Az iskolai erőszak

Az iskolai erőszakról sajnos egyre többet beszélünk az utóbbi időben. Azt is tudjuk, hogy nemcsak diák, hanem tanár is lehet a szenvedő alanya.
Nem minden esetben lehet felismerni az ilyenfajta erőszakot. Nagyon sok diák nem reagál rá azonnal, mivel nem is érzi talán, hogy valóban iskolai erőszaknak van kitéve. Gondolok itt az ártatlanabb csínytevésekre, csúfolódásokra vagy csúnya, sértő, megalázó kijelentésekre. Pedig az erőszak nemcsak a testi, konkrét fizikai bántalmazást jelenti, hanem a szóbeli, lelki terrort is. Egy kimondott szónak néha nagyobb, súlyosabb hatása lehet, mint egy pofonnak vagy más erőszakoskodó viselkedésnek. Hiszen tudjuk, hogy a nyelv a legkegyetlenebb fegyver is lehet, de a lélek balzsama is, ha megfelelően használjuk… Attól függ, hogy mit és hogyan akarunk kifejezni vele.
Nagyon fontos, hogy a diákok felismerjék a kortárserőszak fogalmát, és azonnal segítséget kérjenek. Legjobb, ha rögtön a szülőnek mondják el, de az iskolában ott van az osztályfőnök, aki a pedagógust, pszichológust is felkérheti az együttműködésre. A lényeg az, hogy gyorsan cselekedjenek, és osztályfőnöki órán beszéljenek erről a jelenségről, természetesen szülői értekezleten is foglalkozni kell vele. Az osztályfőnöki óra mellett még a polgári nevelés óráin is különféle műhelymunkákat lehet végezni a diákokkal. Ennek az a célja, hogy ösztönözze a tanulókat az iskolai erőszak elleni harcra, hogy pártfogolják azokat, akik erőszaknak vannak kitéve. Sajnos minden iskolában előfordulhat a tipikus iskolai erőszak. Ezt elemezni is lehetne. Valójában az iskola pedagógusai, pszichológusai elemezni is szokták az iskolai erőszak fogalmát, okait. 
Fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy bárki lehet erőszakoskodó, de az erőszak ellen is bármikor bátran felléphet. 
Amikor erről a témáról beszélünk, azokra a kérdésekre kell megkeresni a választ, hogy hogyan előzhető meg az iskolai erőszak, csökkenthető-e, vagy éppenséggel kizárható-e az erőszak az iskolában.
A diákokkal való műhelymunka első feladata:
1. Írjátok le röviden a véleményeteket az iskolai erőszakról!
E műhely célja, hogy a tanulók figyelmesebbek legyenek az erőszak különböző formáira, különösen a rejtett (kevésbé látható) erőszak megnyilvánulásaira, és tudomást szerezzenek az erőszak jelenlétéről a társadalom minden szegletében, továbbá felismerjék, hogy kik az erőszak elkövetői.
A diákoknak is fel kell ismerniük a különböző fajtájú erőszakot a környezetükben. Ez lehet fizikai, érzelmi, szexuális erőszak, gondatlanság stb.
Második feladat:
1. Írjátok le a ti saját tapasztalataitokat a témával kapcsolatban!
2. Voltatok-e valamilyen erőszaknak a szenvedő alanyai?
E műhely célja, hogy tanulóinkkal megértessük, milyen erős nyomást gyakorol rájuk a környezetük. A legnagyobb probléma az, amikor egy korosztályon belül (például egy osztályközösségen belül) történik az erőszak, amikor a diákok csoportokba tömörülve bántalmazzák magányos, gyengébb társaikat, másrészről pedig, hogy mindez milyen hatással van az egyénre.
Leginkább szociális (gazdasági, anyagi) háttere van a kortárserőszaknak, de nagyon sokszor a fizikai, testi kinézés a döntő a delikvensek szemében. Ez pedig megengedhetetlen egy osztályban és bármilyen más közösségben is. 
Fontos, hogy a tanulók önállóan gondolkozzanak, kritikusan értékeljék a környezetükben előforduló erőszakot, és hogy tudjanak NEM-et mondani, amikor arra szükség van.
Ha a tanulók az első két feladatot elvégezték, a következő kérdésekre is szívesen válaszolnak.
Harmadik feladat:
1. Írjatok le egy olyan esetet, amely a környezetetekben (iskolában, osztályban) történt!
E műhelymunka célja, hogy tanulóinkat közelebb hozzuk az olyan egyéni érzésekhez, amikor a csoport kirekeszt valakit, és rámutassunk a különböző szerepekre, hogy hogyan reagáljanak a kiközösítés (kizárás) esetén.
A tanulóknak meg kell tapasztalniuk, hogy milyen érzés kiközösítőnek, és milyen kiközösítettnek lenni. Fel kell ismerniük az aktív és konstruktív hozzáállást, ki a kirekesztett, a kirekesztő és a semleges szemlélő.
Negyedik feladat:
Gondolkodjatok el a fent leírtakon, majd vázoljatok fel egy olyan esetet, amely a kiközösítésről szól! (Sajnos, napjainkban ez a legelterjedtebb korosztályon belüli erőszak!)
Több órán is lehet foglalkozni a témával. Nem fontos mindent írásban leadni a tanárnak, szóban is meg lehet beszélni a problémákat. Akkor gyorsabb és könnyebb is reagálnia a tanárnak a problémákra. Viszont nagyon sokan nem szeretnek erről a kényes témáról beszélni az osztályban, s talán ezért jobb megoldás, ha a diákok papírra vetik gondolataikat, meglátásaikat a kortárserőszak kapcsán.