Az eddigi összeállításainkban igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre ráirányítani a figyelmet, amelyek gyakran előfordulnak és fontos szerepet töltenek be a mindennapjainkban. Több esetben olyan anyagokra esett a választásunk, amelyek, bármerre is nézünk, bármit is teszünk, szinte mindenütt ott vannak, körbevesznek bennünket, számtalan tevékenységünk során szembesülnünk kell velük, mivel behálózzák mindennapjainkat. Ezúttal olyan érdekességeket válogattunk össze, amelyek biztosan pozitív élményeket ébresztenek bennünk, és visszahozzák a gyermeki énünket, valamint a gyermekkori élményeinket, ezért úgy véljük, érdemes megállni egy pillanatra, és rácsodálkozni ezekre az információkra, tényekre.
A FAGYLALT TÖRTÉNETE
A fagylalt és a gyermekkori élmények említése egy közismert dal szövegét is felidézheti bennünk, hiszen június van, a nyár és a meleg idő még alkalmasabb a népszerű édesség fogyasztására, legyen az akár eper-, csokoládé-, vanília- vagy bármilyen más ízű finomság. Amennyiben olvasóink emlékeznek az Eperfagyi című dalra, nem lepődnek meg rajta, miért éppen az eperízűt említettük elsőként, a dal ugyanis így kezdődik:
„Az eperfagyi, eperfagyi, hű, de finom,
édes is, meg hűvös is az ajkaimon.
Finom a citromos, még jobb a kókuszos…”
Akármennyire meglepőnek is tűnik, a különböző adatok arra utalnak, hogy nem Olaszországból származik az általunk kedvelt édesség, hanem a története jóval messzebbre nyúlik vissza, bizonyos források szerint ugyanis már a kínaiak és az egyiptomi fáraók is fogyasztottak jéggel összekevert gyümölcsöket. Léteznek olyan leírások, amelyek szerint Nagy Sándor is előszeretettel fogyasztott mézzel és nektárral ízesített havat. A ma ismert fagylaltot a 16. században készítették el először, a 17. században pedig már egy párizsi étterem étlapján is szerepelt ez az édesség.
Finom az epres, de én a csokisat jobban szeretem (Fotó: Dávid Csilla)
A FAGYLALT ALAPANYAGAI
A fagylalt alapanyagai közül elsőként a vizet emelhetjük ki, ám ugyanilyen fontosak a cukor, a tej, valamint a különféle stabilizálószerek is. Azokból az összetevőkből, amelyeket hőkezelésnek kell alávetni, például ilyenek a gyümölcsök, sok esetben lekvárszerű anyagot készítenek. A cukor viszont nem kizárólag az édes íz kialakítása miatt fontos, hanem befolyásolja a fagylalt fagyáspontját, így az állagát is. A túl kevés cukor felhasználása jégkristályok képződését vonja maga után, a túl sok miatt viszont nem fagy meg eléggé a fagylalt, vagyis ettől függ, mennyire lesz krémes. A szacharóz mellett fruktóz és glükóz is használható a fagylaltkészítés során, manapság viszont már léteznek édesítőszerekkel készített fagylaltok is. A tejes fagylaltok ízére, valamint állagára jelentősen kihatnak a tejben lévő vegyületek, a zsírok, a laktóz (tejcukor) és a fehérjék, ha kevés van belőlük, túl hamar elolvad a kedvenc édességünk. Előfordul azonban, hogy a tej helyett tejport használnak alapanyagként. Ilyen esetekben mindenképpen oda kell figyelni arra, hogy jelentős a különbség a laktóztartalmukban. A zsírtartalom kihat arra, hogy mennyire érezzük laktatónak és hidegnek a fagylaltot. A szakértők szerint a növényi zsírok alkalmazása esetén kevésbé lesz fényes a fagylalt felülete. A stabilizáló és az emulgeáló anyagok a zsírok eloszlatását segítik, ám ezek mennyiségére is fokozottan figyelni kell, mert kevés esetén a csemegénk veszít a selymességéből, míg túl nagy mennyiségnél nyúlós, ragadós lehet a fagylalt állaga.
Talán nem is figyeltünk fel arra, hogy nem mindegy, mennyire hidegen kóstoltuk a fagyit, ugyanis a hideg miatt kevésbé érezzük édesnek, mintha szoba-hőmérsékletű lenne, emiatt a készítés során több cukor hozzáadásával érik el a megfelelő ízt.
A cukortartalom nemcsak a fagylalt ízét, hanem az állagát is befolyásolja (Forrás: Pixabay)
MÉG NÉHÁNY ÉRDEKES INFORMÁCIÓ
Szintén ritkán figyelünk arra, hogy a bolti csomagolás gyakran két adatot tartalmaz, a térfogatot és a tömeget, ám ezek nem mindig mutatnak hasonló értéket. Ha valaki a részben megolvadt fagylaltot újra lefagyasztotta, előfordulhatott, hogy már nem érezte ugyanolyannak az ízt. Ez azzal magyarázható, hogy a levegő is kihat a fagylalt ízére, ugyanúgy, ahogy a tejszínhabéra is. A levegő a fagylalt teljes térfogatának 30–50 százalékát teszi ki, mert az anyag szerkezete gyakran befolyásolja az ízmolekulák felszabadulásának sebességét a szájban.
A gyermekkori fagyizásaink biztosan nem múlhattak el fagyitölcsér nélkül, manapság azonban sok esetben kis dobozokkal helyettesítik a ropogós tölcséreket. Érdekes történet fűződik a tölcsérek elterjedéséhez is, ami az 1904-es St. Louis-i világkiállításhoz köthető, ott ugyanis állítólag a gofrikészítők a fagylaltot árulók segítségére siettek azzal, hogy a vékony tésztából tölcsért formáltak, és ezzel tették azt a fagyizás részévé.
A cukrászdák napjainkban már igazán különleges fagylaltokat is kínálnak (Forrás: Pixabay)
A fagylalt hallatán sok embernek elsőként Olaszország jut eszébe, ami valószínűleg nem véletlen, egyes adatok szerint ugyanis Olaszországban több mint 19 000 fagylaltozó létezik, amelyek leginkább kis családi vállalkozásként működnek. A turisták körében nagyon népszerű San Gimignanóban a Dondoli cukrászda, amely nemcsak a kínálatáról, a sokfajta fagyiról híres, hanem arról is, hogy azért különlegesen finom az általuk készített édesség, mivel a saját, biotakarmányt fogyasztó teheneik tejéből készítik.
A jó minőségű alapanyagok használata kétségkívül nélkülözhetetlen az igazán finom és igazán különleges fagylaltok elkészítéséhez, ezt nem győzik hangsúlyozni a különféle kézműves fagylaltok készítői sem, akiknek termékei ma már térségünkben is mind nagyobb népszerűségnek örvendenek.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány érdekességre felhívnunk a figyelmet, és kicsit más megközelítésben is bemutatni a népszerű, hűsítő fagylaltot. Aki kedvet kapott hozzá, annak jó fagyizást kívánunk!
Nyitókép: A nyár elmaradhatatlan része a fagylalt (Fotó: Dávid Csilla)
