbálták meggyőzni, saját ügyük mellé állítani, kedvező döntésekre rábírni.
A lobbizás tehát érdekérvényesítő tevékenység szigorúan törvényes eszközökkel, főleg kommunikációval. Igei alakja a lobbizik (nemcsak ikes igeként, de lobbiz alakban is előfordul), és aki ezt a tevékenységet végzi, az a lobbista. A lobbisták különböző csoportokba tömörülhetnek attól függően, milyen érdekeket kívánnak befolyásolni. Igen erős például a környezetvédelmi lobbi. 
A lobbi azonban nemcsak érdekérvényesítő eszköz, hanem egyben egy szakma is. Talán nem is gondolnánk rá, de egyetemi karokon is oktatják a lobbizást, azaz egyes egyetemeken lobbistaképzés folyik. A Corvinus Egyetemen talán a legrégebben, de máshol is beindult a képzés. Részt vehetünk négy féléves oktatáson, sőt háromnapos kurzus is akad. Jó pár éve megalakult a lobbiszövetség, tartanak lobbikonferenciákat is. Sőt, a lobbizást törvény is szabályozza.
Mindennek ellenére a lobbi nem tartozik a könnyen értelmezhető szavak közé. A közbeszédben előforduló gyakorisága ellenére is van benne valami, amit jelenleg még nem tud pontosan elképzelni a hallgató. Talán azért, mert a lobbizás jelenlegi formája a nyugati országokhoz képest viszonylag új keletű tevékenység, és szerepét illetően talán nem is annyira jelentékeny. Mi inkább átvitt értelemben használjuk a szót: a gyerek lobbizik azért, hogy több zsebpénzt kapjon, a diák azért, hogy elmehessen a buliba, hogy új mobilt kapjon, hogy megvehesse a menő sportcipőt. Érdemes azonban a lobbi, lobbizás, lobbista fogalmakkal komolyabban is megismerkednünk, mert a nyugati mintákból kiindulva az elkövetkezendők során a társadalmi élet különböző terein minden bizonnyal errefelé is egyre komolyabb szerepet kap a lobbitevékenység.